Ingatlanjogi Tanácsadás

A férjem halála esetén a másik házasságából született gyermekei is örökölhetik a házasságunk alatt az én különvagyonomból megvett ingatlant?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 2012-ben mentem férjhez. Ez mindkettőnk második házassága. Férjemnek és nekem is 2 felnőtt gyermekem van, közös gyermekünk nincs. 2010 óta élünk együtt, ez idő alatt a rendszeres fizetésem, és minden egyéb bevételem is a közös háztartásban kerül felhasználásra. Házasságunk alatt vettünk 2 nagyobb értékű motort, 1 autót, és folyamatosan szépítgetjük az egyébként is nagyon csinos otthonunkat, mely egyedüli tulajdonosa a férjem. Közben terveink vannak, szeretnénk édesanyám közelében egy lakást vásárolni, amit korábbi házam árából vennénk, s így egyedül az én nevemre kerülne majd az ingatlan. Mivel gyermekeink vannak, így kérdéseim az örökléssel kapcsolatosak. Milyen jogaim lesznek a közösen lakott, de férjem nevén lévő ingatlanból a holtig tartó haszonélvezeti díj mellett? A közösen vásárolt bútorokat, motorokat, autót és egyéb dolgokat ki örökli? Mivel házasok vagyunk, házastársi közös vagyonnak minősül majd a később vásárolt lakás, s férjem gyerekei is örökölni fogják, függetlenül attól, hogy én vagyok az egyedüli tulajdonos? Ezt milyen módon lehet rendezni? Szeretném ugyanis, hogy csak az én gyerekeimé legyen majdan azt a lakást, amit abból a pénzből fogok venni, amit még a házasságunk előtt kerestem meg. Üdvözlettel


Tisztelt Krisztina!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A férjével - ügyvéd vagy közjegyző előtt - megkötendő vagyonjogi megállapodásban rögzíthetik, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan az Ön különvagyonát képezi, így a férje halála esetén az ő gyermekei nem tarthatnának igényt erre az ingatlanra. Megoldást jelenthet az is, ha már közvetlenül a gyermekei nevére veszi meg az új ingatlant, egyidejűleg pedig holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít a saját javára.

Tisztelettel,

Örököltem egy ingatlant. Az ingatlan tulajdonostársa követeli, hogy fizessem meg részére az örökhagyó halála előtt általa az ingatlan felújítására költött összeget. Jogos a követelése?


Üdvözlöm :) Szeretnék tanácsot kérni a helyzetemre, melyet előre is köszönök. Kb. egy évvel ezelőtt örököltem egy nyíregyházi panel lakás felét, a másik fele már 16 éve a bátyám nevén van, és ő a családjával ez alatt az idő alatt lakta is végig. Eladásra hirdettük, hogy kifizessen engem, de nem tudunk egyáltalán megegyezni, mert követel tőlem közel egy millió forintot, mert ő ez alatt az idő alatt maguknak rendbe tették, és felújították. Én úgy gondolom, hogy ehhez semmi közöm, mert mondtam neki, hogy én ebben az állapotban örököltem a lakást egy éve, ahhoz nincs közöm, amit ő előtte ráköltött. Vagyis szerintem nem vagyok köteles neki fizetni, nem is értem miért csinálja. Csak azt fizetném ki, amit a nevemre kerülés után költött volna, de ilyen számlája nincs. Én ez alatt az idő alatt 16 éve albérletben lakom ráadásul. Most azzal zsarol, hogy elküldi a vevőket, visszamond mindent, mert én ezt az összeget nem fizetem ki neki. Kétszer már megtette. Az én részem kb. három millió forint. Tehát ez egy elég nagy része lenne. Most ott tartunk, hogy bosszúból el akarja adni a felét állítólag cigányoknak, hogy bosszút álljon rajtam. Mit tehetnék ez ügyben? Csak az elővásárlási jogom van? Erről értesítenek, vagy minden nélkülem történhet? Mert nem igazán tudnám őt kifizetni. És ha jól tudom akár én kérhetnék túl használati díjat visszamenőleg is. Tehet valamit a beleegyezésem nélkül? Egy 54nm-es lakásnak van aki megvenné a felét, úgy hogy én is bármikor oda mehetek, és zavarhatom? Nem tudom ezt elképzelni.... Nagyon szépen köszönöm előre is a választ.


Tisztelt Melinda!

Nem mindenben értek egyet Önnel. Álláspontom szerint függetlenül attól, hogy mikor történt a felújítás, meg kell térítenie a bátyja részére azt az összeget, amellyel az Ön 1/2 tulajdoni hányadának forgalmi értéke a felújítás következtében nőtt. Forgalmi érték növekedésről van tehát szó, nem pedig arról az összegről, amit a bátyja az ingatlanra költött! Igényét a bátyja hagyatéki hitelezői igényként érvényesítheti a hagyatékkal szemben.
Azt nem akadályozhatja meg, hogy a bátyja eladja a saját tulajdoni hányadát. Önnek csak elővásárlási joga van, ami azt jelenti, hogy amennyiben a tulajdonostársa az ingatlant harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, Ön mint az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
Többlethasználati díjat akkor igényelhet, ha igazolni tudja, hogy a tulajdoni hányadát használni szerette volna, ettől azonban a tulajdonostársa megfosztotta Önt. Amennyiben azonban bármikor bemehetett volna az ingatlanba – mint ahogy írja is – többlethasználati díjra nem tarthat igényt.

Tisztelettel,

Örököl-e a leszármazó, ha az örökhagyó még életében a házastársára ruházta át az ingatlana tulajdonjogát?


