Ingatlanjogi Tanácsadás

Az édesanyám nekem adná az ingatlanát, ha én kifizetném a húgomnak a rá eső ingatlanrész értékét. Milyen jogszerű megoldás létezik erre?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám idős otthonba költözött. El szeretné adni a házát. 100%-ban az ő tulajdona. Ketten vagyunk testvérek. Mi a jogi útja, mint örökséget nekünk adná az ingatlant 50%-50%-ban. Ha megegyezünk az ingatlan árába én kifizetném a testvérem 50%-át. Ebben kérném a tanácsát. Üdvözlöm: Erika


Tisztelt Erika!

Örökségként természetesen nem adható Önöknek az ingatlan, az ugyanis csak az édesanyjuk halálát követően minősülne örökségnek. Semmi akadálya nincs viszont annak, hogy élők közötti jogügylettel rendezzék az ingatlan sorsát. Ennek egyik módja, hogy az édesanyjuk az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát ajándékozás jogcímén, míg a további 1/2 tulajdoni hányadát adásvétel jogcímén ruházza át Önre. Ezt követően az 1/2 tulajdoni hányadért Ön által kifizetett vételárat az édesanyja a húgának ajándékozhatja. Ön tehát egy fél ingatlanrészt, a húga pedig egy fél ingatlanrész vételárát kapná ily módon ajándékba. Valamennyi fenti jogügylet mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, tekintettel arra, hogy egyenesági rokonok közötti jogügyletekről van szó.

Tisztelettel,

A felsorolt módokon megállapított vételárak közül melyek tekinthetők „bruttó vételárnak” az 5 százalékos ÁFA alkalmazhatósága szempontjából?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Sokan kérdeznek a lakások áfaváltozása okán a korábban kötött szerződések, előszerződések kapcsán. Világos, hogy a helyzet értelmezése nem egységes. Magam egyetlen technikai kérdést tennék fel. Miután a "bruttó áron kötött szerződés" és a "nettó áron kötött szerződés" meghatározások tűnnek vízválasztónak néhány jogértelmezésben, szeretném megérteni, hogy miként néz ki egy bruttó áron kötött, és miként néz ki egy nettó áron kötött szerződés vételárra vonatkozó része? Még konkrétabban, minek számítanak az alábbi esetek:
1. csak bruttó ár van megadva és semmi más,
2. bruttó ár van megadva, de fel van tüntetve, hogy ezen belül 27%-os az áfatartalom,
3. bruttó ár van megadva, mögötte zárójelben a nettó ár és az áfa összege,
4. nettó ár és az áfa összege van megadva, mögötte zárójelben a bruttó ár összege,
5. a nettó ár és az áfa összege van megadva, a bruttó ár nincsen.
Köszönettel, mmark


Tisztelt mmark!

Az Ön által igen részletesen vázolt lehetőségek közül kizárólag az 1. pont alatti vételár tekinthető egyértelműen bruttó árban megállapított vételárnak. A 2. pontban vázolt esetben a szerződés egyéb rendelkezéseit is vizsgálni kellene annak megállapításához, hogy a kérdéses 27%-os ÁFA tartalom miért került külön is rögzítésre. Ennyi információból arra lehet következtetni, hogy a felek az ÁFA-t is rögzítve speciálisan határozták meg a vételárat, tehát a vételár nem tekinthető bruttó árban megállapítottnak. Álláspontom szerint viszont a 3., 4. és 5. pontok szerinti módokon megadott vételárak nem tekinthetőek bruttó vételárként megállapított vételáraknak.

Tisztelettel,

Követelhetik-e tőlem az eladóm felhalmozott villanyáram díj tartozását?


Üdvözlöm! Először is köszönöm a lehetőséget! Szeretném a segítségét kérni az esélyeimmel kapcsolatban. Vásároltam egy ingatlant (tanya, külterületen) 1 millió forintért. A tulajdonos az eladás után kb. egy hétre elhalálozott. Amikor szerettem volna a villanyórát nullázni és a saját nevemre íratni, kiderült, hogy van rajta kb. 200.000,- Ft villanytartozás. Követelhetik-e rajtam a tartozást, behajthatják-e rajtam az összeget? Nem az én tartozásom, illetve vannak örökösök is. Igaz az ügylet a halála előtt pár nappal történt. Tudna esetleg a fenti alap információk tudatában segíteni? Köszönettel


Tisztelt Jozsef!

Véleményem szerint jogszerűen nem követelhetik, és így nem is hajthatják be Önön a korábbi szerződő fél felhalmozott tartozását.

Tisztelettel,

A fogyasztók a nevemen voltak, de akkor már semmi közöm nem volt az ingatlanhoz. Hogy lehetséges, hogy engem köteleztek a közüzemi díj megfizetésére?


Válásom előtt az ingatlanból elköltöztem, oda soha többé vissza nem tértem. A közüzemi fogyasztók a nevemen voltak, a gázóra le volt szerelve tartozás miatt. 2009. márciusában a haszonélvezeti jogomról lemondtam. Az órát visszaköttették, de gázt nem fizettek. 2009. júliusától már nem volt semmi, csak egy fogyasztási hely, mérő nélkül. Akkor hogyan fogyasztottam 700.000,- Ft értékű gázt lakás nélkül? A bíróság mégis az e-onnak adott igazat, ügyvédem nem volt. Várom tisztelettel válaszát. D. Tamás 0620....


Tisztelt Tamás!

Jogerős ítélettel elbírált ügyben nem sok értelme van tanácsot adni, különösen ennyi információ alapján. Csupán feltételezem, hogy a közüzemi szolgáltató azért érvényesítette sikerrel Önnel szemben a felhalmozott gázdíj tartozás iránti igényét, mert - mint ahogy írja is - az Ön nevén voltak a fogyasztók, tehát Ön volt a szerződő fél. Az a tény, hogy lemondott a haszonélvezeti jogáról az Ön által megkötött közüzemi szerződést nem szüntette meg.
Amennyiben a haszonélvezeti jogról történt lemondással egyidejűleg a fogyasztókat is átíratta volna az ingatlant ténylegesen birtokló személy nevére, valószínűleg a peres eljárásra sem került volna sor.

Tisztelettel,

A férjem a tudtom nélkül adta el az ingatlanrészemet, én nem írtam alá semmit. Mit tegyek?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az exemtől egy éve váltam el, közös lakásunkban egyikőnk sem használta! A lakás nem üresen állt, minden vagyontárgyunk benne volt! Tegnap szereztem tudomást arról hogy az exem tudtom nélkül eladta az ingatlant és mivel roma származású a vásárló bele is költöztek! Tudomásom szerint az ingatlant áron alul adták el, mellette minden vagyon tárgyunkkal együtt! Mit tehetek ebben az esetben, mikor a tulajdon fele az enyém de aláírni én nem írtam semmit! Tisztelettel Köszönöm a segítség nyújtását!


Tisztelt K. Lászlóné!

Az Ön által leírt jogeset büntetőjogi kategória. Javaslom, hogy haladéktalanul tegyen feljelentést a rendőrségen!

Tisztelettel,

<