Ingatlanjogi Tanácsadás

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk használata nincs rendezve. Kihez fordulhatunk?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Abban kérném segítségét, hogy van egy közös osztatlan vagyonú telek amin élünk. Két részre van osztva van egy hosszú parasztház, melynek első felében a szomszéd, a másik felében mi lakunk. Mama nevén van a házrész és a hozzá tartozó telek, de a férjem fogja örökölni. El szerettük volna adni a házrészünket és a hozzá tartozó telket, de kiderült semmilyen papír nincs a házról, azon kívül amin a telek ketté van osztva a és b tulajdonos szerepel rajta de a házrészről hogy hivatalosan melyik kié nincs papír, és az nincs hivatalosan szétosztva. Annak idején a papa adta el az ő házrészét de nem készült róla dokumentáció, hogy hivatalosan hogyan oszlik el. Szeretnénk eladni a mi házrészünket de így nem tudjuk. A kérdésem kihez kell, lehet először ilyenkor fordulni, ki dönti el, hogy hivatalosan kinek mennyi rész van a birtokában? Ki az aki ezt hivatalosan leméri lejegyzi? Illetve hogyan lehetett ezt így eladni annak idején? Előre is köszönöm a válaszát. S. Nikolett.


Tisztelt Nikolett!

A legcélszerűbb az lenne, ha a tulajdonostársak az évek során kialakult használati viszonyokat használati megosztásban rögzítenék, vagy a fennálló közös tulajdont - amennyiben annak egyéb feltételei fennállnak - az ingatlan társasházzá alakítása útján szüntetnék meg. Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a használat kérdésében, a jogvitát a bíróság döntheti el, peres eljárás keretében. Mindkét esetben ügyvédi közreműködés igénybevételét javaslom.

Tisztelettel,

Jár-e ellenszolgáltatás a tulajdonostársak részére azért, ha egy másik tulajdonostársuk CSOK felhasználásával beépíti a közös tulajdonú ingatlan tetőterét?


Üdvözlöm Önt Ügyvéd Úr! Közös ingatlanunk van, 2/4 rész édesanyámnak, 1/4 - 1/4 rész húgomnak és nekem. Anyánk és a húgom az ingatlanban laknak, mely 2 külön bejáratú lakásból áll. Húgom be szeretné építeni az egész tetőteret az új CSOK felhasználásával. Szeretném tudni, esetleg járhat-e nekünk /anyánknak és nekem/ valamiféle anyagi ellenszolgáltatás ezért? Válaszát köszönöm.


Tisztelt Helmke!

Ellenszolgáltatás nem jár, azonban a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges az építkezéshez. Mivel a húga a saját jogán járó CSOK felhasználásával építené be a részben tulajdonát képező tetőteret, nincs olyan Önök által nyújtott szolgáltatás, amelyért ellenszolgáltatás járna. Felhívnám a figyelmét, hogy a tetőtér beépítés a tulajdoni hányadok módosulásával járhat, természetesen az építő, tehát a húga javára. A későbbi viták elkerülése végett tehát célszerű lenne még az építés megkezdését megelőzően megállapodásban rögzíteni a jövőbeni tulajdoni viszonyokat és a közös tulajdon használati megosztását.

Tisztelettel,

Értékesíteni szeretném a teljes ingatlant, azonban a tulajdonostársam ismeretlen helyen tartózkodik. Mitévő legyek?


Tisztelt ügyvéd Úr! Szeretném tanácsát kérni, közös tulajdonú ingatlanom eladása ügyében. Férjem 2010-ben meghalt, az ingatlan felét előző házasságából származó gyermeke örökölte. Nekem haszonélvezetem van a házon, amiben egyedül lakom, és ennek minden következményét én állom. Mikor férjem meghalt az ingatlanon még 1.400.000 Ft kölcsön volt, amit egyedül fizettem, sőt már ki is fizettem az egészet. A férjem fiával másfél évig tartottuk a kapcsolatot, 2012 nyarától azonban semmit nem tudok róla, vagyis állítólag külföldön él, de még az édesanyja halála utáni hagyatéki tárgyaláson sem jelent meg, a rokonai sem tudnak semmit róla. Én most szeretném eladni az ingatlant, de így nélküle nem tudom. Szeretnék ez ügyben tanácsot kérni.


Tisztelt anikó!

Az ingatlan értékesítéséhez mindenképpen szükséges a tulajdonostársa is. Nélküle csak a saját tulajdoni hányadát értékesítheti. Megoldást jelenthetne a közös tulajdon megszüntetése iránti per, melyben kérhetné a bíróságtól a közös tulajdon oly módon történő megszüntetését, hogy adja az Ön tulajdonába a tulajdonostársa tulajdoni hányadát, a megváltási ár teljesítésére pedig bírói letétbe helyezés útján kötelezze Önt. Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostársat mint alperest a bíróság által kirendelt ügygondnok képviselhetné. Így megszerezhetné a teljes ingatlan kizárólagos tulajdonjogát, és nem lenne akadálya az önálló értékesítésnek sem.

Tisztelettel,

Közös tulajdonban álló lakást vásárolnék, használatbavételi engedéllyel rendelkezik, viszont társasházi alapító okirat nem készült. Jelent ez bármilyen veszélyt?


