Ingatlanjogi Tanácsadás

Meg szeretnénk osztani a szüleim tulajdonában álló telket. Mekkora a legkisebb telekméret?


Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! A CSOK-ot szeretnénk igénybe venni. Szüleimnek van egy ingatlana /saroktelek, kb. 50 éves az ingatlan/ 150 nöl. A telken elöl van egy lakóingatlan, a telek második felébe szeretnénk építkezni. Ezért az első-hátsórészt külön szeretnénk telekkönyveztetni, erre szeretnénk építkezni. Kérdésem, hogy ekkora telket lehet-e 50-50 %-ban külön telekkönyveztetni és erre építkezni. Köszönettel: H. Anna


Tisztelt Anna!

Maradjunk az ügyvéd úrnál! :)
A legkisebb telekméret függ attól, hogy az ingatlan milyen építési övezetben helyezkedik el, illetve az önkormányzat szabályozási (rendezési) tervétől. A legkisebb telekméretre vonatkozó pontos tájékoztatást a területileg illetékes önkormányzattól kérhet.

Tisztelettel,

A szomszéd hétfőn benyújtott fellebbezését annak ellenére fogadta el a hivatal, hogy a fellebbezési határidő már szombaton lejárt. Jogszerű ez így?


Tisztelt Ügyvédúr! Házbővítéssel kapcsolatban vártunk építési engedélyünk hatályba lépésére, mikor is kiderült, hogy egyik szomszédunk megfellebbezte az engedély kiadását. A fellebezést szombati napig lehetett benyújtani, de szomszédunk azt rá következő hétfőn tette meg, arra hivatkozásul, hogy pénteken 3 napra Londonba utazott és ezt repülőjegyével igazolta, bár a fellebbezésében is leírja, hogy ezt a jegyet már fél éve lefoglalta. A hivatalban azt mondták, hogy a jegyző engedélye alapján fogadták el a kései leadást. Kérdésem, hogy egy ilyen indok valóban meghosszabbíthatja a leadási határidőt? Köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel: Noémi


Tisztelt Noémi!

Szükségtelen az igazolási kérelem indokának vizsgálata, és a külön jegyzői engedély is, ugyanis a szomszéd nem mulasztotta el a fellebbezési határidőt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Ha tehát a szomszéd a szombatot követő első munkanapon, hétfőn előterjesztette fellebbezését, azt törvényes határidőben benyújtottnak kell tekintetni.

Tisztelettel,

A járási építési hatóság szerint melléképületnek minősül a kertben fóliával letakart farakás. Jogszerű ez a megállapítás?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A szomszéd udvari drótháló kerítése mellett tárolom a tűzifát. A szüleink 40 éves gyakorlatát folytatom tovább előzetes önkormányzati engedély alapján. Ennek kettős célja volt, hogy a szomszéd: 1. átláthatóságát közvetlenül a teraszunkra és az udvarunkba korlátozza, 2. kerítése mögött lévő, kb. 60 éve romokban álló disznóólját takarja. A farakás a szomszéd ház végétől 3 méterre, drótháló kerítésétől 1,8 méterre van, kb. 12m hosszú, 2m magas, 1,2 m széles és kb. 20 m3 tűzifát tartalmaz, mennyisége változó a használat miatt. Alapja nincs, a tűzifát hátul és a két végén hulladék deszkák fogják össze, 3 méterenként vékony vascsővel megtámasztva (biztonságos legyen) és az eleje teljesen nyitott. Beázás ellen a farakást műanyag fólia fedi, amely hulladék léccel helyenként rögzítve van, nehogy a szél a fóliát elvigye. A farakás környezete gondozott, a szomszédnak a drótháló kerítésétől való távolsága miatt kárt nem okoz, semmiféle tevékenységében, jogainak gyakorlásában nem akadályozza és nem is zavarja. Most a szomszéd megmutatja, hogy hatósággal fogja eltakaríttatni az” építményt”(nyugdíjas lett, odaköltözött és nem lát át, a lánya jogász. ) Arra hivatkozik, hogy majd ott a disznóól helyén akarnak építkezni, és majd zavarja őket a farakás. A járási építési hatóság a szemlén könnyű szerkezetes melléképületnek minősítette, amit fatárolásra használunk! Nem engedélyköteles, de szabálytalanul van elhelyezve az oldalkertben. Szeretném megkérdezni, hogy: 1. Melléképületnek minősül a fent leírt, fóliával fedett farakás? 2. A szemlére be kellett engedni a feljelentő szomszédot és jogi képviselőjét, aki a lánya. Köteles voltam erre? 3. A szomszéd által készített fotókat felhasználhatja-e a hatóság ellenünk bizonyítékként? (Elmondása szerint évek óta fényképeznek, a 2004-ben lebontott régi házat, az építkezést, az udvarunkat, a farakást, stb. ) Mindezt a magánszféránk megsértésével, a mi tudtunk és hozzájárulásunk nélkül! 4. A farakás, ha nincs teteje, a fólia közvetlenül a fára van terítve, a merevítő vascsövekkel, a fa oldalakkal együtt, építménynek minősül-e? 5. A farakás a fólia tetővel együtt maradhat-e az oldalkertben, ha bizonyíthatóan több mint 10 éve ott van? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.


