Ingatlanjogi Tanácsadás

Örökölt ingatlan esetében a tulajdonostárs megváltásakor az ingatlan mostani értékét kellene-e megfizetnem vagy a 10 éve felbecsült értékét?


Tisztelt Uram! Édesapám 10 éve meghalt. A lakás felét örököltük féltestvéreimmel és azután szeretnék érdeklődni, hogy ha fiúkat szeretném kifizetni akkor az ingatlan mostani árát kéne megfizetnem vagy amit 10 éve becsültek meg értékét? Köszönettel: Bernadett


Tisztelt Bernadett!

Az ingatlan mostani forgalmi értékét kell a számítás alapjának tekinteni.

Tisztelettel,

Milyen módon tudnánk érvényesíteni a tulajdonostárs felé, azon költségeket, melyeket jelenleg mi finanszírozunk meg helyette?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Megörökölt ingatlanhoz kapcsolódó kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám, 2010.10.10-én elhunyt. Tartottuk a kapcsolatot, de "igazi" apa-fiú kapcsolat nem volt köztünk, mert a szüleim nagyon kicsi koromban elváltak. Édesapámnak a második házasságából született még egy fia. (Jelenleg 23 éves.) Így ketten vagyunk a törvényes örökösei. Életében, 1/2 tulajdonrész arányú kiskertet birtokolt. A kiskert másik 1/2 tulajdonrész arányát, a halála előtti élettársa birtokolja. A temetési költségeket az élettársával ketten finanszíroztuk. Ő 2/3, én 1/3 arányban. Öcsém a mai napig semmivel sem járult hozzá a költségekhez, arra való hivatkozással, hogy ő még tanuló. A közjegyzői eljárás során én kijelentettem, hogy nem várok az általam kifizetett temetési költséghez semmilyen hozzájárulást a részéről. Tudomásom szerint az Édesapám élettárásának ígéretet tett, hogy az ő költségeit valamilyen mértékben téríteni fogja. Ez a mai napig nem történt meg. A kiskertet eladásra szánjuk. Ebben mindhárom fél egyetért. Addig viszont teendő is van vele. Édesapám otthagyott személyes tárgyait és a felgyülemlett, más számára valószínűleg értéktelen dolgokat el kell szállítani a területről. Mindemellett, amíg nem kel el a kert karban kell tartani a lehetséges vásárlókra és a szomszédokra való tekintettel! Az első pillanattól kezdve, Öcsém és Édesapám élettársa is, szóban úgy nyilatkozott, hogy semmilyen tárgyra nem tartanak igényt a kiskertből. Így megkezdtük a kipakolást ill. kitakarítást. Öcsém, csak a legelső alkalommal volt jelen. Akkor sem nyilatkozott másképp. Felhalmozott faanyagot hoztunk el és a pár személyes tárgyat, főleg kézi szerszámokat. Jelenleg még hulladék vár elszállításra a kert területéről. Az idő előre haladtával a kertben gaz nőtt. Ezt jeleztem is a másik két tulajdonos felé. Az Édesapám élettársa, nagyon pozitívan állt a dologhoz. A megbeszélt időben mindig, megjelent a kiskertben és segített a karbantartásban. Öcsém viszont, iskolai elfoglaltságaira való tekintettel semmilyen segítséget sem nyújtott. Ráadásul szememre vetette, hogy mindent elhoztam a kertből és ő nem lát belőle semmit sem. Már jogi lépésekkel is fenyegetőzik. (Bár az nem nagyon világos számomra, hogy mit szeretne perelni.) Időközben kiderült számunkra, hogy a kertről levágták a villanyt, elmaradás miatt. A szolgáltató tájékoztatása szerint, Öcsémék lakcímére ment az ezzel kapcsolatos összes hivatalos levél. Erre vonatkozólag semmilyen értesítést nem kaptunk tőle és nem is lépett semmit az ügyben. A jelenlegi helyzet szerint, Édesapám élettársával intézzük a fentebb már dolgokat. Felváltva adjuk fel, pénzért a hirdetést. Együtt takarítjuk és karban tartjuk a kertet. Próbáljuk rendezni a számunkra eddig nem ismert villany elmaradást és visszakötést, a telekre. Úgy gondolom, hogy mivel a telek nem csak kettőnk tulajdona, így az ezzel kapcsolatos felelősség és kötelezettség sem csak minket terhel. Megítélésem szerint, az nem mentesíti ezen kötelezettsége alól, hogy tanuló és az édesanyja tartja el. Szeretném megtudni, hogy milyen módon tudnánk érvényesíteni felé, azon költségeket, amiket jelenleg mi finanszírozunk meg helyette? Egyáltalán van-e, erre vonatkozólag valamilyen lehetőségünk?


