Ingatlanjogi Tanácsadás

Megtilthatja-e a társasház, hogy a lakásomban heti néhány alkalommal természetgyógyász-stúdiót üzemeltessek?


Tisztelt Tanácsadó! Az alábbi témában kérném jogi tanácsadását, segítségét: 2015 óta mellékállású egyéni vállalkozóként, ÁNTSZ-engedéllyel rendelkező, és tanúsítvánnyal, oklevéllel rendelkező természetgyógyász-kineziológusként is tevékenykedem. Ez mivel csak melléktevékenység, főállásban a Veszprémi kórházban dolgozom, mint diplomás ápoló, heti szinten egy-két pácienst jelent. Férjemmel vettünk Pápán egy 12 lakásos társasházban egy garzonlakást (2 emeletes, közös udvaros a társasház, első emeleti a lakásunk, külön kapucsengővel). Egyes lakók megfenyegettek, hogy elérik, hogy a lakóközösség megtiltsa számomra, hogy a lakásban természetgyógyász-stúdiót üzemeltessek. Fentebb említettem, hogy átlagban heti egy-két páciensem van jelenleg is. Ez azt jelenti, hogy van olyan, hogy adott héten nincs is páciensem, a másik héten 1-2-3 maximum. Nem tartózkodnék állandó jelleggel a lakásban, a pácienssel történő időpont-egyeztetést követően csak adott időpontban lenne használatban a lakás. Nem állandó, napi többórás üzemidővel működő rendelőről van szó, hanem ESETI jellegűről. A kineziológia kezeléseket egyfajta alternatív pszichológiai kezelésként tudom leírni: beszélgetés és lelki tanácsadás történik a pácienssel. Egy kezelés ideje max. 60-90 perc. Kérdésem: megtilthatja-e a lakóközösség hogy ilyen, eseti jelleggel ott fogadjam a pácienseket? Nekem, illetve a lakóközösségnek milyen jogai és kötelezettségei vannak ilyen ügyben? Várom megtisztelő jogi válaszát!


Tisztelt Rita!

Véleményem szerint nem tilthatja meg a lakóközösség a fenti tevékenység végzését.
A lakás egészének vagy egy részének nem lakás céljára történő használatához fő szabály szerint nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata.
A társasház kizárólag a szervezeti és működési szabályzatba foglalt rendelkezéssel tilthatja meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását, vagy határozhatja meg használatának és hasznosításának szabályait akkor, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII törvény 17. § (1) bekezdés b) pont].

