Ingatlanjogi Tanácsadás

Termőföldet értékesítenék, kinek van elővásárlási joga, mennyi időre és hova kell kifüggeszteni a szerződést, meddig tart az eljárás?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 3000 m2 területen álló tanyámat szeretném eladni, ami jelenleg az állandó lakhelyem, tanyasi ingatlanként önálló helyrajzszámmal szerepel. Külön földterület nem tartozik hozzá, állami földek vannak a tanya körül. Kérdésem, kinek van rá elővásárlási joga, mennyi időre kell kifüggeszteni, és hova? Állandó lakhelyű szomszéd nincsen. Kérem tájékoztatását, mi ennek a jogi menete, és mennyi az ideje? Köszönettel : József


Tisztelt József!

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Ugyanezen törvény 21-22. §-ai szerint a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell a törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot.
A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
A tapasztalatok szerint a kifüggesztés, és azt követő eljárás összesen kb. 5-6 hónapot vesz igénybe.

Tisztelettel,

Bevethetem-e a termőföldet szeptemberben, ha csak jövő áprilisig vagyok a föld használója? Az aratás nyáron lenne, ki arathat majd?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Bérelek egy termőföldet 2016. április 15-éig. Kérdésem az lenne, hogy 2015. szeptemberében bevethetem-e a bérelt területem rozzsal és 2016. nyarán ezt a gabonát learathatom-e? Továbbá 2016. április 15-étől ki lehetne a földhasználó az aratásig? Köszönettel: P. István


Tisztelt István!

Véleményem szerint köteles is bevetni a területet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:350. § (2) bekezdése szerint ugyanis a termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
Az aratást álláspontom szerint a leendő földhasználó végezheti el, akinek viszont elszámolási kötelezettsége van Ön felé. A későbbi viták elkerülése végett célszerű a leendő földhasználóval még a vetés előtt megállapodni az aratásig esetlegesen elvégzendő munkákról, és a felmerülő költségek viseléséről.

Tisztelettel,

Követelhetem-e a vételár teljesítését a termőföldre vonatkozó szerződés jóváhagyását megelőzően? Kit illet meg az ügyvédi letét kamata?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő problémával kapcsolatban kérnem szíves véleményét. Külterületi ingatlanom adásvételi szerződését 5 hónapos procedúra végen a Földhivatal, hibás megfogalmazás miatt semmisnek nyilvánította. Újabb szerződéskötés, az újabb procedúra 4. hónapjánál tartunk. Mivel az ingatlan lakatlan, a vevő kérte, hogy adjuk át neki a ház kulcsát, hogy addig is gondját tudja viselni a háznak, ha túl hideg van befűt stb. Mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés. A vevő akkor tájékoztatott bennünket, hogy a vételárat időközben lekötötte, és így nem tudja ügyvédi letétbe helyezni. Mivel akkor meg nem tudtuk, hogy az adásvételi szerződést újra kell kötni, és már a procedúra 5. hónapja volt, úgy gondoltuk, 2-3 hét múlva meg lesz a jóváhagyás, belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez. Ez ez év januárjában volt. Időközben a vevőnk a mellettünk levő szántót, illetve tanyás ingatlant is megvásárolta, így már elővetéli joggal is rendelkezik a mi ingatlanunkra. A földhivatali jóváhagyás ez év július végére várható. Mivel a birtokba adás részünkről megtörtént, kértük a vevőt, hogy fizesse ki számunkra a teljes vételárat, mivel mar 9 hónap eltelt, a pénzünk értéke romlik stb. Mivel a vevő elővetéli joggal bír, szamara mar nincs rizikó. A vevő nem fizet a jóváhagyás előtt, mivel a pénzt lekötötte. Arcátlanságnak tartom a vevő részéről, hogy neki kamatozik a pénz, amikor mi ennyi engedményt tettünk, és nem tudunk magunknak másik lakást venni. Mit tehetünk ebben az esetben? Ki kell várnunk a földhivatal jóváhagyását? Az ügyvédi letétbe helyezett vételár kamata kit illet? Előre is köszönöm Ügyvéd Úr válaszát! Zita


Tisztelt Zita!

Mint ahogy a leveléből is kiderül, a vevővel megállapodtak abban, hogy a vételár megfizetését megelőzően birtokba adják részére az ingatlant („mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés”), ahogy abban is, hogy a vevő a szerződés jóváhagyásáig nem köteles ügyvédi letétbe helyezni a vételárat („belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez”). Az arcátlanság nem jogi kategória, így hogy a vevő viselkedése annak minősül-e, nem kívánom eldönteni. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy az Önök hozzájárulása nélkül a vevő nem vehette volna birtokba az ingatlant. Lehetőségük lett volna úgy is megállapodni a vevővel, hogy csupán a vételár letétbe helyezését követően veheti birtokba az ingatlant, azonban nem így tettek.
Csak az adásvételi szerződésük ismeretében dönthető el, hogy követelhetik-e a vevőtől a vételár megfizetését a szerződés jóváhagyása előtt. Amennyiben a szerződésben így állapodtak meg, akkor igen.
A vevő elővásárlási joga nem jelenti azt, hogy biztosan meg is szerezheti az ingatlan tulajdonjogát; különösen akkor nem, ha több elővásárlásra jogosult személy is van. Mindamellett az a tény, hogy valaki elővásárlásra jogosultként kíván megvásárolni egy ingatlant nem garancia a szerződés jóváhagyására sem.
Ha a vételárat ügyvédi letétbe helyezte volna a vevője, annak kamata - a letéti szerződés ellenkező kikötése hiányában - Önöket illetné. A letéti szerződésben azonban a felek szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a letéti összeg kamata kit illet meg, ahogy arról is, hogy kit terhelnek a letétkezelés költségei.

Tisztelettel,

Ki kell e függeszteni a külterületi zártkert adás-vételét a helyi önkormányzatnál?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Ki kell e függeszteni a külterületi zártkert adás-vételét a helyi önkormányzatnál? A vevő nem helyi lakos.


Tisztelt Beatrix!

Zártkertinek minősülő ingatlanok esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 10. § (3) bekezdése szerint a 10. § (1) bekezdésben megjelölt személyeket jogszabályon alapuló elővásárlási jog nem illeti meg, a szerződést tehát nem kell kifüggeszteni.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

A haszonbérleti díj mértékét és a szerződés tartamát szeretnénk módosítani. Ki kell-e függeszteni a módosítást?


T. Cím! Korlátolt felelősségű társaságunk 2019-ig bérelt földjeire haszonbérleti szerződés módosítást kíván végrehajtani. Részben a bérleti díj mértékét, részben a bérleti jogviszony végső időpontját kívánja meghosszabbítani a bérlet kezdetétől max. 20. évig. A földhivatal szerint ezt a tartalmi módosítást is ki kell függeszteni, de nem értjük, hogy élő szerződésbe ki tud beleszólni, hiszen nem jártak le, és ha a módosítás nem is sikerülni, 2019-ig akkor is él a szerződésünk. Mit írjunk a haszonbérleti szerződésbe, módosításba, illetve a kifüggesztendő ajánlatba, hogy ne támadhassa meg senki. Üdv. D. Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdése szerint a haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítására, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították. Az előhaszonbérletre jogosultak megtámadni nem tudják a szerződést, viszont amennyiben előhaszonbérleti jogukkal élnek, a szerződésben foglalt tartalommal a szerződés köztük és a tulajdonos között jön létre. Ezt érvényesen kizárni nem tudják.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

<