Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr! 2015-ben bruttó módon állapodtam meg a vállalkozóval új ház építésére és ütemezett fizetés mellett a vállalkozói díj kb. 95%-a 2015-ben mar kifizetésre került. A maradék kb. 5% kifizetése mar 2016-ban esedékes, a ház átadása még nem történt meg, használatbavételi engedély sincs. Kérdésem, hogy a hátralevő részletre vonatkozóan milyen lehetőségeim vannak, hogy megrendelőként részesüljek az adómérték csökkenéséből származó előnyökből? Csak a hátralevő részletre vonatkozóan van lehetőség árcsökkentést kialkudni (ha egyáltalán lehet), vagy a teljes vállalkozói díj tekinteteben lehet ilyenkor alkudozni? Miként kellene ehhez esetlegesen utólagosan kezdeményezni a szerződés módosítását? Köszönettel, László

Üdvözlöm Ügyvéd Úr! Nekem egy olyan problémám van, hogy Édesanyámmal 2008-ban vásároltunk közösen egy ingatlant, mivel én nem voltam hitelképes, így az ő nevére került a hitel és egyben a lakás tulajdonjoga. 1/1-es tulajdonos. Elég magas volt a törlesztőrészlet, de fizettük. Mikor beütött a válság, nagyon magas lett a havi törlesztő, anyukám úgy döntött nem fizeti, kiszáll. Én 4 gyermek mellett nem tudtam bevállalni a teljes törlesztés egyedüli fizetését, így elindultunk a lejtőn lefelé... Anyukámnak van egy öröklakása, amiben jelenleg is él, bátyámmal együtt. A lakásban, amit hitelre vettünk jelenleg is én és 4 gyermekem vagyunk bejelentve állandó lakcímmel, minden számla a nevemre jön, és anyukám egy percet sem lakott itt. A tulajdon lapon sehol sem szerepelek, még széljegyzetben sem. Most úgy döntött, eladja a lakást, inkább mint, hogy vigye a bank. Csakhogy nekem nem akar egy fillért sem adni, és nincs is hová mennünk :( Milyen jogaim vannak, mire számíthatok? Neki van fedél a feje felett, nekünk nincs semmink. Ilyen esetben mit tudok tenni? Kérem segítsen! Előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd úr! olyan kérdésem lenne, hogy a vásárolandó ingatlanon még hagyatéki eljárás folyik. Az ingatlanon FHB Bank által bejegyzett (egy összegű életjáradék) terhelés van. Az örökösök lemondanak az ingatlanról a tartózás miatt (folyamatban), így az az államra fog szállni (Magyar Nemzeti Eszközkezelő Zrt.), ahonnan akár évekbe is kerül mire árverezik. A kérdésem az, hogy én mint magánszemély a banktól a hitelt megvásárolhatom vagy kiválthatom (bankok is szoktak egymás közt hitel adni venni), így esetleg nekem tartoznának és ezért jogosult lehetnék az ingatlanra ha az örökösök lemondtak. Az életjáradékos hitelt nem kell törleszteni, elméletileg az örököst terheli, ha nem fizeti meg a tartozást az ingatlan az államé. Válaszát előre is köszönöm. Norbert

Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsot szeretnék Önöktől kérni egy folyamatban lévő lakásvásárlással kapcsolatban. 2015 októberében szerződtünk a Céggel egy társasházi lakás megvásárlására. Az épület munkálatai 2016 áprilisában fognak kezdődni, eddig csak a leendő lakást foglalóztuk le (kb. 3%-a leendő teljes vételárnak). A megállapodásunk úgy szólt hogy 20% előleget akkor kell majd kifizetnünk amikor az építkezés indul, a fentmaradó 80%-ot pedig a kulcsrakész állapotnál. A foglalót meghatározó "regisztrációs szerződésben" a teljes ár úgy szerepel hogy a " teljes bruttó vételár Áfával együtt" 10 millió forint (az összeg csak példa). Ekkor az Áfa még 27% volt, viszont amikor az adásvételi szerződést (20% előleggel majd később a 80% fennmaradó résszel) megkötjük már csak 5% lesz. Azt gonolnám hogy a Beruházónak ebben az esetben csökkentenie kellene a vételárat (a foglalóval csökkentett mértékű fennmaradó összeget) az áfacsökkentés mértékével. Megkeresésemre viszont azt válaszolták hogy nem változik az ár mivel bruttó árra szerződtünk. Ez azt jelenti hogy Ő úgy megemelte a nettó árat hogy annak az 5%-kal növelt bruttó értéke is majd ugyanazt a 10 millió forintot jelentse, tehát nekem ugyanazt az összeget kell mejd kifizetnem amit eredetileg a 27%-os áfával kalkulált. Abban kérném a véleményüket hogy ez így szabályos-e, van-e jogi lehetőségem reklamálni vagy valamilyen kompenzációt kérni? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: J. Béla