Tisztelettel,

Elővásárlási jog alapján megakadályozható-e a kívülálló harmadik személy tulajdonszerzése?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy 8 lakásos társasházban lakunk. A problémánk egy lakóval van, aki nem akarja betartani a társasházi szabályokat. Mivel az első szinten, a bejárati kapu mellett lakunk, minden zajt elsőként érzékelünk. Az említett lakótárs évekig bérelte az alattunk lévő garázst.Éjszakánként a legkülönbözőbb időpontban / fél 1, fél 2, , hajnali 4 óra...stb. felvágta a garázsajtót ,ami csattant a szobánk alatt, hangoskodott, vasdarabnak tűnő tárgyat dobált be , nagy gázzal kiállt a kocsival, nagy mennyiségű gépkocsi hajtóanyagot, gázpalackot tárolt ott...stb.Éjszakánként becsöngetett a kocsmából haza térve, hogy nem nyílik a kapu. Felébresztett bennünket. Ha szóltunk neki ezért, akkor jött a bosszúállás, a csúnya beszéd, tettleg bántalmazással is megfenyegetett. Óvodai és iskolai szünetekben két kis unokánk éjszakai nyugalmát folyamatosan zavarta. Felébresztette őket. Kiszúrta a kisfiú biciklijét bosszúból..... Ez a probléma megoldódott, mert a tulajdonossal megegyezve ki lett onnan költöztetve. Az udvart a férjem tervezte meg és ápolja azóta is. Bárki gyönyörködhet a gondozott növényekben és környezetben. A ház elé közös megegyezéssel tuják lettek ültetve. Két tuját engedély nélkül, senkit meg nem kérdezve csúfosan megcsonkolt azért, mert az ágak szerinte karcolják a kocsiját . A problémát nem jelezte, hanem önkényesen intézkedett. A kukát nem akarja kihúzni, amikor rá kerül a sor...stb.Állandó probléma van vele Legutóbb két nappal ezelőtt éjjel fél 3-kor nagy robajjal, hangoskodva gurította le az utazótáskáját ,mert szóltunk a második tuja engedély nélküli csonkolásáért. Addig, míg mások dolgoznak a szép környezetért, addig ő romból. Az állatvédőknek is volt vele bajuk, az utcán lévő macskák rugdosása, bántalmazása miatt. A GOND OTT VAN, HOGY EZ A LAKÓ A VELÜNK SZEMBEN LÉVŐ LAKÁST MEG AKARJA VENNI A TULAJDONOS elhalálozása miatt. Mi meg tudjuk, hogy a több milliót érő lakásunk lakhatatlanná válik a tőle való zaklatások miatt. Például nem egyszer tettleg bántalmazással fenyegetőzött, a lánya kaviccsal dobálta az ablakunkat, a növényeket megtépkedte, éjszakánként becsöngetnek és a legkülönbözőbb módozatát találják ki a mi bosszantásunkra. Most még egy barátnője is van, aki teljesen hozzá idomult, pedig még tulajdon nélküli , jogcím nélküli személy itt. VAN E LEHETŐSÉGÜNK MEGAKADÁLYOZNI, hogy a velünk szemben lévő lakást megvehesse.? Félünk, hogy bármikor lelökhet a lépcsőn, bánthat bennünket és féltjük a magunk, gyerekeink, unokáink testi épségét. A ház alapító okiratában szerepel az elővásárlási jog. A közös képviselőnk tud az ügyről és mellettünk áll. Ő pakoltatta ki annak idején is a gyúlékony anyagokat a bérelt garázsból.


Tisztelt Márta!

Elővásárlási joguk alapján csak úgy tudják megakadályozni, hogy megvegye az Önökkel szemben lévő lakást, ha valamelyik tulajdonostárs él az elővásárlási jogával, és az eladó által közölt szerződési feltételek mellett ő vásárolja meg a lakást.
Az elővásárlási jog tehát nem beleegyezést jelent a kívülálló harmadik személy tulajdonszerzéséhez, hanem elsőbbséget vele szemben az ingatlan azonos feltételek melletti megvásárlására.

Tisztelettel,

Mit tehetek, ha a többségi tulajdonos irreálisan magas közös költséget szavazott meg?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy régi családi házban mely összesen három albetétből áll, az egyik tulajdonos rendelkezik 2/3-al, még én 1/3-al. A közös képviselői tisztséget is a 2/3 tulajdonosa tölti be és mivel szeretné megszerezni az én részemet is, így olyan, irreálisan magas közös költséget szavazott meg a 2/3-os többségével amit nem tudok, fizetni. Belekezdett magas költségű építkezésekbe is melyek rám eső 1/3 részét követeli is rajtam. Kérdésem, hogy valóban korlátlan hatalommal bír-e ilyen esetben a közös képviselő és a 2/3-ad. Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt László!

Nem bír korlátlan hatalommal. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII törvény 42. § (1) bekezdése].

Tisztelettel,

Milyen szavazati arány szükséges a társasházi házirend elfogadásához?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Már nagyon régóta megkeseríti egy udvaron parkoló autó családom, illetve egy garázs tulajdonos életét. Sem alapító okirat, sem semmi nem tartalmazza hogy egy ő általa kijelölt betonrészen az parkoló lenne. Szóltunk már neki szépen, csúnyán, hogy ne parkoljon be, de nem érdekli, ő akkor is oda parkol.Volt már birtokvédelem is, ahol a jegyző kizavarta az udvarból, de ő megtámadta a bíróságon, ahol jelenleg is folyik még az ügy, de viszont közben készítettet egy házirendet az ismerős közös képviselőjével,  amiben belefogalmazták, hogy az a betonrész parkoló. Majd ezt viszont én támadtam meg a bíróságon, amely per még mindig folyik. Két per egy ügyről szól. Na most a kérdésem a következő lenne. Mivel ez egy 6 lakásos társasház, és én nemmel szavaztam, egy lakó tartózkodott és egy garázs tulajdonos is nemmel szavazott így jogszerű-e, hogy megszavazza a maradék lakástulajdonos ezt az új házirendet, amiben belefogalmazták, hogy van bent egy parkoló? Mi kell hozzá? 2/3, 4/5,vagy szótöbbség? Mert már olvastam olyat is, hogy mivel 6 lakásos kis társasház, így nem a társasházi törvény, hanem a Ptk. vonatkozik rá, ott viszont teljesen mást olvasok a szavazati arányokról. A bíróság nagyon nincs topon ebben az ügyben, ezt azért már észrevettem. Köszönöm előre is a válaszát!


