Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szíves tájékoztatását szeretném kérni hagyatéki üggyel kapcsolatban. Édesapám 2003. áprilisában halt meg és halála után nem volt hagyatéki eljárás. A családi ház – ahol édesanyámmal együtt éltek – az édesanyám nevén van. Az ingatlant édesanyám egyedül kezdte építeni, kb. 30%-os készültségi foktól kezdve együtt fizették a korábbi kölcsönöket, együtt építették az ingatlant, együtt vettek fel rá újabb kölcsönöket és együtt is egyenlítették ki azokat (tulajdoni lap igazolja). 1977. elején kötöttek házasságot és azonos lakcím alatt éltek házasságban, 26 évig. Az édesapám halála után édesanyám nem vette figyelembe a 26 év alatt keletkezett közös házastársi vagyont, melynek 50%-a engem, –mint örököst – tulajdonjog formájában illetne. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy édesapám 1. házasságából van 2 féltestvérem. A házasság fennállása alatt előző feleségével egy 50-50%-os, közös tulajdonjogú lakásban éltek. A volt feleség az édesapám beleegyezésével átíratta az új párja nevére a két gyereket (örökbe fogadta őket az új párja), édesapám pedig a gyerekeknek hátrahagyta az 50%-os tulajdonrészét a közös lakásból. Azt tudom, hogy az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjog-igényemmel kapcsolatban bírósághoz kell fordulnom. Kérdésem az lenne, hogy a két féltestvérem tarthat-e igényt a 2. házasságban keletkezett közös házastársi vagyonból (tekintettel arra, hogy a részükre megmaradt a korábbi lakás 50%-a)? Mielőbbi válaszát várom és előre is köszönöm. T. Mónika

Tisztelt ügyvéd Úr! Van Orosházán egy lakás, melynek felét hárman örököltük 1988-ban. A három személy 2/6-2/6-2/6 arányban van bejegyezve a földhivatalban. Most jutott a tudomásunkra, hogy az egyik 2/6 rész tulajdonosa még 2006-ban elhunyt. Neki van egy lánya, de arról minket senki nem értesített, hogy az elhalálozott részét megkapta az örököse, hagyatéki eljárás keretében. Kérdéseim: 1. Létezhet, hogy az elhalt tulajdonában lévő tulajdoni hányadra az örökös nem tart igényt?Erről nem kellene nyilatkoznia? 2. Az esetleges értékesítéskor az örökös a későbbiekben jelentkezhet a tulajdoni hányadért? 3. Egyáltalán értékesíthető az ingatlan úgy, hogy egy halott személy a 2/6 rész tulajdonosa? 4. Kötelesek vagyunk mi az ország másik felében élő örököst felkutatni? Köszönettel várom visszajelzését. Üdv.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Hárman vagyunk testvérek, édesanyám ki szeretné zárni az egyik testvéremet az örökségből, mely egy darab panellakásból és egy darab garázsból áll. Szeretné megtudni, hogy ez megoldható-e most úgy, hogy ajándékozási szerződésben odaadná 50-50%-ban a két gyerekének, ugyanakkor a lakásban maradna haláláig. Köszönettel várjuk válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr!! 1989-ben építettünk férjemmel közösen egy családi házat. Egy közös gyermekünk van . A telek felét 4évvel ezelőtt férjem eladta /abból lett a lányunknak lakás vásárolva., és akkor egy új telekkönyvi bejegyzés készült, tudtomon kívül, s az új tulajdoni lapon egyedüli tulajdonosként a férjem szerepel. Mindez néhány héttel ezelőtt derült ki ,a ház eladásának meghírdetése kapcsán. Férjem súlyos beteg, Alzheimer kóros. Kérdésem , hogy esetleges halála esetén ki az örökös? A közösen épített ház összes terhét évtizedeken át vittem a vállamon, most akkor akár az utcára is kerülhetek?Válaszát előre is megköszönöm:Klementné B Mária

Nagymamám és apám együtt építették a házat kb. 1974-ben, és együtt is éltek benne majd 40 évig, de az ingatlan nagymamám nevén volt végig. Nagymamám az ingatlanját végrendeletben két rokonjára hagyta, így a fiára édesapámra csak haszonélvezeti jogot hagyva, de neki tudomásunk szerint járt volna a kötelező rész. Csak hogy apu 1 hónappal nagymamám után meghalt, még mielőtt a hagyatékin tudta volna a kötelező részt kérni. Most az a kérdés, hogy itt megszakad az öröklési jog a kötelező részre, vagy mi ketten a fiai igényt tarthatunk a köteles részre? A végrendelet 2005.-ben készült kb. nagymamám 81 éves korában, majd 85 évesen öngyilkossági kisérlete is volt, majd 86 évesen már beszélni sem tudott, agylágyulást kapott. Két személy vitte el az ügyvédhez, akik a végrendelet kedvezményezettei. Kérdés vajon beszámítható volt a végrendelet írásakor?