Ingatlanjogi Tanácsadás

Hivatkozhatok-e szokásjogra társasházi kertrész kizárólagos használata kapcsán?


Tisztelt Ügyvéd Úr, társasházi udvari lakásomat úgy vásároltam meg 4 éve, hogy a közös osztatlan udvarrészből a lakás előtt egy kis előkert volt kerítéssel elkerítve, zárható kapuval.A szomszédomnak szintén van ilyen előkertje, és a lakók közt meg is van beszélve, hogy melyik terület kihez tartozik.A problémám, hogy beköltözött egy új lakó és azt kéri hogy bontsam le a kerítést.A kerítéshez viszont ragaszkodom.Akitől a lakást vettem már jó pár éve felhúzta ezt a kerítést, legalább 10 éve áll.Hivatkozhatok-e ilyenkor szokásjogra?Hogyan tudom a szokásjogot hitelesíteni, hogy a későbbiekben ne legyen vele probléma.Ha nem vonatkozik rá akkor milyen megoldásokkal lehet megtartanom a kerítést és a területet mint privát terület?Válaszát köszönöm. László


Tisztelt László!

A közös tulajdonú udvar kizárólagos használatáról a tulajdonostársak megállapodhatnak. Javaslom, hogy hívják össze a társasház közgyűlését, és hozzanak határozatot az udvar kizárólagos használatának módjáról.

Tisztelettel,

Szeretnénk megvásárolni a testvérem tulajdoni részét. Az ingatlan mostani vagy a vásárláskori értékét kell alapul venni az elszámoláskor?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A testvéremmel feles tulajdonban van egy panellakásunk. A férjemmel szeretnénk megvásárolni az Ő részét. A kifizetésnél a 2006-os vételárat, vagy a mostani forgalmi értéket kell számításba venni? Előre köszönöm:Edit


Tisztelt Edit!

Mivel most kötik a megállapodást, ezért a mostani forgalmi érték az irányadó az elszámolásnál.

Tisztelettel,

Ha a másik tulajdonos szóban és írásban beleegyezik abba, hogy a mi felünkre építkezzünk, a ház felépülése után felléphet -e olyan követeléssel, hogy itt mindennek a fele őt illeti meg?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Családi házunk mellett árverésen megvettük egy ingatlan 1/2 részét. A tulajdonossal megegyeztünk, hogy ő marad a házban-kis kertrésszel, mi pedig használjuk a kertet (kb fele-fele a megállapodás). Most építkezni szeretnénk a mi felünkre. A kérdésem az, hogy ha a másik tulajdonos szóban és írásban beleegyezik abba, hogy a mi felünkre építkezzünk, a ház felépülése után felléphet -e valamilyen követeléssel arra nézve, hogy itt mindennek a fele őt illeti meg. Az ingatlan hivatalosan nem osztható meg, mert nincs meg az előírt nagysága. Milyen problémát okoz ez, hogy így kívánunk építkezni? Milyen megoldást látna arra, hogy jogilag is rendbe tegyük a megosztást? Köszönöm megtisztelő válaszát.


Tisztelt Erika!

Az írásbeli megállapodásukban rögzítsék, hogy az építkezés befejezéskor a ténylegesen használt ingatlanrészek forgalmi értékének arányában módosítják a tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásban ill. a használati megosztást is foglalják írásba. Pl. hitelfelvételnél jelenthet gondot, mert ehhez a másik tulajdonos hozzájárulása is szükséges.

Tisztelettel,

Sok tulajdonostársam külföldön tartózkodik. Ki lehet-e kerülni az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívást?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tulajdonomat képezi egy lakás, amelyet értékesíteni szeretnék. Nincs még az ingatlan társasházzá alakítva (már 12 éve) így osztatlan közös tulajdonunkat képezi kb. 50 embernek. Sokan vannak külföldön, néhányan befektetésuiszándékkel vettek itt lakást, ezért elérhetetlenek. Hogyan tudom kikerülni az elővásárlást? Vagy így eladhatatlan az ingatlan? Lehet-e abból problémaa, ha valaki akit itthon van azt mondaná, hogy őt meg kellett volna kereni és ő megvette volna ennyiért... Köszönettel: Iván


Tisztelt Iván!

A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 75. § (1) – (3) bekezdései szerint: ”Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni. Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.” Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy a szerződő felek együttes nyilatkozatával NEM 'kerülhető ki' az elővásárlási jog! Az csupán az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teszi lehetővé. A javaslatom, hogy a tulajdoni lapon szereplő címekre valamennyi tulajdonostársnak küldjék ki a nyilatkozattételre való felhívást.

Tisztelettel,

Kérhetem-e bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Végig nézegettem a kérdéseket , de sajnos az én problémámra nem találtam választ. A párom 3 évvel ezelőtt meghalt. 20 éve építettünk a férjem szüleivel egy ikerházat. A földhivatali tulajdoni lapon jelen pillanatban 5 tulajdonos van. 1/4 rész a férjem édesanyjáé, ugyanennyi az édesapjáé, valamint az én részem is. A negyedik negyed a két gyermekem között oszlik el, mint az édesapjuk után örökölt rész. Szeretnénk eladni az ingatlant, de sajnos a mai ingatlan piac ennek nem kedvez, de úgy tudom hogyha készítenénk egy megosztási szerződést, akkor talán könnyebb lenne eladni, mivel azon pontosan szerepelne, hogy kinek milyen tulajdona van. Sajnos ezt a férjem szülei nem értik meg és nem hajlandóak erre. Viszont baráti társaságban úgy hallottam, hogy kérhetem a vagyon közösség megszüntetését a fent felsorolt okok miatt. Várom válaszát. Tisztelettel: Éva


Tisztelt Éva!

Igen, kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését akként, hogy vagy megváltja a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát, vagy ők váltják meg az Ön tulajdoni hányadát, vagy ha az ingatlan alkalmas rá, a bíróság társasházzá alakítva is megszüntetheti a közös tulajdont. Egy használati megosztást (ez a közös tulajdon használatát rendezi, nem a tulajdoni viszonyokat) azonban mindenképpen célszerű lenne készíteni, mert ha a leendő vevői pénzintézeti hitelből vásárolnák meg az ingatlant, enélkül nem számíthatnak pozitív hitelbírálatra.

Tisztelettel,

<