Tisztelt József!

A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, a törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdés].
A házirendet a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés]. A szervezeti-működési szabályzat megállapításához az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozata szükséges [A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 14. § (1) bekezdés].
A határozat elfogadásához szükséges szavazati arány azonban akkor sem változik, ha a társasházuk esetében a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a tulajdonostársak ugyanis – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog [A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:78. § (1) bekezdés]

Tisztelettel,

Tulajdonomba kerülhet-e egy olyan garázshely, amelyet nem tartalmaz a társasházi alapító okirat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Korábban már feltettem kérdésemet, de sajnos nem kaptam választ jogi problémámra. Újra leírnám a körülményeket, kérem, ezúttal ha ideje engedi a segítség nyújtására tegye meg. Lányom társasházi lakásban vásárolt ingatlant. A lakás átadásával, átírásával semmi probléma nem merült fel. A problémát a zárt udvaron lévő garázshely okozta, melyet a megállapodásunk szerint ajándékba kapott volna a lányom. Sajnos a társasházi alapító okirat nem rendelkezik a garázshelyről. Egyezségünk szerint - melyet ügyvéd előtt kötöttünk - a lakáshoz kapta volna a garázshelyet, mely a kifizetett összeg része volt. A lakás és a garázshely átírása nem egy időben történt, ezért később derült ki, hogy a lakás, a garázshely és az udvarba bejutást biztosító kapu 3 külön helyrajzi számon van. Az eladó átadta a lakást, a garázshelyre szintén hajlandóságot mutatott, de a bejutást biztosító kapu általa tulajdonolt részét megtagadta. Az ügyvédnő a megegyezésünknek megfelelően a garázshely átadásáról előzetesen átküldte e-mail-ben a szerződést, (mely tartalmazta a kapubejáró átadását is) de az eladó közbenjárására megváltoztatta az ajándékozási szerződés adatait. Közösen részt vettünk egy egyeztetésen az ügyvédnőnél, aki ekkor már "nem emlékezett" a megegyezésünk részleteire. Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem, szíveskedjék tájékoztatást adni, van-e lehetőségünk a kapubejáró és a garázshely átíratására (mely a lakás vételárát nagyban befolyásolta), ha az eladó nem járul hozzá (holott a társasházban semmi tulajdona nincs), és az ügyvédnő emlékezetkihagyása után. Várom megtisztelő válaszát. Tisztelettel: Margit


Tisztelt Margit!

Amennyiben az alapító okirat nem rendelkezik külön tulajdonú garázshelyről, akkor az a garázshely nem létezik. Ezt valószínűsíti az is, hogy az eladó nem is rendelkezik tulajdonnal a társasházban. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a "garázshely"  a lánya tulajdonába kerüljön.
Ha az ingatlanba másképp nem lehet bejutni, a kapubejáróra vonatkozóan szolgalmi jog bejegyzését kérhetik. Megállapodás hiányában igényüket peres eljárás útján is érvényesíthetik.
Ha a lakásingatlan vételárát valóban a garázshely és a kapubejáró tulajdonjogának ajándék jogcímén történő megszerzésére is tekintettel határozták meg ilyen összegben, árleszállítást kérhetnek. Felhívom azonban figyelmüket, hogy egy esetleges perben az ezzel kapcsolatos bizonyítás Önöket terheli majd.

Tisztelettel,

<