Ingatlanjogi Tanácsadás

Elbirtokolhatta-e a szomszéd az ingatlanunk egy részét?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy 760 nm-es osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlanunk. Ezt az osztatlan közös tulajdont akartuk megszüntetni. A földmérő közölte, hogy mindkét kerítés rossz helyen van. A bal oldali, akivel közös tulajdonban vagyunk beljebb kerített, míg a jobb oldali kifelé. Így tulajdonképp megvan a területünk. De így nem mérhető ki a terület. A bal oldali szomszéd közölte,mivel több mint 15 éve így van, ezért ezt a területet elbirtokolja. Ha ez megtörténik, akkor az osztatlan közös tulajdon nem szüntethető meg, mivel az önkormányzat rendelete értelmében 760 nm alatt nincs lehetőség telekalakításra. Mit lehet tenni ebben az esetben? Köszönettel V-né P. Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

Kétlem, hogy a bal oldali szomszédja elbirtokolta volna a területet, ingatlan tulajdonjogát ugyanis elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:47. § (2) bekezdése].

Tisztelettel,

A víz és szennyvízbekötés a szomszéd telkén keresztül történt. Azóta már más az ingatlan tulajdonosa, aki nem hajlandó szolgalmi jogot alapítani. Mit tehetek?


Tisztelt Uram! Szeretnék jogi tanácsot kapni szolgalmi joggal kapcsolatban. A tulajdonomban lévő ingatlanra a víz és szennyvízbekötés a volt sógorom (akkor húgom férje) telkén keresztül történt. Ő hozzájárult. és ennek megfelelően a vízmű megcsinálta a bekötéseket. Közben a sógor elvált a tulajdont eladták, de az új tulajdonost nem tájékoztatták arról hogy a kerítéstől 80 cm távolságra a közös telekhatáron 20 méter szélességben van a szomszéd (jelen esetben az én bekötéseim). Az idő múlásával /9 év 11 hónap/ az én kertes kis házamra vevő jelentkezett. Az adásvételi szerződést megcsináltuk /csere+ ő ráfizet/. Az ő ingatlanára jelzálog van bejegyezve, amit át akar hozni a tőlem megvett tulajdonra. A baj akkor keletkezett amikor az értékbecslő kijött és látta, hogy a vízóra és a szennyvízbekötés a szomszéd telken keresztül jön be. Jelezte, hogy a kölcsönadó bank ezt kifogásolni fogja, ezért beszéljek a szomszédommal és 20m2-re kérjek szorgalmi jogot az előírásoknak megfelelően. A szomszéd először ódzkodott /némi hajlandóságot mutatott az ügy rendezésére/, de két nap után jelezte semmi áron nem írja alá a megállapodást, pénz sem kell neki, sőt kössem ki és vigyem be máshol a vizet és a szennyvizet. Kérdésem a következő: megtarthatom-e bekötést amihez a volt sógorom annak idején hozzájárult /sajnos nem lett bejegyezve annak idején mondván örök szomszédok leszünk nem lesz baj/. Milyen módon rendezhetem a viszonyt a szomszéddal, ha ő semmilyen módon sem hajlandó aláírni a szolgalmi jogra vonatkozó megállapodást? A tulajdonos a szomszédomnál a kiskorú gyermeke. Kérem segítsen tanácsával. Tisztelettel: Zs. Tamás


Tisztelt Tamás!

Elbirtoklással megszerzi a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozott. A telki szolgalom elbirtoklással való megszerzéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem szükséges, és az elbirtoklás idejét általában nem szakítja meg önmagában az sem, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik. A tulajdonos személyében történő változásnak sincs tehát kihatása a szolgalom elbirtoklási idejére.
A fentiekre hivatkozva rendezheti a viszonyt a szomszéddal. Amennyiben mégsem tudnának megállapodni, igényét bírósági per útján érvényesítheti.

Tisztelettel,

Elbirtokolhatom-e az ingatlan tulajdoni hányadát is? Ha nem, akkor követelhetem-e a tulajdonostársa jutó költségeket 15 évre visszamenőleg?


