Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd úr! A következő problémákban szeretném tájékoztató segítségét kérni: Vettünk egy új építésű társasházi lakáshoz tartozó telekhányadot. A társasház építése megkezdődött a vételt követő évben, de a vállalkozó rövid időn belül csődbe ment, eljárás is indult ellene, az ügy kb. 1 évig húzódott. Több, mint 2,5 millió befizetett forintunk odalett. Ezt követően megbíztunk egy második céget, akik úgy-ahogy befejezték az építkezést, annak fejében vállalták a munkát, hogy a társasházhoz tartozó egyik helyiséget megkapják. Erről előszerződés született, azzal a kitétellel, hogy amint megszerzik a használatba vételi engedélyt a részünkre, rájuk száll a helyiség tulajdonjoga. Sajnos időközben kiderült, hogy az adott helyen 5-nél több egység nem lehet egy társasházban, így a szóban forgó helyiséget nem tudták átminősíttetni irodává (mert így már 6 egység lenne a házban, 5 lakás + az iroda). Ennek ellenére az építkezést, mint írtam, úgy-ahogy ők befejezték, de használatbavételi engedélyt nem biztosítottak, mert idő közben ők is csődbe mentek. Volt egy olyan tervük, hogy a közös helyiség feletti lakást és magát a helyiséget összenyitják - meghagyva ezzel az 5 egységet - és így értékesítik majd, erre engedélyes tervük is volt, de nem is tudtak megegyezni a lakás tulajdonosával, ill. időközben történt a csődjük. Ellenük is indult eljárás. A tervektől számos helyen eltértek - gondoljuk spórolásból - egyel kevesebb ablak lett beépítve a mi lakásunkban, nincs a szeméttárolón ablak, a közös helyiség lépcsőházból való átjárhatóságát megszüntették, és még ki tudja mit nem csináltak meg vagy csináltak másként. A kérdéseim a következők lennének: 1) amennyiben végleges használatba vételi engedélyt akarunk a lakásra kérni, milyen szankciókkal kell számolnunk a tervektől való eltérés miatt? És mindez kb. mibe kerülhet nekünk? 2) ideiglenes használatba vételi engedélyünk jelenleg van - módosíttatni lehet-e a ház terveit legális formában a tervezővel az alapján, ahogy végül megépült? 3) 2. céggel kötött előszerződés a közösségi tér tulajdonjogáról semmisnek tekinthető-e? A cég csődbe ment, a használatba vételi engedélyt sem biztosított részünkre. Kihez fordulhatunk? Inaktív gazdálkodónak vannak jelölve. 4) a lakásunk (tetőtér) kivitelezésébe is hiba csúszott, nem tudom, hogy a tető kialakítása miatt történt-e ez, de a hasznos terület nagyobb lett, mint ahogy a terveken szerepel. Hol lehet ezt módosíttatni? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá? 5) az eredeti tervek 2004-ben emelkedtek jogerőre. A későbbi, összenyitásról szóló tervek pedig 2009-ben. Akkor mindkettő semmissé vált? Ez esetben mi a teendő? Hálásan köszönöm szíves segítségét. Üdvözlettel: Bernadett

Tisztelt Ügyvéd úr! Nemrégiben édesapám nekem ajándékozta az osztatlan telkén álló házát a telekkel együtt. A "kedves" szomszéd rögtön nekem is esett kisebb-nagyobb számára az én ingatlanommal nem tetsző dologgal. (gondolok itt kerítésre, esőcsatorna elvezetésre). Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen telkeken meg van e szabva, hogy a telek hány százaléka lehet összesen beépítve ( nálunk a nagy telek 50 százaléka már beépített mert a szomszéd 2 garázst is épített engedély nélkül) illetve hogy szabályos- e az, hogy az én házam fala mellé egy kerti csapot fúratott. A csap aknájának a fala közös az én konyhám falával. Köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Telekegyesítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az általam lakott ikerház két helyrajzi számra van bejegyezve. Szerettem volna egyesíteni a két telket, de az Önkormányzat szerint ez nem lehetséges, mivel ezen a terület csak oldalról beépíthető. Jelenleg a két ház közös fala a telekhatáron van, de az egyesítést követően a ház a teljes telek közepére esne, ami ugye nem engedélyezhető. Kérdésem az lenne, hogy ennek ellenére van-e lehetőség az egyesítésre, hiszen a házakon semmilyen átalakítás nem történne, így annak környezetére sem lenne hatása az egyesítésnek, csupán egy adminisztrációs változtatásról lenne szó. A helyi építési szabályzat tartalmaz egy olyan kitételt, hogy "Amennyiben a telken a jelenlegi épület elhelyezése, valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók." Talán ez a bekezdés megoldást adhatna a problémámra annak ellenére, hogy nem teljes mértékben az általam felvetett probléma megoldását célozza, de úgy látom, hogy a jogszabály nem is kínál ezen kívül más lehetőséget erre a speciális helyzetre. Segítségét előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd úr! Árvíz után épült házat vásároltunk 2000-ben. A ház elrendezése nem felelt meg nekünk, ezért felújításba, bővítésbe kezdtünk. Közben elkészült a tervrajz is, amire a már részben megépült részek is rákerültek, de sajnos pontatlanul. Van, ahol az eredeti állapotot tükröző rajzról is hiányoznak ill. pluszban vannak nyílászárók, méretek jelentősen eltérnek - a tervező valószínűleg emlékezetből dolgozott - , ugyanígy a tervezett részek sem egyeznek mindenhol a megbeszélttel. Ennek ellenére engedélyeztettük a tervrajzot - az építész szerint ennyi eltérés belefér -, folytattuk az építkezést, tavasszal járt le az építési engedélyünk. Bár nem lettünk teljesen készen, az igazi problémát az ellenőrzésnél mégis a megépült rész eltérése a tervrajztól okozta. Ezért fennmaradási engedélyt kell kérnünk, és jelentős büntetésre is számíthatunk, miközben az építészünk volt a műszaki ellenőr is. Van erre a problémára valami kevésbé költséges megoldás? Szívesebben fordítanánk a befejezésre a pénzt.