Tisztelt Ügyvéd úr! Párom édesapja 2015. novemberében elhunyt. Párom egyetlen gyermeke volt, a szülők hamar elváltak, az édesapa kb. 35 éve újra nősült, mely házasságból gyermek nem született (az új feleségnek sem született gyermeke sem ebből sem előző házasságából). Az édesapa vállalkozó volt, kb. 15 éve vettek házat és egy nyaralót. Szeretnénk érdeklődni, hogy örököl-e a párom az édesapja után? Mi van akkor, ha a lakás vásárlásakor már a két ingatlan az özvegy nevére került? Mi van akkor, ha közös néven volt, de az édesapa egy éves súlyos betegsége alatt az özvegy átírattatta a saját nevére? Megtámadható-e ilyenkor a végrendelet (bár még nem tudjuk, hogy az édesapa végrendelkezett-e). Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

Sorrendben válaszolok kérdéseire:
1. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Mivel a párja az örökhagyó leszármazója, végrendelet hiányában örökölni fog, amennyiben van hagyaték. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
2. Amennyiben házassági szerződésben ettől eltérőn nem rendelkeztek, a házastársi együttélés alatt szerzett ingatlanok házastársi közös vagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy kizárólag az egyik házastárs került tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben a másik tulajdonostárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ha az özvegy vitatja ezt, az örökös pert tulajdonjoga megállapítása iránt pert indíthat. 3. A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el [Ptk. 7:37. §]. Megjegyzem azonban, hogy a párja még érvényes és hatályos végrendelet esetén is jogosult kötelesrészre. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna[Ptk. 7:82. §].

Tisztelettel,

A testvérem váltotta meg a tulajdoni részemet azzal, hogy adóstársi helyemet is átveszi az ingatlant terhelő hitel tekintetében. Ez utóbbinak viszont nem tett eleget. Milyen irányba induljak el?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007-ben édesanyám elhunyt,és a bátyámmal örököltünk egy lakóingatlant,amin kb.7,5 millió ft-nyi svájci frank alapú hiteltartozás volt. A testvérem élettársa megvásárolta az ingatlanban lévő részem, és az adás-vételi szerződésben rögzítettük, hogy átveszi az adóstársi helyem a bankban. Ennek ő nem tett eleget, és egy idő után a hitelt sem fizették. Emiatt felkerültem az aktív KHR listára. A ház végrehajtás alá került, ahol én adóstársként szerepelek. Szeretném megkérdezni, hogy milyen irányba induljak el? Felmerült egy olyan kérdés is, hogy egyáltalán hogyan örökölhettünk hitelt, ha a hitelszerződésben le van fektetve, hogy csak hitelfedezeti életbiztosítással adható, ami viszont nem volt, mert ez már egy kiváltott hitel (ugyanannál a banknál). Az első hitelhez megkötötték a biztosítást, amit a hitel összegből azonnal levontak, a másodiknál viszont már nem, így a bank is hibázott.A bankot már többször megkerestük, de ők mereven elzárkóznak mindentől. Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt András!

Hitelfedezeti életbiztosítás hiányában, a biztosító helytállási kötelezettsége nem állt be, a hitel tehát a hagyaték részét képezte. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Tekintettel arra, hogy az örökséget nem utasították vissza, az ingatlan tulajdonjogával együtt tehát a fennálló hitelt is megörökölték. Hogy a bank hibázott-e vagy sem a hitel elbírálása során, álláspontom szerint nem bír relevanciával, ténykérdés ugyanis, hogy a hitel folyósításra került, és az a hagyaték részét képezte.
Kárát a szerződésszegő élettárssal szemben érvényesítheti.

Tisztelettel,

Visszautasíthatom az állam javára az örökséget? Elkerülhető-e így, hogy kilakoltassanak a folyamatban lévő végrehajtási eljárásban?


Tisztelt ügyvéd úr! Édesanyám ezév áprilisában elhalálozott. Édesapámmal közösen birtokoltak egy budapesti családi házat, 50-50%-os tulajdonban, melyben édesapámmal most is benne lakunk. Sajnos igen magas jelzálog terheli a házat (több, mint 70 millió), amit még ők ketten és egy vidéki vállalkozó vettek fel. Jelenleg végrehajtás alatt van az ingatlan. Az lenne a kérdésem, hogy mi lenne a jobb? Az államra hagyni a házat, vagy édesapámra? Ha az államra hagyjuk öcsémmel az 50 %-ot (ketten vagyunk testvérek, de ő külön él a családjával), akkor kilakoltathatnak minket? Vagyha apánkra hagyjuk, kell-e fizetnie? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: Ny. Attila


Tisztelt Attila!

Nem tudják az államra hagyni a házat. Az állam szükségképpeni törvényes öröklése csak akkor következik be, ha más örökös nincs. A testvérével tehát ugyan visszautasíthatják az örökséget, ezt azonban más személy vagy az állam javára szólóan nem tehetik meg. A visszautasítás az öröklésből történő kiesésüket eredményezi. A kiesés jogkövetkezménye az, hogy a kieső személyt öröklési jogi szempontból úgy kell tekinteni, mintha nem is létezne. A kiesési ok csak az érintett személyre hat ki, az ő leszármazóira nem. Ha tehát az örökséget visszautasítják, Önök helyett – amennyiben vannak – a leszármazóik lesznek az örökösök. A kilakoltatás független attól, hogy ki szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát; kizárólag attól függ, hogy a végrehajtó mikor tűzi ki az árverést, illetve hogy az sikeres lesz-e vagy sem.

Tisztelettel,

<