Ingatlanjogi Tanácsadás

Szóban megegyeztünk a házastársi közös vagyon megosztásáról, azonban ennek ingatlan-nyilvántartási átvezetése elmaradt. Kikényszeríthető-e, hogy a másik tulajdonos is aláírja az adásvételi szerződést?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségemtől 2006-ban elváltam. A bíróság előtt szóban megegyeztünk a vagyonmegosztásról, ezt az ott készült írásos jegyzőkönyv tartalmazza. E szerint a lakás az övé, a nyaraló és a kocsi az enyém lett. A földhivatali átvezetést azonban többször elhalasztottuk. Néhány éve ismét egy lakásban élünk, én azonban a /megállapodás szerint a tulajdonomba került/ nyaralót el szeretném adni. Több éve hirdetem, amelyről ő is tudomással bír. Néhány napja vevő jelentkezett, volt feleségem azonban megtagadta az adásvétel aláírását. Kérdésem: milyen lehetőségem van /ill. van-e egyáltalán/ a földhivatali átvezetés vagy az adásvétel aláírásának elérésére, ill. kikényszerítésére jogi eszközökkel? Tisztelettel várom válaszát: M. László


Tisztelt László!

A hatályos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján a volt felesége is tulajdonosa az ingatlannak. Ebben a helyzetben nincs olyan jogi eszköz, amivel kikényszeríthetné, hogy ő is aláírja az adásvételi szerződést.
Először tehát az ingatlanok jogi sorsát kell rendezniük, azaz meg kell osztaniuk az azokon fennálló közös tulajdont. Ha ebben nincs megállapodás Önök között, akkor bírósági per útján. A házastársi közös vagyon megosztását követően értékesítheti majd az ingatlant kizárólagosan az a fél, akinek a tulajdonába kerül. A jelen honlap keretei között nincs lehetőség pontosabb tanácsadásra, ahhoz ugyanis ismerni kellene az ügyben keletkezett egyéb okiratokat, bírósági jegyzőkönyveket is.

Tisztelettel,

Mit tehetünk a társasházi közgyűlés diszkriminatív határozata ellen?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy budapesti lakás tulajdonosaként kérnék Öntől tanácsot. A lakás a második emeleten található a hátsó lépcső mellett. Az ajtó elé szerettünk volna rácsot tetetni, de ott nincs elég hely, az egyetlen megoldás az volt, hogy le kellett zárni a folyosót, így a hátsó lépcsőről nem lehet a második emeletre kijönni (ennyi az összes korlátozás). Az elsőre és a harmadikra igen, azonban a földszinten a hátsó lépcső be van falazva, így tűz esetén ott lemenekülni nem lehet. Az egyik tulajdonostárs a fejébe vette, hogy a mi rácsunk zavarja és a közgyűléssel megszavaztatta, hogy azt le kell bontanunk, de legalábbis területfoglalási díjat kell fizetnünk a lekerített 2 nm-re. Ezt azért is vesszük rossz néven, mert a házban több folyosót is rács zár le és színtiszta diszkriminációnak érezzük, hogy kizárólag ránk vonatkozik ez a szabály. A kérdésem az, hogy jogilag megállja-e a helyét egy olyan közgyűlési határozat, ami egy lakást kipécéz és azt a rács lebontására kötelezi, holott a házban több folyosót lezáró rács is van. Ezen logika mentén, ha holnap azt szavazza meg a közgyűlés, hogy csak nekünk pl kapuhasználati díjat kell fizetnünk, holott mindenki más is használja a kaput, akkor az is jogos lesz? Válaszát várva köszönettel: K. Kamilla


Tisztelt Kamilla!

Tűzvédelmi szempontból nem gondolnám, hogy szabályos lenne a folyosó akár csak részbeni lezárása is. Fokozottan igaz ez abban az esetben, ha több lakás is ilyen megoldást választott.
Amennyiben a szabályosan összehívott, határozatképes közgyűlésen hozott határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. §]. A határozat végrehajtásának bíróság általi felfüggesztéséig azonban köteles teljesíteni a közgyűlési határozatban foglaltakat. 

