Ingatlanjogi Tanácsadás

Külföldön élek, és nővéremet hatalmaznám meg a magyarországi ingatlanom eladásával. A konzul előtt mindkettőnk aláírása szükséges? Van egyéb formai követelmény?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsát szeretném kérni amennyiben lehetséges. H. Veronika vagyok, E.-ben van eladó ingatlanom. Jelenleg az Egyesült Királyságban élek. Van egy vevő jelentkező, aki szándékozik megvenni az ingatlant. Én jelenleg 8 hónapos kismama vagyok és nem tudok Magyarországra utazni, hogy személyesen jelen legyek. Nőverem aki társtulajdonos (szinten az Egyesült Királyság területén él) viszont haza tud menni. A nagykövetségen már megkaptam az időpontot, hogy a meghatalmazást a konzul előtt aláírjam, melyben nővéremet meghatalmazom, hogy nevemben eljárjon az ügylet lebonyolítása során. Kérdésem az lenne, hogy a meghatalmazást csak nekem kell aláírni mint meghatalmazónak, vagy nővéremnek is alá kell írnia mint meghatalmazott a konzul előtt. Illetve van-e még valami formai követelmény, aminek eleget kell tennünk, hogy a papírok rendben legyenek? Várom válaszát. Köszönettel, H. Veronika


Tisztelt Veronika!

Semmi akadálya annak, hogy mindketten aláírják az okiratot, azonban mivel a konzul általi hitelesítésért aláírásonként kell díjat fizetni, javaslom, hogy csak Ön írja azt alá. A nővére akár az adásvételi szerződésbe foglalt nyilatkozatával is elfogadhatja a megbízást. Amennyiben a meghatalmazást nem az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd készítette, ügyeljenek arra, hogy a meghatalmazás tartalmazza mindkettejük teljes nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját, lakcímét, édesanyjuk születési nevét, valamint az ingatlan tulajdoni lap szerinti adatait.
A meghatalmazás alakszerűségével kapcsolatosan, kérem olvassa el a 223. kérdésre adott válaszban írtakat!

Tisztelettel,

Illetékmentes-e a szüleimnek adott ingatlan ajándék? Ajándékozás esetén van-e elővásárlási joga a tulajdonostársnak?


Jó napot! Van egy ház, amin hitel van, én adóstárs vagyok és a fele az enyém. Két lakás van kialakítva, és az "én" részemben a szüleim laknak. Ajándékozás útján szeretném a nevükre íratni, úgy tudom, hogy az illetékmentes. Az a kérdésem, hogy így van-e, a másik tulajnak van-e beleszólása, illetve ennek mi a menete és a költsége. Valamint ez az ügyintézés mennyire helyhez kötött, mert nem ott lakok már! Köszönöm a válaszát!


Tisztelt Brigitta!

Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás valóban mentes az ajándékozási illeték alól, azonban amennyiben a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonjog átruházáshoz a pénzintézet hozzájárulására is szükség van. A másik tulajdonostársnak ajándékozás esetén nincs elővásárlási joga. Ügyvéd vagy közjegyző által készített meghatalmazás alapján a meghatalmazottja is eljárhat Ön helyett a szerződés megkötésekor.

Tisztelettel,

Keletkezik-e adófizetési kötelezettségem, ha ugyanannyiért adom el az ingatlant amennyiért szerzetem? Kell-e illetéket fizetnem, ha a saját javamra haszonélvezeti jogot alapítok az értékesített ingatlanon?


Tisztelt Iroda! 4 éve vettem ingatlant 12.000.000,-Ft-ért. Most el szeretném adni ugyanennyi összegért, de rá szeretném tenni haszonélvezeti jogomat.( 67 éves vagyok) Szeretném kérdezni, a haszonélvezet mennyivel csökkenti az ingatlan vételárát van é díja a haszonélvezet jog érvényesítéséhez kell é személyi jövedelemadót fizetnem és ha kell, mennyi az összeg? A válasz előre is köszönve üdvözlettel Z. Klára


Tisztelt Klára!

Csupán a megszerzett jövedelem adóköteles. Ha annyiért értékesíti az ingatlant amennyiért vásárolta is, nem keletkezik jövedelme, tehát nincs adófizetési kötelezettsége sem. 12.000.000,- Ft-os forgalmi értékű ingatlan esetében az Ön által alapítandó haszonélvezeti jog értéke 2.400.000,- Ft, a tulajdonjog értéke pedig ennek megfelelően 9.600.000,- Ft. A haszonélvezeti jog alapításhoz Önnek sem személyi jövedelemadót, sem illetéket nem kell fizetnie [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 20. § (2) bekezdése].
Egyebekben honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral és illeték kalkulátorral kiszámíthatja a jogügylet után várhatóan fizetendő személyi jövedelemadó és illeték összegét.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

Örököltem egy ingatlant. Az ingatlan tulajdonostársa követeli, hogy fizessem meg részére az örökhagyó halála előtt általa az ingatlan felújítására költött összeget. Jogos a követelése?


