Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy budapesti lakás tulajdonosaként kérnék Öntől tanácsot. A lakás a második emeleten található a hátsó lépcső mellett. Az ajtó elé szerettünk volna rácsot tetetni, de ott nincs elég hely, az egyetlen megoldás az volt, hogy le kellett zárni a folyosót, így a hátsó lépcsőről nem lehet a második emeletre kijönni (ennyi az összes korlátozás). Az elsőre és a harmadikra igen, azonban a földszinten a hátsó lépcső be van falazva, így tűz esetén ott lemenekülni nem lehet. Az egyik tulajdonostárs a fejébe vette, hogy a mi rácsunk zavarja és a közgyűléssel megszavaztatta, hogy azt le kell bontanunk, de legalábbis területfoglalási díjat kell fizetnünk a lekerített 2 nm-re. Ezt azért is vesszük rossz néven, mert a házban több folyosót is rács zár le és színtiszta diszkriminációnak érezzük, hogy kizárólag ránk vonatkozik ez a szabály. A kérdésem az, hogy jogilag megállja-e a helyét egy olyan közgyűlési határozat, ami egy lakást kipécéz és azt a rács lebontására kötelezi, holott a házban több folyosót lezáró rács is van. Ezen logika mentén, ha holnap azt szavazza meg a közgyűlés, hogy csak nekünk pl kapuhasználati díjat kell fizetnünk, holott mindenki más is használja a kaput, akkor az is jogos lesz? Válaszát várva köszönettel: K. Kamilla

Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy társasház osztatlan közös tulajdonú udvaráról van szó, ahol az ott lakók (tulajdonosok és albérlők egyaránt) szabadon parkolhatnak. Én tulajdonosként élek ott már 5 éve és eddig a parkolással nem voltak problémák, de egyre több autó van az udvarban, ezért minden helyet kihasználunk. Az egyik lakó azonban, akinek autója sincs, önkényesen foglal egy helyet magának. Hallgatólagosan "tartja tiszteletben" ezt mindenki és kerülik el a szóban forgó parkoló helyet, különben számolniuk kell az odaállóknak azzal, hogy az idős úr leköpi az autójukat az erkélyéről, ami a parkolóhely felett van. Szerencsés esetben csak leköpi, legutóbb megrágott ételmaradékot, gipszdarabot dobott, és olajos folyadékot öntött az autómra. Az Alapító okiratban is benne van, hogy az udvar osztatlan közös tulajdon, senki nem sajátíthat ki magának önkényesen részt, erre felhívtam én is, és a közös képviselő is a kedves szomszéd figyelmét. Az autómban kár nem keletkezett, így nem tudok eljárást indítani ellene, de semmiképpen sem szeretném annyiban hagyni a dolgot, mert az utcán nem szeretnék parkolni, és minden jogom meg van, hogy az udvarra álljak, de ezt úgy szeretném megtenni, hogy ne kelljen attól rettegnem, hogy valaki kárt tesz az autómban. Azt szeretném megkérdezni, hogy hova tudok fordulni a közös képviseleten kívül, hogy tisztázzuk ezt a kérdést? Válaszát előre is köszönöm! Andrea

Tisztelt Ügyvéd Úr! Igyekszem csak konkrét, rövid kérdést feltenni. 1. Adott egy 40 lakásos társasház, 2. Egyik tulajdonos társunk az alagsori pince helyiséget kéri "hobbi" tevékenység végzéséhez, valószínűleg zajjal jár, 3. Már be is "költöztek" a helyiségbe, de még a lakógyűlés nem hagyta jóvá, mert aláírást gyűjtöttek, 4. Kérdésem: a közösség jóváhagyásához %-ban mennyi szavazatra, illetve tulajdoni hányad alapra van szükség, 5. Célszerű-e használati megállapodást kötni? Válaszát köszönettel várva: Klári

