Ingatlanjogi Tanácsadás

Bejelentett állandó lakcíme alapján érvényesíthet-e az élettársam nővére tulajdonjogi igényt az ingatlannal kapcsolatosan?


Tisztelt Cím! Közösen építettünk egy házat az élettársammal. Fele-fele arányban oszlik meg közöttünk a tulajdonjog. Az élettársam nővérének felmondták az albérletét, és mivel szüksége volt egy bejelentett állandó lakcímre, kb. egy éve bejelentkezett hozzánk. Nem örültem neki. A kérdésem az lenne, hogy a közös lakcím miatt bizonyos idő elteltével a sógornőm valóban követelhetne-e - az ott lakás miatt - tulajdonrészt akár az ingatlanból, akár az ingóságokból. Valójában a szüleinél lakik, nem itt. Nálunk csak hivatalosan van bejelentkezve.


Tisztelt Zsanett!

Nem követelhet semmit a sógornője. A bejelentett lakcím még csak jogcímet sem teremt a sógornőjének az ingatlanban való tartózkodásra. Megjegyzem, hogy az ingatlanban lakás puszta ténye alapján sem követelhetne Önöktől semmit. Ha ez másképp lenne, nagy bajban lennének azok a bérbeadók, akik hosszabb távra hasznosították az ingatlanaikat, hiszen az idő múlásával az abban található ingóságok és maga az ingatlan is a bérlő tulajdonába kerülne. Az Ön által leírt állapot egyébként jogszabálysértő. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdése ekként rendelkezik a lakcímbejelentésről: a Magyarország területén élő, törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ez a kötelezettség nyilvánvalóan a tényleges lakóhelyre és tartózkodási helyre vonatkozik.

Tisztelettel,

Jogosultak-e utólagos elszámolást kérni azok is, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szegedi nyugdíjas pedagógus házaspár vagyunk. 2008-ban vásároltunk egy budapesti lakást a feleségemmel, melyre 13,5 MFt svájci frank alapú hitelt vettünk fel. 2011 végén sikerült eladnunk az ingatlant, és 180 Ft-os árfolyamon éltünk a végtörlesztés lehetőségével. Akkor ez még nem tűnt egy túl jó döntésnek, mert az összes megtakarított pénzünket elveszítettük; a mostani 260 Ft körüli árfolyamot elnézve ugyanakkor, egyre inkább életünk legjobb üzletének bizonyul. Eleinte arról volt szó, hogy a végtörlesztőket eleve kizárják a mostani „elszámoltatásból”, de utána már ilyet is, olyat is hallottunk, és nem tudjuk, hogy melyik információ igaz. Olyat is olvastunk, hogy amennyiben a végtörlesztéssel többet kaptunk vissza, mint ami most járna, és mégis kérjük az elszámolást, a bank még a különbözet megfizetésére is kötelezhet minket. Nem vagyunk elégedetlenek, tudjuk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévők is. Úgy gondoltuk azonban a feleségemmel, ha hátrányunk nem származhat belőle, és jogosultak vagyunk a mostani elszámolást is kérni, élnénk ezzel a lehetőséggel, hátha még valamennyivel csökkenteni tudnánk a veszteségeinket. Köszönjük megtisztelő válaszát! C. Csaba


Tisztelt Csaba!

Kis híján elkésett a kérdésével. Jogosultak utólagos elszámolást kérni azok is, akik 2011 szeptembere és 2012 februárja között éltek a végtörlesztés lehetőségével. Fontos azonban, hogy az elszámolás iránt kérelmüknek legkésőbb 2015. március 31-éig be kell érkeznie a bankhoz. Az elszámolás tehát esetükben nem automatikus, és ha a határidőt elmulasztják, nem élhetnek többé ezzel a lehetőséggel. Az elszámolás iránti kérelem benyújtása csak akkor ingyenes, ha kölcsönből végtörlesztettek. Egyéb esetekben, így az Önök esetében is, az igény benyújtásával egyidejűleg 10.000,- Ft-ot kell a banknak megfizetni. A bank 2015. november 30-áig köteles elkészíteni az elszámolást. Az utólagosan visszajáró elszámolási összegből valóban le kell vonni a végtörlesztéskor igénybe vett árfolyamkedvezményt, és ez sok esetben negatív egyenleget eredményezhet, azonban a bank részére ebben az esetben sem kell visszafizetniük semmit.

Tisztelettel,

1981-ben eladott lakás adásvételi szerződését honnan lehet újra megszerezni, kikérni?


Tisztelt Ügyvéd Ur! Szeretném megkérdezni, hogy 1981-ben eladott lakás adásvételi szerződését honnan lehet ujra megszerezni, kikérni? Az ügyvéd, aki akkoriban intézte már nem praktizál, és nem találta a szerződést. Sajnos nem sikerült kideriteni, ki vette meg a lakást. Köszönöm.


Tisztelt Magdaléna!

Javaslom, hogy keresse fel az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalt. Remélhetőleg fellelhető még az irattárukban.

Tisztelettel,

Van egy telkünk, aminek a bal oldalán nincs kerítés a telekhatáron. Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy telkünk, aminek a bal oldalán nincs kerítés a telekhatáron, én úgy tudom , hogy a jobb kézre esőt kell nekem megcsinálni, karban tartani, ami rendben is van a részünkről. A bal kézre eső szomszédomnak nincs erre igénye. Mit lehet tenni, hogy ez megváltozzon? Válaszát köszönöm! Anett Szeged


Tisztelt Anett!

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 44. § (1) bekezdése szerint a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítés létesítése azonban nem kötelező. Ettől eltérő önkormányzati rendelet sincs hatályban Szegeden.

Tisztelettel,

Az eladó mennyi idő után köteles kijelentkezni az eladott ingatlanából?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy az eladó mennyi idő után köteles kijelentkezni az eladott ingatlanából. Köszönettel


Tisztelt sanyi!

A lakcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Eszerint a Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

Tisztelettel,

<