Üdvözlöm :) Szeretnék tanácsot kérni a helyzetemre, melyet előre is köszönök. Kb. egy évvel ezelőtt örököltem egy nyíregyházi panel lakás felét, a másik fele már 16 éve a bátyám nevén van, és ő a családjával ez alatt az idő alatt lakta is végig. Eladásra hirdettük, hogy kifizessen engem, de nem tudunk egyáltalán megegyezni, mert követel tőlem közel egy millió forintot, mert ő ez alatt az idő alatt maguknak rendbe tették, és felújították. Én úgy gondolom, hogy ehhez semmi közöm, mert mondtam neki, hogy én ebben az állapotban örököltem a lakást egy éve, ahhoz nincs közöm, amit ő előtte ráköltött. Vagyis szerintem nem vagyok köteles neki fizetni, nem is értem miért csinálja. Csak azt fizetném ki, amit a nevemre kerülés után költött volna, de ilyen számlája nincs. Én ez alatt az idő alatt 16 éve albérletben lakom ráadásul. Most azzal zsarol, hogy elküldi a vevőket, visszamond mindent, mert én ezt az összeget nem fizetem ki neki. Kétszer már megtette. Az én részem kb. három millió forint. Tehát ez egy elég nagy része lenne. Most ott tartunk, hogy bosszúból el akarja adni a felét állítólag cigányoknak, hogy bosszút álljon rajtam. Mit tehetnék ez ügyben? Csak az elővásárlási jogom van? Erről értesítenek, vagy minden nélkülem történhet? Mert nem igazán tudnám őt kifizetni. És ha jól tudom akár én kérhetnék túl használati díjat visszamenőleg is. Tehet valamit a beleegyezésem nélkül? Egy 54nm-es lakásnak van aki megvenné a felét, úgy hogy én is bármikor oda mehetek, és zavarhatom? Nem tudom ezt elképzelni.... Nagyon szépen köszönöm előre is a választ.


Tisztelt Melinda!

Nem mindenben értek egyet Önnel. Álláspontom szerint függetlenül attól, hogy mikor történt a felújítás, meg kell térítenie a bátyja részére azt az összeget, amellyel az Ön 1/2 tulajdoni hányadának forgalmi értéke a felújítás következtében nőtt. Forgalmi érték növekedésről van tehát szó, nem pedig arról az összegről, amit a bátyja az ingatlanra költött! Igényét a bátyja hagyatéki hitelezői igényként érvényesítheti a hagyatékkal szemben.
Azt nem akadályozhatja meg, hogy a bátyja eladja a saját tulajdoni hányadát. Önnek csak elővásárlási joga van, ami azt jelenti, hogy amennyiben a tulajdonostársa az ingatlant harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, Ön mint az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
Többlethasználati díjat akkor igényelhet, ha igazolni tudja, hogy a tulajdoni hányadát használni szerette volna, ettől azonban a tulajdonostársa megfosztotta Önt. Amennyiben azonban bármikor bemehetett volna az ingatlanba – mint ahogy írja is – többlethasználati díjra nem tarthat igényt.

Tisztelettel,

Örököl-e a leszármazó, ha az örökhagyó még életében a házastársára ruházta át az ingatlana tulajdonjogát?


Tisztelt Ügyvéd úr! Párom édesapja 2015. novemberében elhunyt. Párom egyetlen gyermeke volt, a szülők hamar elváltak, az édesapa kb. 35 éve újra nősült, mely házasságból gyermek nem született (az új feleségnek sem született gyermeke sem ebből sem előző házasságából). Az édesapa vállalkozó volt, kb. 15 éve vettek házat és egy nyaralót. Szeretnénk érdeklődni, hogy örököl-e a párom az édesapja után? Mi van akkor, ha a lakás vásárlásakor már a két ingatlan az özvegy nevére került? Mi van akkor, ha közös néven volt, de az édesapa egy éves súlyos betegsége alatt az özvegy átírattatta a saját nevére? Megtámadható-e ilyenkor a végrendelet (bár még nem tudjuk, hogy az édesapa végrendelkezett-e). Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

Sorrendben válaszolok kérdéseire:
1. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Mivel a párja az örökhagyó leszármazója, végrendelet hiányában örökölni fog, amennyiben van hagyaték. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:58. § (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
2. Amennyiben házassági szerződésben ettől eltérőn nem rendelkeztek, a házastársi együttélés alatt szerzett ingatlanok házastársi közös vagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy kizárólag az egyik házastárs került tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben a másik tulajdonostárs ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül. Ha az özvegy vitatja ezt, az örökös pert tulajdonjoga megállapítása iránt pert indíthat. 3. A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát a megtámadásban érvényesített okból és a megtámadó személy javára lehet megállapítani. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el [Ptk. 7:37. §]. Megjegyzem azonban, hogy a párja még érvényes és hatályos végrendelet esetén is jogosult kötelesrészre. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna[Ptk. 7:82. §].

Tisztelettel,

<