Ingatlanjogi Tanácsadás

Milyen teherviselési kötelezettség keletkezik egy 1992-ben szerzett ingatlan értékesítése után?


Üdvözlöm Kollár úr! A kérdésem az volna, hogy nővérem kettős állampolgárként tulajdonosa itthon egy belvárosi ingatlannak, amit el szeretne adni. Milyen terheket kell, hogy fizessen, ha már nagyon rég (1992) a nevén van az ingatlan? Az az ő problémája, hogy Angliában sokat kellene adózzon az ingatlan vételára után. Ez valóban így van? Köszönöm megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Sz. Gergely


Tisztelt Szalay Gergely!

Az angliai adójogszabályokat nem ismerem. Magyarországon az ingatlan értékesítése után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem keletkezik, függetlenül a vételártól.

Tisztelettel,

Mit tehetünk, ha a bérbeadónk nem mutatja meg az általa kért rezsiköltségek alapjául szolgáló számlákat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a problémával fordulok önhöz hogy a párom és én albérletben lakunk és megkárosít a tulaj. A történet a következő: tavaly áprilisban költöztünk ide és mivel egy ismerőse a tulaj ezért csak szóbeli megállapodást kötöttünk. Az elején még láttuk a számlákat, de mikor az IKV átvette a távhőt, meg lettünk gyanúsítva, hogy nem a megfelelő mérőállást írjuk ki, holott ez nem így történt! Azóta nem láttunk számlát, mindig csak egy kis fecnire írja a tulaj, hogy mennyi rezsit kell fizetnünk. Két hónapja kaptunk egy papírt az egyik lakótól, hogy mennyi a közös költség, és ebből kiderül, hogy az egy év alatt kb. 15 ezer forinttal kért többet a tulaj. Efölött még elsiklottunk volna, de most volt a fűtés elszámolás. A tulaj azt monda, hogy május hónapra rendezve vagyunk, mert fedezi a túlfizetésünk. Keveselltem, mivel egyáltalán nem fűtöttünk, ezért felhívtam a szolgáltatót, ahol elmondták hogy rendezve lett, és a maradék 18 ezer túlfizetésünket felvette a tulaj. Röviden ennyi volna. Mit tehetünk? Köszönöm válaszát.


Tisztelt István!

Elöljáróban megjegyezném, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

A fentiek ellenére természetesen kérhetik a "bérbeadótól", hogy okirattal is igazolja Önök felé, hogy az általa kért rezsi költségek megegyeznek a szolgáltató által felszámított díjakkal. Amennyiben ennek nem tenne eleget, számadás helyességének megállapítása iránt pert indíthatnak ellene a bíróságon; tartok tőle azonban, hogy a vitás követelés kis értéke miatt ez nem lenne kifizetődő megoldás.

Tisztelettel,

Hogyan tudok megszabadulni az ingatlan örökségemtől?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Néhány éve Budapest X. ker. Polgármesteri Hivatalának jegyzője hagyatéki tárgyalásra hívott meg, melynek során tudomásomra jutott, hogy 1996-ban elhunyt Édesanyám, a Köcskön született P. Károlyné, sz. R. Laura hagyatéka révén, K. belterületén egy 5524 m2-es belterületi telek (hrsz. ....) 6/30-ad részének tulajdonosa vagyok. Én addig ezen ingatlanról nem tudtam (talán el is titkolták előlem), ezért 2013-ban a tulajdoni lapon levő címükön tértivevényes levélben megkerestem örököstársaimat (jórészt unokatestvéreimet), hogy mi van ezzel a telekkel, kinek a gondozásában – kezelésében van, mi a tervük, elképzelésük vele? Kettő kivételével válaszokat nem kaptam, egy közölte, hogy a témával nem kíván foglalkozni, valamint egytől, aki az egész területet sajátjaként használja. Telekrészemet díjmentesen felajánlottam Neki, és kértem ezzel kapcsolatos intézkedését, mivel én Budapestről nem tudok egy Vas megyei ingatlanrész ügyében intézkedni. Érdemi választ nem kaptam, intézkedés nem történt. Kérdésem: Hogyan tudok ezen ingatlanrésztől megszabadulni, úgy hogy az nekem költséget ne okozzon? Várom szíves válaszát! Tisztelettel: P. Károly


Tisztelt Tisztelt Károly!!

Tekintettel arra, hogy ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet, csak úgy szűnhet meg az ingatlanon fennálló tulajdonjoga, ha valamilyen jogcímen átruházza azt, akár valamelyik tulajdonostársára, akár kívülálló harmadik személyre.

Tisztelettel,

Nem tudom birtokba venni az ingatlant, melyet tíz éve vásároltam lakásépítési kedvezmény igénybevételével. Mit tehetek?


Tisztelt ügyvéd! Azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy van egy lakásom, amit szocpolra vásároltam (3 gyerekem van) 2006-ban. De akitől vettem, 2007-ben aláíratott velem egy előszerződést, amire azt mondta, hogy villany átíratás. De mivel nem történt meg az adásvételi szerződés megírása, így az előszerződés 5 év után elavult. Szeretnék beköltözni a házamba, de nem engedik, mert az előszerződéssel fenyegetnek, hogy az övék a házam. Én tulajdoni lapot mindent vittem magammal, de még így sem tettek ennek eleget.  Ezért kérem lenne szíves leírni, ilyenkor mi  a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: B. Erzsébet 


Tisztelt Erzsébet!

Nem igazán világos számomra, hogy amennyiben nem volt színlelt a jogügylet, amellyel a lakásépítési kedvezményt igénybe vették, miért nyugodott bele 10 évig abba, hogy nem használhatja a saját tulajdonát képező ingatlant. Ha nem lakta/lakja az ingatlant, a felvett kedvezmény visszafizetésére is kötelezhetik. Javaslom, hogy lakás kiürítése iránti per megindítása végett forduljon ügyvédhez. Átfogóbb tanácsadáshoz az okiratok ismeretére lenne szükség.

Tisztelettel,

Vissza kell-e fizetnünk a 2008-ban felvett lakásépítési kedvezményt, ha a máshol létesítek tartózkodási helyet?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemmel közös ingatlanunkat 2008-ban vásároltuk megelőlegező szocpollal. A 2 gyermek megszületett. Most kaptam egy jó állásajánlatot, de ahhoz egy másik városba be kellene jelentkeznem ideiglenes lakcimmel (szerencsére szüleim ott élnek, igy lenne hova). A munkát viszont itthonról is tudnám végezni. Szóval gyakorlatilag csak a szerződéshez kell ideiglenes cim. A kérdésem az, hogy ilyenkor is vissza kell-e fizetni a szocpolt? Mert akkor nem éri meg a munka. Vagy csak részarányosan kell visszafizetni? Még 2 évünk van hátra a szocpolból. Köszönettel! Éva


Tisztelt Éva!

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 21. § (3) bekezdés c) pontja értelmében, ha a lakásépítési kedvezmény igénybevételével épített lakás az elidegenítési és terhelési tilalom időszakában nem a támogatott személy és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, akkor a támogatást vissza kell fizetni.
A lakóhely megváltoztatását és annak tényét, hogy a lakás nem saját maga és a vele együttköltözők lakóhelyéül szolgál, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó hatóságnál történt lakcímbejelentéstől számított 30 napon belül az iratok egyidejű csatolásával köteles a kormányhivatalnak bejelenten. Amennyiben a támogatott személy a bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a visszafizetési kötelezettség a lakóhely megváltoztatásának napjától számítva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
A visszafizetés módjáról a hivatkozott kormányrendelet 21/B. §-a rendelkezik.

Tisztelettel,

<