Tisztelt Fülemüle!

1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Az épület fogalma pedig: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [2. § 10. pont]. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény [az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 86. pontja].
Álláspontom szerint tehát a fentiek alapján nem minősül sem épületnek, sem melléképítménynek a farakás.
2. A hatósági szemlére be kellett volna engednie a feljelentőt és a jogi képviselőjét is.
3. A hatóság felhasználhatja a fotókat bizonyítékként. Amennyiben viszont a fotókon Önök is szerepelnek a nélkül, hogy ehhez hozzájárultak volna, ez megvalósíthatja a személyiségi jogok megsértését.
5. Mivel a fentiekben is kifejtett álláspontom szerint a fóliával letakart farakás ingóságnak minősül, ezért igen.

Tisztelettel,

Az alsó konyhám átlóg a szomszéd ingatlanára, és a hatóság csak akkor ad ki fennmaradási engedélyt az épületre, ha lebontom az átlógó részt. Van más jogszerű megoldás is?


Örökölt ingatlanomat szeretném értékesíteni, mely Túrkeve, .... szám alatt van bejegyezve. Hrsz: ... Az ingatlant fiatal házaspár lakja, melyet Csok által szeretnének megvenni. Szüleim 32 éve a főépülethez építettek 26 m2 alapterületű ún. alsó konyhát. Az alsó konyha épületről a Szervek semmilyen papírt, bejegyzést nem találtak. Én magam sem tudok róla semmit. Az OTP tőlem fennmaradási engedélyt kér, készíttessem el a mezőtúri építésügyön. A tervrajzot elkészíttettem, és kiderült, hogy az alsó épületből 0,6 m2 átér a hátsó szomszéd portájára. A szomszédot nem érdekli, aláírásával is igazolta. Ennek ellenére az építésügy elrendelte, hogy az épületből 0,6 m2 bontsak le, különben a fennmaradási engedélyt nem adja ki. Ezért azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, vagy Önökhöz létezik-e ilyen? 32 évig senki nem vette észre, soha nem derült volna ki. Így igényeljenek a fiatalok Csok-ot? Én mint eladó, áron alul adom, hogy boldoguljanak, és még én fizessek 100 ezreket? Előre is köszönöm szíves segítségüket! Tisztelettel S. Katalin Edit, Tószeg


Tisztelt Katalin!

Igen létezik. A másik jogszerű megoldás esetleg az lehetne, ha földmérővel kiméretné, a szomszédtól megvásárolná a szükséges telekrészt, majd azt egyesítené a saját ingatlanával. Így nem lenne szükség a bontásra sem. Olyan megoldást viszont sajnos nem tudok Önnek javasolni, ami nem kerül pénzbe, és a fenitek, vagy a hatóság által javasolt bontás elvégzése nélkül is lehetővé tenné a fennmaradási engedély kiadását.

Tisztelettel,

Kötelezhet-e a szomszédom arra, hogy a saját költségemen méressem fel, hogy szabályosan lettek-e elhelyezve a felépítmények a telkemen?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Ikres beépítésű családi házban lakom. Az utcafrontról nézve a saját telkem jobb oldalán található (több mint 20 éve általam épített) kerítésem és melléképületeim elhelyezkedését vitatja a szomszédom. Kötelezhet-e arra, hogy felméressem ezen létesítmények elhelyezkedését, illetve, ha én nem teszem meg és ő felméreti kötelezhet-e arra, hogy annak költségét megtérítsem részére. Köszönöm a válaszát!


Tisztelt Bandi!

Nem kötelezheti Önt egyikre sem. Ha azonban a szomszéd végezteti el a méréseket, és ennek eredményeképp kiderül, hogy nem volt alaptalan a mérés, az általa ennek alapján indított esetleges peres eljárásban perköltségként érvényesítheti Önnel szemben a mérés díját. Természetesen ekkor is csak abban az esetben, ha a bíróság végül helyt ad a keresetének.

Tisztelettel,

<