Tisztelt András!

A Ptk. 141-142. §-a alapján érvényesíthetik felé a kiadásokat, mely törvényhely szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Tisztelettel,

Kérhető-e a bíróságtól a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Apám halála után örököltem egy fél házat. Tulajdonostársam nagynéném, aki egyedül lakik az ingatlanban.Vele az addig sem túl jó kapcsolatom jelentősen megromlott, semmiféle konstruktív javaslatomra érdemleges választ nem adott a közös tulajdon megszüntetése érdekében. Javasoltam neki, hogy adjuk el az ingatlant, vagy fizessen ki, esetleg írassam rám saját részét haszonélvezete megtartásával. Minderre nemleges volt a válasz.Eltartási szerződést nem kívánok vele kötni, ezt nem ajánlottam fel, de érzésem szerint ő sem gondolkodik ilyen megoldásban. Kérdésem tehát,:milyen jogi megoldás létezik arra nézve, hogy a számomra kedvezőtlen állapot megszűnjön? Hallottam bizonyos árverés útján történő értékesítésről, erről szeretnék felvilágosítást kapni. Előre is köszönöm válaszukat! Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Megállapodás hiányában a bíróságtól keresettel, polgári per keretében lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. Ennek keretében van mód a közös tulajdon megszüntetését árverés útján kérni. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy az árverés során általában lényegesen a forgalmi érték alatti összegen kerül értékesítésre az ingatlan, és az árverés költségei is jelentősek.

Tisztelettel,

Kérhetek-e használati díjat, ha a volt feleségem lecserélte a bejárati ajtót, és nem adott kulcsot hozzá?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Párom 2009-ben vált el a feleségétől, közös vagyonról megegyeztek, melyet a bíróság jóváhagyott. Közös tulajdonú lakásukkal kapcsolatban is egyezség született, mely szerint mindkét fél akarata az értékesítés. Az eladásig a bíróság közös lakáshasználatot ítélt. Mi nem akartunk a volt feleséggel egy fedél alá költözni, de az élet mégis úgy alakult, hogy szükségünk lett volna a férjem lakásrészére. Bejutni azonban a lakásba nem tudtunk, mert a volt feleség kicseréltette a bejárati ajtót, kulcsot pedig többszöri kérés ellenére sem kaptunk. Így aztán mi albérletbe kényszerültünk, amit gyesből és minimálbérből fizetünk. Feleség pedig a közös tulajdonú, közös használatú lakásban. Kértük, hogy fizesse ki a férjem részét, de nem akarja. Ráadásul kijelentette, hogy "meggondolta magát" és már nem akarja eladni a lakást. Kérdéseim: Lehet-e tőle lakáshasználati díjat vagy többlethasználati díjat kérni? Milyen időszakra? Lehet-e valamilyen törvényes úton rávenni arra, hogy fizesse ki a férjem részét? Vagy hogyan lehetne megszüntetni a közös tulajdont? Válaszát köszönöm Nóri


Tisztelt Nóri!

Lehet használati díjat kérni. Kezdő időpontja az az időpont, amikor a bent lakó megtagadta az új kulcs átadását, tehát megakadályozta a lakás használatát. Amennyiben nincs megegyezés a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól lehet kérni. Rávenni arra, hogy fizesse ki a férje részét nem lehet, viszont esetleg a férje megválthatná az ő tulajdoni hányadát. Ennek hiányában a bíróságnak sincs más lehetősége csak árverési értékesítést rendelhet el, ami azonban jelentős költségekkel jár.

Tisztelettel,

<