A mostani vagy az örökléskori értéken kell elszámolnia velem az örököstársamnak?
Tisztelt Ügyvéd Úr! Építési engedélyt olyan területre, ami sem magánútról, sem közútról nem közelíthető meg nem adnak ki. Ennek ellenére gond nélkül értékesíthető egy már használatba vett ingatlan a megközelítésére szolgáló magánút nélkül (közútról nem közelíthető meg)?! Ez a törvényi hiányosság kényszerít minket egy lehetetlen helyzetbe. A konkrét helyzet: 8 db lakás (nem Társasház) egy közös tulajdonú magánúton közelíthető meg a közútról. Az építéskor 2/16-od rész tartozott minden lakáshoz. Egy korábbi adásvétel során viszont az egyik lakóingatlant az útrész nélkül értékesítették, így azóta az az ingatlan ún. elzárt ingatlan (és azóta újra értékesítették, tehát a 3. tulajdonos lakja jelenleg). A lakó természetesen a magánutat használja ingatlanja megközelítéséhez. Az első tulajdonosok, akiknek a nevén maradtak az útrészek (mindkettőnek 1/16-od tulajdona van) egyike nem elérhető, a másik tulajdonára végrehajtást jegyeztek be. Jómagam és a további tulajdonostársak (összesen 14/16 tulajdonrész) szeretnénk rendezni a jogviszonyt, az útban tulajdonrésszel nem rendelkező lakóingatlan tulajdonos viszont nem hajlandó együttműködni. (információink szerint ő igénypert indíthatna az út tulajdonjogáért, de erre nem hajlandó, együttműködési készségének hiányát e-mailes levelezés bizonyítja) Tehetünk-e mi, többiek valamit? Ha pert kell indítanunk, akkor pontosan ki ellen és milyen jogcímen? Ebben az esetben utólagos használati díjat ill. perköltség megtérítést is kérhetünk? A fő célunk a Vízmű szolgalmi jogának bejegyeztetése lenne (jelenleg közös a vízfőmérőnk, de sajnos ez a szomszédunk vízdíjat sem mindig fizet, és az önálló vízfőmérőknek ez a jogi akadálya). A tavaly lezajlott csatornázás magánútra eső közös költségeit a helyzetből adódóan szintén mi, a 14/16 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosok fizettük ki - jogilag a 2/16 tulajdonosa, észszerűleg a lakóingatlan jelenlegi tulajdonosai tartoznak ezt megfizetni. (ha senki nem fizetne meg nekünk semmit, csak egy kérelemmel megúszhatnánk, hogy egy hatóság kényszerítse a jogi rendezést, azzal lennénk a legboldogabbak, túl sok időt és energiát vett már el eddig is az ügy) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Cocu
Tisztelt Cocu!
Javaslom, hogy mindenek előtt a magánút tulajdoni viszonyait rendezzék. A 14/16 tulajdoni hányad tulajdonosai közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnának a 2/16 tulajdoni hányad tulajdonosai ellen. Ez által annak a hét lakásnak a tulajdonosaié lenne a magánút, akiknek közös célja a szolgalmi jog bejegyeztetése a vízmű javára. A csatornázás költségeit valóban a tulajdonostársak, és nem az utat használó köteles viselni, azonban mivel azt Önök fizették meg, ennek ellenértékét a tulajdoni hányad megváltási árába beszámíthatják. Ennyivel kevesebbet kell tehát fizetniük a 2/16 tulajdoni hányadért. A használati díj tekintetében történő válaszadáshoz okiratok áttekintése szükséges. Ennek hiányában azt tudom mondani, hogy dönthetnek úgy a tulajdonostársak, hogy a magánút használatát használati díj ellenében biztosítják a nem tulajdonos használónak. Az 5 éves elévülési időn belül, de legfeljebb a mostani tulajdonos tulajdonszerzéséig visszamenőleg követelhetnek használati díjat. A használati díj mértékének megállapítása szakértői kérdés.
Tisztelettel,