Tiszteletem, talán nem is kifejezetten ingatlanjogi a kérdés. Földszinti lakáshoz nem elkerített 2-3 nm zöldterület van az erkély körül és a fal mentén. Az itt lévő növényeket gondozzuk, de időről időre az egyik szomszéd az engedélyünk nélkül és felszólításunk ellenére bele bele nyírogat feleslegesen. Hiába szólítom fel, hogy hagyja abba, nem érdekli, folytatja, semmibe veszi a felszólításomat. Megjegyzem nem lóg ki, nem korlátoz senkit semmiben a növényzet. Ezt minden évben többször is megteszi. Ezúttal úgy döntöttem, hogy mostmár videófelvételt készítek róla, hogy felszólítom hagyja abba. Kérdésem: tehetek -e bármit ellene ? Úgy rémlett, hogy valahol van valami olyan szabályozás, hogy a földszinti lakáshoz a faltól számított 1-2 méteren belül található zöldterület hozzátartozik. Fel szeretném jelenteni, de nem akarok magamból hülyét csinálni. Az illető nagyon rosszindulató, gonosz ember, nem tartom igazságosnak, hogy nem is közvetlenül ott lakik, hanem két lépcsőházzal arrébb és mégis állandóan feldühíthet a szemétkedésével, odajön a lakásom elé és belenyír a növényekbe. Kérhetem rövid útmutatását, tudok -e bármit tenni ellene ? Beszélni vele értelmetlen, kommunikációképtelen az illető. Köszönöm szépen.

Tisztelt Ügyvéd Úr! A városban és egy közeli faluban épült több lakóház tartozik az 1979-ben több lakásszövetkezet egyesülése útján alakult lakásszövetkezethez. Az első lakásszövetkezet a 36 lakásos házunkból alakult 1969-ben, a többi évekkel később. Az önálló lakásszövetkezetek különböző ingatlan és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek /garázsok, üzletek/, illetve házmesteri lakás vagyonnal rendelkeztek. A mi 36 lakásos szövetkezeti házunk földszintjén épült meg a 6 db üzlet a használó cégek anyagi hozzájárulásával, mellyel az üzletek 30-50 évi ingyenes bérleti jogát szerezték meg. Az üzletsor Legfelsőbb Bírósági határozattal az 1969-ben hozott első fokú bíróság ítéletének jóváhagyásával a lakásszövetkezetünk tulajdona lett, és azok telekkönyvi nyilvántartása az akkori jogszabálynak megfelelően - tekintettel arra, hogy a telek, az üzletek, a közös nem lakás célját szolgáló helyiségek is a lakásszövetkezet tulajdonában voltak és vannak - a szövetkezeti ház törzsbetétjében valósult meg. 2010.08.25-ig ez így is volt, amikor is egy "erőszakos" küldöttgyűlési határozattal az egyesült lakásszövetkezet telkén lévő üzleteket "EGYÉB ÖNÁLLÓ INGATLAN"-ként vetette telekkönyvi nyilvántartásba. Az e határozat megsemmisítésére indított pert első és másod fokon megnyertük, de a KÚRIA 2013-ban a jogvesztő határidőben beadott peranyagot vizsgálva - mely nem hivatkozott konkrét jogszabályokra, belső szabályzatokra - a küldöttgyűlést határozatképesnek nyilvánította, és ennélfogva dönthetett. Nem vizsgálta viszont a hozott határozat jogszerűségét, mert erre a beadott kereset nem hivatkozott. Kérdéseim: a fenti tények alapján jogszerű-e az üzletek fenti jogcím szerinti nyilvántartása? Ha nem, hogyan állíthatnánk vissza az eredeti állapotot? Hogyan és kivel lehet megtéríttetni a kb. 800000 Ft-os perköltséget? Az ügyünk eléggé összetett és bonyolult ezért fontos, hogy ezt az általunk ismert kirekesztő szándékot takaró intézkedést, határozatot tisztázzuk. Ehhez várom tisztelt Ügyvéd Úr állásfoglalását. Tisztelettel: H. Mihály