Tisztelettel,


Tisztelt ügyvéd úr!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát, sokat segített!

Üdvözlettel:
B. Istvánné

Az örökhagyó adósságait is megöröklöm-e, amennyiben elfogadom az örökséget? Beépítetlen területként bejegyzett ingatlanra lehet végrehajtást folytatni?


Édesapám 5 éve eltűnt, a bíróság holttá nyilvánította. Egyedüli gyermeke vagyok. Tudomásom szerint sok adósságot halmozott fel. Egy ingatlan van a tulajdonában, amire korábban építkezett, de az nincs bejegyezve a földhivatalnál, tehát ott csak egy üres telek szerepel. A sok tartozás miatt (OTP hitel, NAV adósság, stb.) végrehajtóhoz került az adósság. Ha most átveszem az örökséget, akkor öröklöm-e az adósságait is, aminek a végét nem tudom? Illetve ha később derül ki olyan adósság, amit jelen pillanatban nem tudok, az is fog-e engem terhelni? Nem évülnek el a halálával? Ha üres telek van csak bejegyezve, akkor a lakás olyan, mintha nem is létezne? Tehát arra nem is vethettek ki jelzálogot, vagy egyéb terhet, csak a telekre? Köszönöm válaszát!


Tisztelt Gabi!

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az örökös az örökhagyó jogutódja, tehát megilleti mindaz, ami az örökhagyót megillette, és terheli mindaz, ami az örökhagyót terhelte, azzal a lényeges korlátozással, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
A halál ténye a követelések elévülését nem érinti.
Az ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen telekként szereplő ingatlanra is lehet végrehajtást folytatni.

Tisztelettel,

A szomszéd önkényesen kisajátított egy közös használatban álló parkolót. Mit tehetek ellene?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy társasház osztatlan közös tulajdonú udvaráról van szó, ahol az ott lakók (tulajdonosok és albérlők egyaránt) szabadon parkolhatnak. Én tulajdonosként élek ott már 5 éve és eddig a parkolással nem voltak problémák, de egyre több autó van az udvarban, ezért minden helyet kihasználunk. Az egyik lakó azonban, akinek autója sincs, önkényesen foglal egy helyet magának. Hallgatólagosan "tartja tiszteletben" ezt mindenki és kerülik el a szóban forgó parkoló helyet, különben számolniuk kell az odaállóknak azzal, hogy az idős úr leköpi az autójukat az erkélyéről, ami a parkolóhely felett van. Szerencsés esetben csak leköpi, legutóbb megrágott ételmaradékot, gipszdarabot dobott, és olajos folyadékot öntött az autómra. Az Alapító okiratban is benne van, hogy az udvar osztatlan közös tulajdon, senki nem sajátíthat ki magának önkényesen részt, erre felhívtam én is, és a közös képviselő is a kedves szomszéd figyelmét. Az autómban kár nem keletkezett, így nem tudok eljárást indítani ellene, de semmiképpen sem szeretném annyiban hagyni a dolgot, mert az utcán nem szeretnék parkolni, és minden jogom meg van, hogy az udvarra álljak, de ezt úgy szeretném megtenni, hogy ne kelljen attól rettegnem, hogy valaki kárt tesz az autómban. Azt szeretném megkérdezni, hogy hova tudok fordulni a közös képviseleten kívül, hogy tisztázzuk ezt a kérdést? Válaszát előre is köszönöm! Andrea


Tisztelt Andrea!

Amennyiben a birtoklásának zavarása kevesebb mint egy éve tart a jegyző jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására. Ha ennél több, birtokvédelmet csak bírósági per útján, ún. birtokperben kérhet.
Tilos önhatalomnak minősül a birtokosnak a birtokától jogalap nélkül való megfosztása vagy birtoklásában jogalap nélkül való háborítása. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, azaz a perbeli pozíciójától függetlenül az addig zavartalanul birtoklót a birtoklásában megzavaró vagy akadályozó félnek kell bizonyítania, hogy a dolog birtoklására a másik féllel szemben neki van jogosultsága.

Tisztelettel,

<