Ingatlan értékesítésére külföldön adott meghatalmazás alaki és formai követelményei. Elegendő két tanú, vagy közjegyző, esetleg nagykövetségi hitelesítés szükséges?
Tisztelt Ügyvéd Úr! A testvérem New Yorkban él. Van egy közös tulajdonú ingatlanunk, fele-fele arányban, amit el szeretnénk adni, ő azonban nem tud hazautazni. Arra gondoltunk, meghatalmazhatná az édesanyámat, hogy járjon el helyette. A kérdésem az lenne, hogy elegendő-e két tanú a meghatalmazásra, vagy kinti közjegyzőnek kell hitelesítenie az aláírását? Érdekelne, hogy jogilag melyik változat fogadható el?
Tisztelt Tibor!
Sajnos egyik sem. Az Inytv. 35. §-a szerint ha a magánokiratot külföldön állították ki, a nyilatkozattevő aláírását, vagy az aláírás hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. A nyilatkozattevő aláírását az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni akkor, ha magyar külképviseleti hatóság nem működik az adott országban, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik. A fentiek alól kivételt képez, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. A viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A fentiek alapján tehát testvérének Magyarország New York-i Főkonzulátusán szükséges hitelesíttetnie az aláírását, és a meghatalmazást magyarországi ügyvédnek is ellen kell jegyeznie ahhoz, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti eljárásban elfogadja azt a földhivatal. Az ügyvédi ellenjegyzés követelménye nagy felháborodást váltott ki az ügyvédek körében is, hiszen az ügyvédnek gyakorlatilag úgy kell ellenjegyeznie a meghatalmazást, hogy az azt aláíró féllel nem is találkozott. Az ellenjegyzésénél mindenképp ajánlott rögzíteni, hogy az az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével történt.
Tisztelettel,