Tisztel Ügyvéd Úr! Lakást szeretnék vásárolni. Az általam kiválasztott lakás tulajdoni lapját nem tudtam megnézni, mert a lakótömb nem alakította meg a társasházi szerződést, a lakásnak nincs külön helyrajzi száma. Hét éve van használatba vételi engedélye. Szeretném megkérdezni milyen hátrányokkal, veszélyekkel jár az osztatlan közös tulajdonban lévő lakás megvétele rám nézve. Veszélyt jelenthet-e a lakók jelzálog hitele, tartozása, közüzemi tartozása stb. Megvétel esetén, milyen kiadással jár a későbbiekben a társasházi szerződés létre jötte. Javasolja -e, hogy ilyen üzletbe nyugodt szívvel belevágjak. válaszát előre is köszönöm


Tisztelt Irén!

A tulajdoni lapot a fenitek ellenére mindenképpen ellenőrizni kell, abból ugyanis megállapítható, hogy a lakását megtestesítő tulajdoni hányad terhére történt-e bármilyen teher bejegyzése. Az iratok ismerete nélkül nehéz tanácsot adni. Fontos lenne tudni, hogy alapítási szándéknyilatkozatot vagy használati megosztást készítettek-e a tulajdonostársak. A vásárlás előtt mindenképpen célszerű kideríteni azt is, hogy ha a használatbavételi engedélyt megadták, akkor mi az oka annak, hogy a tulajdonostársak mégsem nyilvánították társasházzá az ingatlant. A gyakorlatban sokszor előfordul például, hogy a társasházzá nyilvánítás akadálya az, hogy az építési vállalkozó tulajdoni hányadokat számolt a parkolók tekintetében is, majd a társaság jogutód nélkül megszűnt. Amennyiben a lakóközösségnek közüzemi tartozása van, az a közös tulajdon szabályai alapján Önt is terheli majd tulajdoni hányada arányában, nem elhanyagolható továbbá, hogy egy rendezetlen jogi hátterű lakás forgalmi értéke is kevesebb. A levelében írtak alapján tehát, egyéb iratok ismerete nélkül nem javaslom, hogy az üzletbe nyugodt szívvel belevágjon.

Tisztelettel,

A tulajdonostársam külföldön tartózkodik, az ingatlannal kapcsolatos kiadásokhoz viszont nem járul hozzá, és eladni sem akarja a részét. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd úr! Olyan ügyben kérnék segítséget, ami egy szappanopera alapja lehetne, de a szenvedője én volnék.... Nos, volna egy ingatlan, aminek több tulajdonosa van, szám szerint 5! Osztatlan a tulajdon.... A többségi tulaj én vagyok. Van egy kedves rokon aki az 50-es években elhagyta az országot, de 1/4 részben örökölt 2013-ban. Ez a kedves jószág makog valamit magyarul, de ténylegesen nem sokat fog fel. Magyar irata nincs, csak egy ős anyakönyvije, amin személyi szám sincs. De mivel itt született, magyar állampolgár is meg amerikai is. Nos, az örökségét megkapta valahogy (ezt sem értem mi alapján jegyezték be??) de ő semmibe nem hajlandó fizetni, sem eladni, sem megvenni. Semmi együtt működés, mert nem érdekli.... Én ebben a házban élek, ami a háború után épült, tehát nem fiatal.... Az öröklés után a közművek átírása sem volt egy könnyű menet, mert mindenhez az ő szent irománya kell, de ez még okoskodva megoldottam. A házat felújítottam már, a tető csere lenne hátra, de az már komolyabb engedélyezést igényel.... de hajlandóság erre sem.... Megállapodtam vele szóban, hogy megveszem a részét, de mivel semmi papír nincs, ami egy szerződéshez kell, az is kudarcba fulladt, mert semmit nem hajlandó tenni, én meg nem tudok intézni semmi hivatalos dolgot nélküle.... 7x éves, ide eddig sem jött, nincs is rászorulva.... De ha meghal, ott további négy gyermek van szerte az USA-ban, akik azt sem tudják, hol ez az ország... mit lehet tenni, amikor egy ember miatt szenved másik négy, mert semmire nem hajlandó??? Másfél éve húzódik az ígérgetés, de semmi történés.... Tud valamit javasolni, Ügyvéd úr???


Tisztelt Attila!

Egyrészt senki nem kötelezhető arra, hogy a saját tulajdoni részét eladja, másrészt viszont arra sem kötelezhető senki, hogy bárkivel akarata ellenére közös tulajdonban maradjon. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:83. §-a alapján ezért a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. Véleményem szerint az Ön problémájára a közös tulajdon megszüntetése iránti per a megoldás. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 32. § (3) bekezdése alapján olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van. A perben Ön megválthatja a külföldön tartózkodó tulajdonostársa tulajdoni hányadát, végső soron pedig bírósági letétbe helyezéssel is teljesítheti az ítéletben megállapított megváltási árat. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok tulajdonostársát terhelő, de Ön által megfizetett részét a perben beszámíthatja a megváltási árba. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat - pl. tetőcsere - azonban csak akkor követelheti a tulajdonostárstól, ha a kiadásokhoz ő is hozzájárult. Hozzájárulása hiányában csak a beruházás eredményeképp a tulajdonostárs tulajdoni hányadában bekövetkezett értéknövekedést követelheti tőle, illetve számíthatja be a részére fizetendő megváltási árba.

Tisztelettel,

<