Tisztelt Ügyvéd Úr! Véleményét kérem szépen a következő ügyben: forintosítás alkalmával, a lakáshitelemet átvittem egy másik bankhoz. A megbeszélt összeget folyósították, illetve az eredeti banknak kifizették, viszont a fedezetül szolgáló ingatlanra való jelzálogjog bejegyzés, a bank hibájából meghiúsult (ez volt 2015. októberében és azóta sem orvosolták a hibát, pedig a földhivatal tájékoztatta őket, a fellebbezési idő (30 nap) is letelt). Így jelenleg a tulajdoni lapon a bank bejegyzési kérelmének és annak elutasításának ténye szerepel. El szeretném adni az ingatlant, azonban a 2013. évi V. törvény szerint is jóhiszeműen szeretnék eljárni, viszont a bank bambaságát nem az én időmből/költségemből szeretném kijavítani (1 alkalommal tájékoztattam a bankot erről, telefonon - erről felvételt készítenek elvileg). Kérdésem az, hogy lehet-e problémám belőle a későbbieknek (nekem, vagy az új tulajdonosnak)? Az elutasított bejegyzéssel együtt is él-e a bank által igényelt elidegenítési jog? Kell-e tájékoztatnom a bankot az eladás tényéről? A meglévő, rendszeresen törlesztett hitelt így is áttehetem az újonnan megvásárolandó ingatlanra? Ha nincs bejegyezve a jelzálogjog akár el is "felejthetem" (gonosz módon) az új ingatlanra való jelzálogjog bejegyeztetést? Ha "megfeledkezek" a bankról, úgy hogy rendszeresen fizetem azért a részleteket, utólag számon kérhető vagyok-e én azért, hogy nem jártam rá a fejükre, hogy ugyan oldják fel a saját mulasztásukat? Elég, hogyha az adás-vétel, illetve új ingatlan beszerzése után szólok a banknak az új ingatlanra való hitel-áttételről? Így kevesebb bürokráciával, és a banktól megszokott időhúzást elkerülve tudnám megoldani az adás-vételt... előre is nagyon köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Sz. Ervin
Tisztelt Ervin!
Igen, mindkettejüknek származhat problémája az Ön által vázolt jogügylet megkötése esetén.
Az Ön jóhiszemű eljárása a tervezett jogügylet kapcsán eleve kizárt, ugyanakkor mivel az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a jelzálogjog bejegyzési kérelem elutasítását, véleményem szerint a vevő sem hivatkozhat jóhiszeműségre. Nem tekinthető ugyanis jóhiszeműnek az a jogot szerző vagy a jóhiszeműség védelme alá eső egyéb cselekményt végző személy, aki jogának szerzésekor vagy a cselekmény véghezvitelének időpontjában az ingatlan-nyilvántartás tartalmának helytelenségéről vagy az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként bejegyzett személy jogának korlátozottságáról tudott vagy akinek arról tudnia kellett. Az a szerződés ugyanakkor, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy - jelen esetben a bank - irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:172. § (2) bekezdés; 6:120. § (1) bekezdés].
Amennyiben tehát megkötnék egymással az adásvételi szerződést, a bank minden bizonnyal felmondaná az Ön kölcsönszerződését, és a tartozása egy összegben esedékessé válna, ugyanakkor - mivel a fedezetelvonó adásvételi szerződés a bank irányában hatálytalan lenne -, a bank az ingatlanból továbbra is kielégítést kereshetne, függetlenül attól, hogy az már nem az Ön tulajdonát képezi.
FOLYTATÁS
Tisztelettel,