Ingatlanjogi Tanácsadás

Meg szeretnénk osztani a szüleim tulajdonában álló telket. Mekkora a legkisebb telekméret?


Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr! A CSOK-ot szeretnénk igénybe venni. Szüleimnek van egy ingatlana /saroktelek, kb. 50 éves az ingatlan/ 150 nöl. A telken elöl van egy lakóingatlan, a telek második felébe szeretnénk építkezni. Ezért az első-hátsórészt külön szeretnénk telekkönyveztetni, erre szeretnénk építkezni. Kérdésem, hogy ekkora telket lehet-e 50-50 %-ban külön telekkönyveztetni és erre építkezni. Köszönettel: H. Anna


Tisztelt Anna!

Maradjunk az ügyvéd úrnál! :)
A legkisebb telekméret függ attól, hogy az ingatlan milyen építési övezetben helyezkedik el, illetve az önkormányzat szabályozási (rendezési) tervétől. A legkisebb telekméretre vonatkozó pontos tájékoztatást a területileg illetékes önkormányzattól kérhet.

Tisztelettel,

Termőföldet vásároltunk, de az arra jogosult élt elővásárlási jogával. Mikor kaphatjuk vissza az általunk adott foglalót?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szerettünk volna egy külterületi telket megvásárolni (nem vagyunk földművesek, a terület mindössze 760 nm), ám a kifüggesztés ideje alatt elővásárlásra jogosult jelentkezett (ugyanazon a helyrajzi számon tulajdonostárs és földműves is egyben) és nyilatkozatot tett. Szerződéskötéskor a vételár 25 %-át foglalóként ügyvédi letétbe helyeztük. Ebben az esetben mikor jár vissza részünkre a foglaló? Már most, vagy csak a Földhivatal döntése után? Az elővásárlásra jogosult nem jelentkezett sem az eladónál, sem az ügyvédnél (levélben megkeresték). Valószínű nem szeretné a foglalót kifizetni, aminek összegét a szerződésben rögzítettük. Az elővásárlásra jogosultnak nem kötelessége felvenni az eladóval a kapcsolatot és a szerződésben foglaltaknak eleget tenni? Mivel a Földhivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs sok esélyünk a terület megvásárlására, ezért szeretnénk új telket nézni és ezért visszakapni a foglalót. Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Katalin!

Tekintettel arra, hogy a szerződés érvényességéhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges, az elővásárlásra jogosult csak a jóváhagyást követően léphet az Önök, mint kívülálló vevők helyébe. Mivel a függő jogi helyzet a jóváhagyás megadásával szűnik meg, álláspontom szerint ekkor köteles az elővásárlásra jogosult is teljesíteni a foglalót az eladónak, aki pedig ekkor köteles azt visszaadni Önöknek.
Az elővásárlásra jogosult nem köteles jelentkezni sem az ügyvédnél, sem az eladónál. Elővásárlási jogát a jegyző előtt gyakorolhatja, aki a mezőgazdasági igazgatási szervnek vagy az eladónak küldi meg a szerződést, attól függően, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges-e jóváhagyás vagy sem.

Tisztelettel,

Hét éve szívességi használóként lakom egy ingatlanban, most pénzt kérne érte a tulajdonos. Visszamenőleg is kérhet bérleti díjat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdésben szeretném a véleményét kérni. Jelenleg a barátnőmmel élek egy házban (már 7 éve) aminek Ő és a volt férje a tulajdonosa 50-50%-ban. Annak idején a volt férj tudtával költöztem be. Most 7 év után a volt férj kitalálta, hogy kérni fog albérleti díjat tőlem. A ház két szobás és nem lett megosztva. Én a barátnőmmel csak az egyik szobát használjuk, a másikban az ő közös gyerekeik vannak. Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. Kérhet-e tőlem albérleti díjat, és ha igen mennyi időre visszamenőleg? Követelheti-e kamatostól az „elmaradást”? 2. Ha igen, és nem sikerül megegyezni a bérleti díjban, akkor kirakhat-e a házból, vagyis, az ő beleegyezése is kell-e, hogy ott lakjak, annak ellenére, hogy a lakáshasználatról lemondott (és csak az egyik szobát használom)? Ide másolom a válási jegyzőkönyv lakáshasználatot érintő részét: "Peres felek megállapodnak abban, hogy az XXXXX alatti ingatlan kizárólagos használója a felperes (a barátnőm) a gyermekekkel együtt azzal, hogy az alperes (volt férj) kijelenti, hogy az ingatlant önként, a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, jelenleg lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt." Köszönöm. Tisztelettel.