Tisztelt Dr. Kollár Andor egyéni ügyvéd! Az ingatlanhoz, tulajdoni lap adataihoz kapcsolódó alábbi ügyben kérem jogi felvilágosítását, jogi útbaigazítását. A https://epitesijog.hu honlap "04.1. A Központi Címregiszter (KCR) és a földhivatalok kapcsolata" című részének 11. pontja szerint "A tulajdonosok, illetve a jogosultak címei nem tévesztendők össze az ingatlan címével, ugyanis az ingatlan címét a tulajdoni lap I. része tartalmazza, míg a tulajdonosok, illetve egyéb jogosultak címe a tulajdoni lap II. és III. részén szerepel az érintettek adataiként". A családi házas, egy helyrajzi számú ingatlan címe az ingatlan-nyilvántartás, tulajdoni lap szerint Budapest XVII. kerület, L. utca ..., amely nem azonos a Budapest XVII. kerület, P. út ... számmal. Az ingatlan a megnevezett két közterületre kapuval nyílik, viszont a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014.(XII.23.) Korm. rendelet 5.§ (3) bekezdése szerint "E rendelet alkalmazásában két címet akkor kell különbözőnek tekinteni, ha legalább egy címadatuk különbözik”. Tehát az idézett jogszabály alapján az egy helyrajzi számú ingatlan két különböző nevű címhellyel rendelkezik, amelyek közül csak az egyik a tulajdoni lap szerinti ingatlan cím (Bp. XVII., L. utca ...), másik cím az ingatlan tulajdonosok lakcíme (Bp.XVII., P. út ...). A Magyar Posta Zrt. egyéb levélérkezéséről szóló értesítési, levélkézbesítési hiányosságaival együtt a Polgármesteri Hivatal azon levélcímzési hibáját is panaszlevélben közöltem az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Postafelügyeleti főosztályával, hogy az ingatlan tulajdonosok Polgármesteri Hivatalban bejelentett lakcíme helyett az ingatlan címére küldött 3 db tértivevényes és 3 db sima levelet (a 3 db sima levél tartalmilag ismétlése a 3 db tértivevényes levélnek, mivel azokat a postahivatal címeltérés miatt nem adta ki a 3 személy címzettnek). Az NMHH Postafelügyeleti főosztálya telefonon megkereste a Polgármesteri Hivatalt, ahonnan tájékoztatásul közölték, hogy az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján címezi, tekintettel a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014.(XII.23.) Korm. rendeletre és útmutatójára, valamint a 94/2012. Fővárosi Önkormányzati rendeletre (az interneten ilyen sorszám alatt a következőt találtam: 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól). A fentiekben részletesen előadottak alapján kérdéseim a következők: 1. A Polgármesteri Hivatal által adott azon tájékoztatás jogilag helytálló-e, amely szerint az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján címezi, ugyanis a tájékoztatása alapján fentebb hivatkozott 345/2014.(XII.23.) Korm. rendeletben és a 94/2012. Fővárosi Önkormányzati rendeletben nem találtam ilyen tartalmú §-t? Ön talált ilyen tartalmú §-t?Tehát sarkalatos kérdésem az, hogy a Polgármesteri Hivatalnak, mint feladónak az általa hivatkozott jogszabályok alapján az ügyfelek leveleit a telek tulajdoni lapján található adatok alapján kell címeznie? 2. Az ingatlan tulajdonosok által a Polgármesteri Hivatalban bejelentett lakcíme alapján a Polgármesteri Hivatal kiállította a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amelyen jelzett lakcímtől miért tért el a levél címhelybeli címzése? Lényeges körülmény, hogy az ismertetett esetet megelőzően és azt követően minden levelet (még az ingatlanhoz kapcsolódókat is) a Polgármesteri Hivatal az ingatlan tulajdonosok lakcímére küldte és küldi. Várom szíves jogi felvilágosítását, jogi útbaigazítását. Tisztelettel: H. Ervin