A járási építési hatóság szerint melléképületnek minősül a kertben fóliával letakart farakás. Jogszerű ez a megállapítás?
Tisztelt Ügyvéd Úr! A szomszéd udvari drótháló kerítése mellett tárolom a tűzifát. A szüleink 40 éves gyakorlatát folytatom tovább előzetes önkormányzati engedély alapján. Ennek kettős célja volt, hogy a szomszéd: 1. átláthatóságát közvetlenül a teraszunkra és az udvarunkba korlátozza, 2. kerítése mögött lévő, kb. 60 éve romokban álló disznóólját takarja. A farakás a szomszéd ház végétől 3 méterre, drótháló kerítésétől 1,8 méterre van, kb. 12m hosszú, 2m magas, 1,2 m széles és kb. 20 m3 tűzifát tartalmaz, mennyisége változó a használat miatt. Alapja nincs, a tűzifát hátul és a két végén hulladék deszkák fogják össze, 3 méterenként vékony vascsővel megtámasztva (biztonságos legyen) és az eleje teljesen nyitott. Beázás ellen a farakást műanyag fólia fedi, amely hulladék léccel helyenként rögzítve van, nehogy a szél a fóliát elvigye. A farakás környezete gondozott, a szomszédnak a drótháló kerítésétől való távolsága miatt kárt nem okoz, semmiféle tevékenységében, jogainak gyakorlásában nem akadályozza és nem is zavarja. Most a szomszéd megmutatja, hogy hatósággal fogja eltakaríttatni az” építményt”(nyugdíjas lett, odaköltözött és nem lát át, a lánya jogász. ) Arra hivatkozik, hogy majd ott a disznóól helyén akarnak építkezni, és majd zavarja őket a farakás. A járási építési hatóság a szemlén könnyű szerkezetes melléképületnek minősítette, amit fatárolásra használunk! Nem engedélyköteles, de szabálytalanul van elhelyezve az oldalkertben. Szeretném megkérdezni, hogy: 1. Melléképületnek minősül a fent leírt, fóliával fedett farakás? 2. A szemlére be kellett engedni a feljelentő szomszédot és jogi képviselőjét, aki a lánya. Köteles voltam erre? 3. A szomszéd által készített fotókat felhasználhatja-e a hatóság ellenünk bizonyítékként? (Elmondása szerint évek óta fényképeznek, a 2004-ben lebontott régi házat, az építkezést, az udvarunkat, a farakást, stb. ) Mindezt a magánszféránk megsértésével, a mi tudtunk és hozzájárulásunk nélkül! 4. A farakás, ha nincs teteje, a fólia közvetlenül a fára van terítve, a merevítő vascsövekkel, a fa oldalakkal együtt, építménynek minősül-e? 5. A farakás a fólia tetővel együtt maradhat-e az oldalkertben, ha bizonyíthatóan több mint 10 éve ott van? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.
Tisztelt Fülemüle!
1. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerint építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Az épület fogalma pedig: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából [2. § 10. pont]. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény [az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 86. pontja].
Álláspontom szerint tehát a fentiek alapján nem minősül sem épületnek, sem melléképítménynek a farakás.
2. A hatósági szemlére be kellett volna engednie a feljelentőt és a jogi képviselőjét is.
3. A hatóság felhasználhatja a fotókat bizonyítékként. Amennyiben viszont a fotókon Önök is szerepelnek a nélkül, hogy ehhez hozzájárultak volna, ez megvalósíthatja a személyiségi jogok megsértését.
5. Mivel a fentiekben is kifejtett álláspontom szerint a fóliával letakart farakás ingóságnak minősül, ezért igen.
Tisztelettel,