Tisztelt László!

1. A szívességi használat bármikor, indokolás nélkül felmondható a tulajdonos részéről. Ezt követően megegyezés esetén bérleti szerződést köthetnek egymással, megegyezés hiányában pedig - a bérleti díj mértékével megegyező összegű - használati díj megfizetésére lesz köteles. A bérleti díj megállapítása során vegyék figyelembe a volt férj tulajdoni hányadát és az ingatlant használók számát is.
A használati díj pontos mértékének megállapítása szakértői kérdés.
Álláspontom szerint tehát a szívességi használat felmondását megelőző időszak tekintetében nem követelhető használati díj.
2. Nem rakhatja ki Önt az ingatlanból, ugyanis a másik tulajdonos hozzájárulásával tartózkodik az ingatlanban.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

A bank a sikertelen ingatlan árveréseket követően az egyéb vagyontárgyainkat is végrehajtás alá vonná, de nekünk semmink sincs. Értesítsem erről a bankot? Van teendőm?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Ma kaptunk egy levelet a banktól, hogy van 12 milliós tartozásunk van, és végrehajtási eljárás keretében a követelést jogi úton ingó vagy ingatlan árverés, fizetés letiltás stb. keretében érvényesítik… Ez mit jelent? Most mit kell tennünk? Nekünk nincs vagyonunk, csak a ház. Felvegyem a bankkal a kapcsolatot, és mondjam meg nekik nincs semmink, vagy hagyjam az egészet? Illetve még annyit kérdeznék, hogy ez a procedúra mennyi idő még a bank intézkedik? Annyit még tudni kell, hogy 5 éve van árverésen az ingatlan és sikertelenül. Várom válaszát mert nagyon fontos lenne. Köszönöm. Ági.


Tisztelt Ági!

Ez annyit jelent, hogy a végrehajtási eljárásban a bank kísérletet tesz az ingatlanukon kívül fellelhető egyéb vagyontárgyaikra, munkabérükre stb. vezetett végrehajtás útján is behajtani a követelését. Természetesen, ha semmilyen végrehajtás alá vonható vagyontárgyuk nincs, akkor ez sem vezethet eredményre. Attól tartok, hogy a bank az Ön bejelentésétől függetlenül is kérni fogja a végrehajtás ilyen irányú folytatását, ugyanis az újabb végrehajtási cselekmények az elévülést megaszakítják.

Tisztelettel,

Visszajár-e a kaució a bérlő halálakor? Kit illetnek meg a bérleményben lévő ingóságok?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A tanácsát szeretném kérni, ugyanis nagypapám testvére a minap elhalálozott, és ő albérletben lakott. Ebben az esetben a kaució vissza jár-e? A másik kérdésem pedig, hogy a lakásban tartott értékek (bútorok, műszaki cikkek) kit illetnek a főbérlőt vagy a családtagjait?


Tisztelt Dávid!

Mivel a bérleti jogviszony sem bérbeadói, sem bérlői oldalon nem személyhez kötött jogviszony, nem szünteti azt meg a bérlő halála. A kaució viszont - eltérő megállapodás hiányában - a bérleti jogviszony megszűntekor jár vissza. A kaució visszaigénylésének feltétele tehát, hogy az örökösök felmondják a bérleti szerződést.
Az ingatlanban található ingóságok sorsa attól függ, hogy azok kinek a tulajdonát képezték. Amennyiben a bérlő tulajdonában voltak, azok tulajdonjoga természetesen az örökösökre szállt át, az örökhagyó halálával.

Tisztelettel,

<