Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Cím! 2 éve elhunyt a párom édesapja, akinek volt egy lakása. A lakást egy alapítványra hagyta végrendeletében. A páromnak 50%-os kötelesrészt ítéltek meg. Elvileg a tulajdonos most az alapítvány és párom lesz 1/2 1/2 arányban. Kérdéseim a következők lennének: 1. az ingatlan 2 éve üresen áll, a közüzemi és egyéb számlák nincsenek fizetve.Amint megtörténik az ügy lezárása a számlákat is fele fele arányban kéne fizetni. Az alapítvány folyamatosan azt hangoztatja, hogy neki ilyenekre nem lesz pénze, akkor innentől mi fizetjük a számlákat? Ha az alapítvány nem hajlandó fizetni, mit tudunk csinálni, hogy ne csak nekünk kelljen? 2. A végrendelet szerint az alapítvány az örökös,nekik kell a temetést is kifizetni. Most ők tőlünk kérik a temetés felének kifizetését mert a lakás felét mi kaptuk. Ez jogos? Nem az egészet nekik kell fizetni, hisz a végrendeletben ez van? 3. A tulajdonrészemet hogy tudom magamról ingyenesen elajándékozni, eladni bármit, hogy nekem ne legyenek ilyen költéségeim (rezsi...) Előre is köszönöm válaszukat!

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném a tanácsát kérni. Édesapámék hárman vannak testvérek, közös tulajdonba van egy ingatlan. Az édesapámtól és az egyik testvérétől megveszem a részüket. Az idősebb nővére viszont nem adja el, amíg él addig ezzel nincs is semmi baj. Külföldön él,kettős állampolgár évente egyszer jön haza 5 hétre. Gyermeke, férje nincs. Az anyukája még él, de korukat tekintve nem fogja túlélni a mamámat. Megegyeztünk, hogy a rezsi és a felújítási költségeket én fizetem a férjemmel. Felmerült az eltartási szerződés, de mivel külföldön él, így nem biztos h ez működhet. A végrendeletre is gondoltunk, de nem tudjuk h a testvérnek is van e köteles rész. A halál eseti ajándékozást úgy értelmeztük hogy ránk nem vonatkozik mert tényleges örökös vagyok, mivel nincs gyermeke. A kérdés az lenne, hogy így milyen szerződést érdemes kötni, hogy nagynéném majdani halála esetén mi kapjuk a részét, és ne kelljen az unokatestvérekkel osztozkodni? Illetve a testvéreit még egyszer kifizetni? Válaszát előre is köszönöm! Anita

Tisztelt Címzett! K. Ákosné vagyok és kérdésem lenne egy öröklési ügyben. Egy szülői ház 10/18 részével rendelkezem, 2/18 rész a Nővéremé - melyet visszaörökölt ági ágon Öcsém halála után - az örökölt részét én megvásároltam. A fennmaradó 6/18-ad rész az Öcsém halála után az özvegyé, mivel Édesapám engedélye alapján a tetőteret beépítették. A kérdésem az lenne,hogy az udvar részből mennyi a része? ugyanis a szülői házhoz tartozott az udvar, később építették be a tetőteret. Azért is lenne rá szükségem, mert eladásra kerülne az alsó szint, és tudnom kell, hogy hivatalosan hogyan oszlik meg a telek? Az özvegy a szülői ház 2-2/18-ad részére haszonélvezeti jogot kapott. A másik kérésem az lenne, hogy Öcsém ott lakása alatt vett fel jelzálog kölcsönt, és sajnos az egész házat terhelték meg a kölcsönnel, ami szerintem nem jogos. Most az özvegy követeli, hogy fizessük ki az Öcsém részét. Nagyon kérem Önöket, hogy segítsenek amennyiben mód és lehetőség van rá. Köszönettel, tisztelettel K. Ákosné.

Tisztelt,ügyvéd úr Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz.Édesapám halála után lemondtunk, Én és a húgom apai házrészünkről haszonélvezeti joggal Édesanyám javára.Az ok az volt,hogy másik lakást kellett vásárolni.Ha mi akkor kikérjük az apai részt az új lakás megvásárlása nem történik meg.1986-ba az eladott tanya ára 300 000ft volt,az új házrész megvásárlási ára is ezkörül volt. Akkor az én apai részem 75 000ft lett volna.Az új házrész amit vettünk mai ára 4,5-5Mft-ot ér.Az eltartási szerződés a húgom részéről ezért a házrészért köttetett.A szerződésben megemlítette az ügyvédnő a jogosságát az 1/4 résznek de csak a 75 000ft-ot.A kérdésem az lenne,hogy a mai felértékelődött árból is csak a 75 000ft jár nekem vagy a mai forgalmi értékének a 25%-a az-az durván 1 250 000ft a járandóság Válaszát,előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr! Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám halála után lemondtunk, a húgom és én, apai házrészünkről haszonélvezeti joggal édesanyám javára. Ez a házrész kb. 5 millió forintot ér. Édesanyám betegsége miatt közös megegyezéssel a húgomhoz került ellátásra. Szóban úgy egyeztünk meg, hogy a nyugdíja haláláig, a ház ¾ része halála után a húgomé lesz. A gond ott van, hogy édesanyám csak most, halála előtt közölte velem, hogy valamilyen megállapodást az örökséggel kapcsolatban ügyvéd és tanúk előtt aláírattak vele. Gondolom, ezt velem is tudatni kellett volna, ha örökrészemet is érinti. Kérném válaszát, van-e teendőm, mivel édesanyám agytrombózis utáni állapotában már nem mindig tudta elmondani, hogy mikor mi történt vele, jelen eset kapcsán sem tudta, hogy mit írt alá. Lehetséges-e, hogy az apai örökrészemet elvitassák tőlem, vagy ezzel kapcsolatban bármilyen problémára kell-e készülnöm? Felmerült bennem egy olyan kérdés is, hogy a 2013. évi V. törvény 7. 78. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kitagadási ok lehet: „kitagadható az is, aki az örökhagyót szükséghelyzetben segítség nélkül hagyta”. Édesanyám állandó felügyeletet igényelt volna, amit nem kapott meg. Nappal a munkájuk miatt nem figyeltek húgomék megfelelően, éjjel pedig a tanyájukon tartózkodtak, így a felügyelet nem volt kielégítő, maximum napi 4-5 órát számíthatott édesanyám segítségre. A kezelőorvos szerint ez helytelen volt, agytrombózis utáni felépülés és magas időskori cukorbetegsége miatt bármikor segítségre szorulhatott volna, ez sajnos közre is játszott bekövetkezett halálában. Húgomék reggel hazaérve találták meg összeesve szobájában, kórházba kerülését követő napon elhalálozott. Mindezek alapján nem a teljes kitagadás iránt érdeklődöm, csak az apai ¼ rész vitathatóságát szeretném elkerülni. Segítségét előre is köszönöm: M. Sz. Károly