Tisztelt Szakértők! Nagymamám szülei tulajdonoltak egy telket, amit haláluk után gyerekeik, nagymamám és testvére örökölt! Nagyszüleim építkeztek a telekre 1970-ben . A testvért (1/4-rész tulajdonost) ki is fizették, aki el is költözött. Az adásvételt azonban nem papírozták le és nem is vezették át telekkönyvben. Így 1970 óta 1/4-rész tulajdonosa. de nem lakik ott! 2000-ben történt egy ajándékozás, ahol édesapám az nagyapámtól örökölt részt elajándékozta nagymamámnak! Ezt az 1/4-részt tulajdonló testvér aláírta, így tud a részéről. Most 15év után szeretné nagymamám elbirtokolni tőle, mivel 1970 óta nem nézett az ingatlan felé, nem viselt semmilen költséget! Használati megállapodás nincs, így mindennek az 1/4-e az övé elméletileg (telek, ház)! Lehetséges az elbirtoklás? Az eljárás alatt figyelembe lehet venni, hogy azóta több százezres költséget (felújítás, fűkaszálás, helyi adók) mind a nagymamám fizette, ez követelhető tőle esetlegesen amennyiben nem hagyja jóvá az elbirtoklást? Ezek a költségek visszafelé is elsülhetnek, hogy Ő követelheti közel 45 évre az 1/4 része után a használati díjat? Egy elbirtoklástól függetlenül, egyébként odaállhatunk az 1/4 tulajdonoshoz, hogy fizesse ki Nagymamának az eddig elmaradt számlán lévő költségeket? Ezt peres úton is behajthatjuk? Csak az előző 15 év távlatában is 6-700eFt-ra rúgnak ezek a költségek! Elméletileg minden költség 1/4része őt terhelné, mivel nincs használati megállapodás! Köszönöm válaszukat előre is!


Tisztelt Miklós!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:44. §-a szerint elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is. Írásbeli szerződés hiányában a jogcímes elbirtoklás sajnos nem alkalmazható [Ptk. 5:45].
Álláspontom szerint, amennyiben a tulajdonostársa nem akadályozta meg az Ön tulajdoni hányadának használatát, nem követelhető használati díj.
A költségek az elbirtoklással együtt nem követelhetőek, ez a kettő álláspontom szerint kizárja egymást, ugyanis vagy sajátomként birtokolok valamit, vagy sem. Amennyiben a költségek érvényesítése mellett döntenének, ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a követelések öt év alatt elévülnek [Ptk. 6:22. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

Elbirtokolhatják-e a szomszédaim az építési telkemet, ha én fizetem annak adóját?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az 1980-as évek végén szereztem meg egy Budapest környéki kis településen egy építési telek és egy zártkert tulajdonjogát. Életvitel szerűen nem a településen élek. Az építési telek és a zártkert gyomtalanítását a szomszédok önszántukból végezték, a zártkertben saját részükre termeltek javakat. Szeretném az ingatlanokat értékesíteni. Az építési telek adóját Én fizetem. Az építési telek vonatkozásában a közelmúltban tértivevényes ajánlott levelet kaptam a szomszédos telek tulajdonosának ismerősétől (nem tulajdonostól, nem haszonélvezőtől), amely szerint szeretné az én telkemet is megvásárolni, és a szomszédos telekkel egybenyitni. A vételi szándékára tértivevényes ajánlott levélben válaszoltam, hogy az adás-vételnek semmi akadálya nincs, postafordultával küldje meg részemre az összegszerűség feltüntetésével a vételi ajánlatát, és elképzelését. Segítségét szeretném kérni abban, hogy az ingatlanaim elbirtokolhatóak-e , illetve mit tudok tenni annak érdekében, hogy amennyiben felmerül az elbirtoklás lehetősége azt megakadályozzam. Válaszát megköszönve, Tisztelettel:


Tisztelt István!

Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján az szerzi meg, aki azt 15 évig sajátjaként, szakadatlanul birtokolja. Ilyenkor maga az elbirtoklás ténye létesít tulajdonjogot, nincs is szükség a tulajdonjog keletkezéséhez annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. A szomszédai esetében azonban más a helyzet. Nem sajátjaként birtokol ugyanis az, aki tudja, hogy a dolgot szívességi használat jogosultjaként tartja birtokában, azaz tudja, vagy tudnia kellene, hogy birtoklása nem végleges, hiszen a tulajdonos bármikor követelheti a dolog kiadását. A puszta használat akkor sem vezethet elbirtokláshoz, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátként való birtoklást objektív módon, külsőleg is kifejezi. Ilyen objektív megnyilvánulás lehet pl. a közterhek viselése is. Tehát kérdésére válaszolva, nem áll fenn annak veszélye, hogy az ingatlanait elbirtokolták volna a szomszédok, ugyanis véleményem szerint nem sajátjukként birtokoltak.

Tisztelettel,

<