Ingatlanjogi Tanácsadás

Mekkora szavazattöbbség szükséges a társasházi közös helyiség használatba adásához?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Igyekszem csak konkrét, rövid kérdést feltenni. 1. Adott egy 40 lakásos társasház, 2. Egyik tulajdonos társunk az alagsori pince helyiséget kéri "hobbi" tevékenység végzéséhez, valószínűleg zajjal jár, 3. Már be is "költöztek" a helyiségbe, de még a lakógyűlés nem hagyta jóvá, mert aláírást gyűjtöttek, 4. Kérdésem: a közösség jóváhagyásához %-ban mennyi szavazatra, illetve tulajdoni hányad alapra van szükség, 5. Célszerű-e használati megállapodást kötni? Válaszát köszönettel várva: Klári


Tisztelt Klári!

A közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdése].
Igen, célszerűnek tartanám okiratban rögzíteni a használat feltételeit.

Tisztelettel,

Valóban nem adható át a hagyaték, amíg a kötelesrészre jogosult nem nyilatkozik igényéről?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Párom az elhunyt Nagyapja végrendelete alapján örökölt/örökölne egy ingatlant. 4-en vannak testvérek és folyamatban van a hagyatéki eljárás. A probléma a köteles résszel kapcsolatban van. A közjegyző azt adta tudomásunkra, hogy amíg a másik 3 testvér nem nyilatkozik arról, hogy a köteles részt kérik-e vagy lemondanak róla a hagyatéki eljárást nem tudja lezárni. Az egyik testvér le is nyilatkozta, hogy igényt tart rá, de a másik kettő teljesen közömbös az ügyben és nem hajlandóak megírni a nyilatkozatot. A közjegyző szerint ezáltal az idők végezetéig is elhúzódhat a hagyatéki eljárás, mivel mint már fentebb írtam a nyilatkozatuk hiányában nem zárható le. A kérdésem az lenne, hogy ez valóban úgy van ahogy a közjegyző állítja? Ha nem nyilatkoznak, nem zárható le a hagyatéki tárgyalás? Internetes keresgélésem alapján a köteles rész igénylésnek nem is kéne a hagyatéki tárgyalás részét képeznie. És ha nem nyilatkozik a 2 testvér, az tekinthető annak, hogy nem tartanak igényt a rájuk eső köteles részre és bírósági úton tudnak 5 éven belül igényt tartani rá. De sajnos laikus vagyok ezért kérném az ön segítségét az ügyben. Előre is köszönettel: H. Róbert


Tisztelt Róbert!

Ez természetesen nem így van, valószínűleg félreérthették a közjegyző tájékoztatását.
Az Önök esetében a közjegyző - mivel teljes hatállyal átadni nem tudja - ideiglenes hatállyal adja majd át a hagyatékot.
Az öröklési jogi vitával érintett hagyatékot ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (He.) 85-86. §].
A hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítania a kötelesrészre jogosultnak [He. 114. §]
Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha
a) a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja, b) a hagyatéki pert megindító keresetlevelet a bíróság a jogerősen elutasította, c) a bíróság a keresetet jogerősen elutasította, d) a hagyatéki pert a bíróság jogerősen megszüntette, vagy e) a hagyatéki pert a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be [He. 88. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

Mit tehetek, ha szükségem van a vételárra, viszont a tulajdonostársam nem akarja értékesíteni az ingatlant?


6 éve örököltem 1/2 tulajdoni hányadban az ingatlant. A másik fele nagybátyámé. Azóta szeretném értékesíteni, amire ő nem hajlandó. Engem kifizetni nem tud. Az ő tulajdonában van egy tanya, felajánlottam mondjon le róla én lemondok a falusi házról. Erre sem hajlandó. Én viszont hozzá akarok jutni az örökségemhez, akár peres úton is. Mit lehet tenni?


Tisztelt Ocskó Ágota!

Ahogy Ön is írta, peres eljárás keretében kérheti a bíróságtól az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését. Ha egyik tulajdonostárs sem tudja - vagy nem akarja - megváltani a másikat, a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését az ingatlan árverési értékesítése útján is elrendelheti. Ebben az esetben a költségek levonása után fennmaradó vételár kerül megosztásra a tulajdonostársak között, tulajdoni hányadaik arányában.

Tisztelettel,

El tudjuk-e adni a végrehajtással terhelt ingatlanunkat?


Üdvözlöm! Segítségre lenne szükségem. A problémám az hogy én és a testvérem a szüleink után megörököltünk egy ingatlant, amin semmilyen tartozás nem volt. Az ingatlant sikerült eladnunk. Az adásvételi szerződést megkötöttük 3 hete, bankbanban vannak a papirok mert hitellel, szocpol. támogatással veszik meg. Viszont a testvéremnek van adótartozása, amit most terheletek rá az ő részére, tehát az 1/2 részre. Erről a héten jött értesítés nekik. El tudjuk-e adni így az ingatlant? Köszönöm előre a válaszát.


Tisztelt Henriett!

Igen, el tudják adni az ingatlant, viszont csak a tartozásnak és a végrehajtó munkadíjának legalább a terhelt ingatlanrész becsértékének erejéig történt teljesítését követően a végrehajtó felé.

Tudomásom szerint a pénzintézetek az eljárás függőben tartását követelik meg a CSOK folyósításához. Nem világos tehát számomra, hogy egy függőben tartási kérelmet tartalmazó, földhivatalba benyújtott adásvételi szerződés esetén, hogy kerülhetett sor a végrehajtási jog bejegyzésére?

Tisztelettel,

Testvéremmel elcserélnénk egy nyaraló és egy lakóingatlan tulajdonrészeit. Mekkora adó- és illetékfizetési kötelezettségünk keletkezik?


Tisztelt ügyvéd úr! 1996 óta testvéremmel közösen tulajdonosai vagyunk egy Pest közeli nyaralónak 1/2-1/2 arányban, valamint egy budapesti lakóingatlannak 1/4-1/4 arányban. 2014-ben megörököltük a budapesti lakóingatlan fennmaradó 1/2 részét 1/4-1/4 arányban, de a hagyatéki tárgyaláson testvérem lemondott az ő részéről. Így pillanatnyilag a budapesti ingatlannak én 3/4 részben, testvérem 1/4 részben tulajdonosa. Szeretnénk a nyaraló és a budapesti ingatlan közös tulajdonrészeit egymás között úgy elcserélni, hogy külön-külön mindkét ingatlan teljes mértékben egyikünk, illetve másikunk tulajdonába kerüljön. Kérdéseim: Csak adásvételi csereszerződéssel oldható ez meg, vagy van a részünkre kedvezőbb adó- illetve illetékfizetési lehetőség. Fel kell-e hivatalosan értékeltetni az ingatlanokat, és ha igen, a csereszerződéshez milyen értékbecslést kell készíttetnünk? Melyik ingatlanrész eladása, illetve vétele esetén mennyi az illetékfizetési kötelezettség, és azt az eladó, vagy a vevő fizeti-e? Van-e valamilyen adózási kötelezettség? Válaszát köszönettel várom.


Tisztelt Katalin!

A valóságban is visszterhes jogügylet történik, és az illeték mértéke szempontjából is a csere/adásvételi szerződés a legkedvezőbb.

A jogügylethez nem kell hivatalosan felértékeltetniük az ingatlanokat.

A saját megszerzett ingatlanrészük forgalmi értéke után 4% mértékű visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelesek.

A személyi jövedelemadó mértéke 15%, azonban azt, hogy pontosan mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik, ennyi információ alapján nem tudom megmondani.

A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

<