A felsorolt módokon megállapított vételárak közül melyek tekinthetők „bruttó vételárnak” az 5 százalékos ÁFA alkalmazhatósága szempontjából?
Tisztelt Ügyvéd Úr! Sokan kérdeznek a lakások áfaváltozása okán a korábban kötött szerződések, előszerződések kapcsán. Világos, hogy a helyzet értelmezése nem egységes. Magam egyetlen technikai kérdést tennék fel. Miután a "bruttó áron kötött szerződés" és a "nettó áron kötött szerződés" meghatározások tűnnek vízválasztónak néhány jogértelmezésben, szeretném megérteni, hogy miként néz ki egy bruttó áron kötött, és miként néz ki egy nettó áron kötött szerződés vételárra vonatkozó része? Még konkrétabban, minek számítanak az alábbi esetek:
1. csak bruttó ár van megadva és semmi más,
2. bruttó ár van megadva, de fel van tüntetve, hogy ezen belül 27%-os az áfatartalom,
3. bruttó ár van megadva, mögötte zárójelben a nettó ár és az áfa összege,
4. nettó ár és az áfa összege van megadva, mögötte zárójelben a bruttó ár összege,
5. a nettó ár és az áfa összege van megadva, a bruttó ár nincsen.
Köszönettel, mmark
Tisztelt mmark!
Az Ön által igen részletesen vázolt lehetőségek közül kizárólag az 1. pont alatti vételár tekinthető egyértelműen bruttó árban megállapított vételárnak. A 2. pontban vázolt esetben a szerződés egyéb rendelkezéseit is vizsgálni kellene annak megállapításához, hogy a kérdéses 27%-os ÁFA tartalom miért került külön is rögzítésre. Ennyi információból arra lehet következtetni, hogy a felek az ÁFA-t is rögzítve speciálisan határozták meg a vételárat, tehát a vételár nem tekinthető bruttó árban megállapítottnak. Álláspontom szerint viszont a 3., 4. és 5. pontok szerinti módokon megadott vételárak nem tekinthetőek bruttó vételárként megállapított vételáraknak.
Tisztelettel,