Ingatlanjogi Tanácsadás

Öröklési szerződéssel megszerzett ingatlant figyelembe kell-e venni a kötelesrész alapjának kiszámítása során?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám elhunyt és öröklési szerződésben rám hagyta a házát és minden ingóságát, mint egyetlen örökösre. A házat anyukámnak ajándékoztam, mivel jelenleg külföldön élek és dolgozom beláthatatlan ideig. Azóta 2 év telt el és jelentkezett egy - mindenki számára ismeretlen - férfi, aki azt állítja, hogy apám házasságon kívül született gyermeke. Kérdésem, hogy ilyenkor jár-e neki kötelesrész, és ha igen annak nagyságát hogyan lehet megállapítani?


Tisztelt Anita!

Leveléből nem állapítható meg pontosan, hogy a 2 év az öröklési szerződés megkötésétől, az édesapja halálától vagy az ajándékozási szerződés megkötésétől telt-e el. A hiányzó lényeges információk (az öröklési szerződés kelte, az édesapja halálának időpontja) megnehezítik a pontos válaszadást. A lehetséges megoldások:
1. Amennyiben az öröklési szerződést 2014. március 15. napja előtt kötötték meg, az irányadó bírói gyakorlat az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat a maga egészében visszterhesen átruházott vagyontárgynak tekintette, és a kötelesrész alapjának kiszámításánál teljes egészében figyelmen kívül hagyta.
2. Amennyiben az öröklési szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napján történt hatályba lépését követően kötötték meg, a szerződés megkötésétől számított két éven belül csak a szerződéssel elidegenített vagyonnak a ténylegesen nyújtott gondozás ellenértékével fedezett hányadát nem kell a kötelesrész alapjához hozzászámítandó vagyonnak tekinteni. A fennmaradó rész ingyenesnek tekintendő tehát, és hozzászámítandó a kötelesrész alapjához.
3. Az édesapja halálának időpontjával kapcsolatosan jegyezném még meg, hogy a kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, ami öt év alatt évül el.

Tisztelettel,

Haszonélvezettel terhelt ingatlant értékesítenénk. A haszonélvező mikor mondjon le a haszonélvezetéről az adásvételi szerződésben vagy azt megelőzően?


Tisztelt Ügyvéd úr! Haszonélvezettel terhelt ingatlant szeretnénk eladni. A haszonélvező előre vagy az adásvételi szerződés megkötésekor mondjon le fennálló jogáról? Válaszát előre is köszönöm. T. Tamás


Tisztelt Tamás!

A haszonélvező a szerződéskötést megelőzően és a szerződéskötéssel egyidejűleg is lemondhat a haszonélvezeti jogáról. Annyiban célszerűbb a szerződéskötéssel egyidejűleg lemondania, hogy ebben az esetben nem kell külön megfizetnie a földhivatali igazgatási szolgáltatási díjat, amely jelenleg 6.600,- Ft.

Tisztelettel,

Öröklés esetén a lakás tulajdonjoga miként alakul az özvegyi jogon járó haszonélvezet mellett?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Múlt év végén elhunyt anyósom. Végrendelet híján a törvényes öröklési rend értelmében apósom és feleségem az örökösök. Anyósomék még anno vettek egy lakást apósom nevére, de házassági szerződést nem írtak róla, így ha jól tudjuk, osztatlan közös tulajdonnak minősül. Emellett az örökség részét képezi egy autó, aminek anyósom volt a bejegyzett tulajdonosa, míg apósom üzemben tartóként lett feltüntetve. Kérdésünk az lenne, hogy a törvényes öröklés rendje szerint a hagyatéki tárgyalás lezajlása során milyen arányú öröklés várható a két vagyontárgyat illetően. Elsősorban az érdekelne minket, hogy a lakás tulajdonjoga miként alakul az özvegyi jogon járó haszonélvezet mellett. Párom az anyai részt örökli-e meg - és így 1/2-1/2 arányban lesznek tulajdonosai a lakásnak, miközben apósom a lakás felére, vagy egészére (?) haszonélvezettel bír - avagy páromé lesz a lakás teljes tulajdonjoga, apósomé pedig a teljes lakásra kiterjedő haszonélvezet? Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Spirit!

Igen, jól tudják, eltérő megállapodásuk hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Ha tehát a kérdéses lakás olyan lakás, melyet az apósa az örökhagyóval közösen lakott, akkor a hagyaték tárgyát az após haszonélvezeti jogával terhelten teljes egészében a párja örökli - azaz az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát -, míg a hagyaték többi része tekintetében fejenként egyenlő arányban örökölnek majd.

Tisztelettel,

A házastársi közös vagyont képező, de kizárólag az én nevemen lévő ingatlanon végrehajthatják-e a férjem tartozását? Örökölhetem-e a gyermekünkkel az adósságot?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az élettársam ingatlana közel 6 éve áll végrehajtás alatt. Ez idáig csak a végrehajtói díjat vonták a fizetéséből (30%-át a munkabérének). Árverésre még nem került sor. Jogszerű az, hogy először a végrehajtó a saját díját igyekszik behajtani, miközben a 5.6 millió adósság (lakáshitelből származó) 16 millióra nőtt? Továbbá szeretném megkérdezni, ha házasságot kötnénk, és ezt követően egy ingatlant vásárolnánk, aminek én lennék a kizárólagos tulajdonosa, akkor azt az ingatlant bevonhatják a végrehajtásba? Örökli az adósságot a házastárs vagy a leszármazó? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Andrea!

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a költségek és járulékok sorrendjére a Ptk. kielégítésre vonatkozó szabályait kell alapul venni, tehát először a felmerült költségeket, majd a kamatokat és végül a tőkekövetelés összegét kell a befolyt összegből rendezni.
2. Eltérő megállapodásuk hiányában a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Kivételt képeznek ez alól a házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak, azaz a házasságkötéskor már meglévő, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, valamint a különvagyon értékén szerzett vagyontárgyak. A házasságkötést követően megszerzendő ingatlan tehát álláspontom szerint végrehajtás alá vonható.
3. Amennyiben az örökséget nem utasítják vissza, az adósságot is öröklik, figyelemmel arra, hogy az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösökre.

Tisztelettel,

Köszönetnyilvánítás.


Köszönöm szépen válaszát!

ELŐZMÉNY

<