Átvételi elismervényen adtam át foglalót, viszont a végleges szerződést nem kötöttem meg, mert kiderült, hogy az ingatlan jelzáloggal terhelt, amiről nem tudtam. Visszakaphatom az átadott összeget?
Tisztelt Ügyvéd Úr! Most épülő társasházi ingatlant kívántam vásárolni. Átvételi elismervényen átadtam 500eft összeget.Az átvételi szövegében az eladó és a vevő ,valamint a lakás adatain kívül az van feltüntetve, hogy az összeg foglaló. A beruházó cég képviselője és én mint a vevő képviselője is aláírtuk az átvételit (tanúk nélkül). Néhány nap múlva megérkezett az adás-vételi szerződés tervezete, amelyből olyan információkat tudtunk meg, amiről a megbeszélések során nem kaptunk tájékoztatást, arról nem tudtunk: (több100mill.ft jelzáloggal és több100eCHF engedményezéssel terhelt az ingatlan) A tehermentesítésre vonatkozóan a beruházó egy mondat erejéig vállal kötelezettséget, miután a vevő majd a teljes összeget kifizeti (ütemezés szerint kellene fizetni).Ezzel a feltétellel ( a jelzálog miatt) nagyon kockázatosnak tartom az ingatlan megvásárlását,ezért nem írtam alá az adás-vételi szerződést és visszaléptem,Kértem az 500.-eft visszafizetését. Erre szóban ill.emailban ígéretet is kaptam. Úgy tűnik, hogy ez csak ígérgetés maradt. Ez az összeg így tényleg foglaló? Igy is, hogy nem szerződtünk? Jogi úton van esélyem visszakapni az összeget? Köszönettel B.Péter
Tisztelt Péter!
A kérdéses átvételi elismervény áttanulmányozására lenne szükség annak eldöntéséhez, hogy az okirat előszerződésnek tekinthető-e vagy sem. Amennyiben nem, az átadott összeg nem foglaló, és minden további körülmény vizsgálata nélkül visszajár Önnek.
Ha viszont az okirat megfelel az előszerződés követelményeinek, az összeg foglalónak minősülhet. Ebben az esetben az is vizsgálandó, hogy az eladó eleget tett-e tájékoztatási kötelezettségének vagy sem. Az eladó ugyanis nem csak akkor köteles a foglaló kétszeres összegének a megfizetésére, ha a szerződés neki felróható okból hiúsul meg, hanem abban az esetben is, ha ahhoz egyéb, az ő érdekkörében bekövetkezett olyan ok vezetett, amelyért felelőssége fennáll. A Ptk. tehát nem a fél felróható magatartásához köti a foglaló kétszeres visszatérítésének kötelezettségét, hanem ahhoz, hogy a meghiúsulás melyik fél érdekkörében felmerült ok miatt következett be.
Arra azonban felhívnám a figyelmét, hogy a fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. § (2) bekezdés].
Tisztelettel,