Ingatlanjogi Tanácsadás

Hogy tudnánk rákényszeríteni a szívességi lakáshasználó nagyszülőt, hogy elköltözzön az ingatlanból?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Számunkra nehéz, és megoldhatatlannak tűnő kérdésben kérném szépen a segítséget. Nagykorú, és kiskorú gyerekeim nevén levő ingatlanban élünk, velünk lakik az egyik nagyszülő is, lakcím bejelentés nélkül. Kapcsolatunk nagyon megromlott a nagyszülővel, élhetetlen lett az életünk, ezen változtatni nem tudunk már. Gyerekek félnek a mindennapos veszekedések miatt, ezek elkerülhetetlenek. A nagyszülő többszöri felszólítás ellenére sem költözik el, a ház eladását megakadályozza a viselkedése. Kerestünk neki albérletet, de nem költözik. Milyen lehetőségeim vannak, hova fordulhatok, hogy a nagyszülő elhagyja az ingatlant ? Köszönettel várom a válaszát. Udvozlettel, Klára


Tisztelt Klára!

Levele szerint a nagyszülő legfeljebb szívességi lakáshasználóként tartózkodik az ingatlanban. A szívességi használat tulajdonosok általi felmondásával a nagyszülő jogcím nélküli használóvá válik, és köteles elhagyni az ingatlant. Amennyiben ezt önként nem teszi meg, lakás kiürítése iránti pert indíthatnak a bíróságnál. Az ügyben születendő jogerős ítélet alapján végrehajtás is kérhető. Más jogszerű megoldást nem látok a problémára.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

12 lakásos társasház közös tulajdonú telkén valószínűleg 10 lakástulajdonos sorgarázst épített. Hogy bizonyítható a felépítmények tulajdonjoga? Kérhető-e a garázstulajdonosoktól használati díj?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban megfogalmazott kérdések megoldásához kérem szíves segítségét: A 70-es években egy 12 lakásos társasház közös tulajdonú telkén valószínűleg 10 lakástulajdonos sorgarázst épített, jóváhagyott terv alapján. A garázsok használatba vételi engedéllyel nem rendelkeznek, földhivatali bejegyzésre nem kerültek, a társasház alapító okiratában nem szerepelnek. Megállapodás a társasház és az építők között nem született. A későbbi években volt aki a felépítményt eladta, vannak akik a szülök jogán használják. Azok a lakástulajdonosok, akik nem rendelkeznek garázzsal, az udvaron kényszerülnek parkolni, vagy másutt bérelnek garázst. Lehetetlen nyomon követni, hogy ki használja jogosan a társasház közös telkén felhúzott építményeket, mert erről nincs közhiteles nyilvántartás. Kérdéseim:Mivel tudja bizonyítani a garázs használója, hogy ő az ingatlan nyilvántartásban nem szereplő felépítmény jogos tulajdonosa? Kérhető-e használati díj a garázsok (mint felépítmények) által elfoglalt terület használatáért az idegen tulajdonosoktól/használóktól? Ha igen, erre mikortól nyílik lehetőség? Ha az idegen a használatért díjat nem hajlandó fizetni (megállapodást kötni), eltiltható a garázs-felépítmény használatától? Válaszát megköszönve, tisztelettel: Johnny


Tisztelt Johnny!

Ilyen összetett jogi probléma megoldására a jelen honlap keretein belül nincs lehetőség. A tényállás pontos megállapításához nélkülözhetetlen okiratok áttanulmányozása. Ráépítés esetén az építkező teljes egészében más tulajdonát képező ingatlanra építkezik. Amennyiben azonban kizárólag a társasházban lakással rendelkező tulajdonostársak építettek garázst, ők nem minősülnek ráépítőknek, mert az ő tulajdonukat (is) képező telekre építettek. Elsősorban tehát azt kellene megállapítani, hogy valamennyi garázst építő egyben lakás tulajdonos is volt-e, vagy voltak köztük esetleg olyanok is, akik ráépítőknek minősültek. A ráépítők esetében vizsgálandó, hogy jóhiszemű vagy rosszhiszemű ráépítők voltak-e (a levelében írt „jóváhagyott terv” azt feltételezi, hogy a társasház akkori tulajdonosai hozzájárultak az építkezéshez, tehát amennyiben ráépítők is voltak, vélhetően jóhiszeműen építettek). A fentiek tisztázását követően dönthető csak el, hogy az egyes garázsok tekintetében a földtulajdonosok tulajdonjoga gyarapodott-e az épülettel mint növedékkel, vagy a ráépítők szerezték meg a föld tulajdonjogát, vagy épület és föld elváló tulajdonjoga jött létre, vagy közös tulajdonra való ráépítés esetén, kizárólag a közös tulajdon arányai módosultak. Amennyiben valamennyi garázst építő egyúttal lakástulajdonnal is rendelkezett, akkor kizárólag az utóbbi esetről beszélhetünk, vagyis csupán a közös tulajdon arányai módosultak, mégpedig az építő tulajdonostársak javára. Az épületek tulajdonjoga egy esetleges perben az építéssel kapcsolatos számlákkal, tanúkkal, későbbi tulajdonszerzők esetében adásvételi szerződéssel bizonyítható. Tulajdonosok esetében nem, ráépítők esetében viszont – amennyiben nem szerezték meg a föld tulajdonjogát - erre irányuló felszólítást követően érvényesíthető lehet használati díj, a tulajdonuk használatától azonban nem foszthatók meg. A tulajdoni viszonyok tisztázását követően a megnyugtató megoldást mindenképpen a társasházi alapító okirat módosítása jelentené.

FOLYTATÁS

Tisztelettel,

A tulajdonostársam külföldön tartózkodik, az ingatlannal kapcsolatos kiadásokhoz viszont nem járul hozzá, és eladni sem akarja a részét. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd úr! Olyan ügyben kérnék segítséget, ami egy szappanopera alapja lehetne, de a szenvedője én volnék.... Nos, volna egy ingatlan, aminek több tulajdonosa van, szám szerint 5! Osztatlan a tulajdon.... A többségi tulaj én vagyok. Van egy kedves rokon aki az 50-es években elhagyta az országot, de 1/4 részben örökölt 2013-ban. Ez a kedves jószág makog valamit magyarul, de ténylegesen nem sokat fog fel. Magyar irata nincs, csak egy ős anyakönyvije, amin személyi szám sincs. De mivel itt született, magyar állampolgár is meg amerikai is. Nos, az örökségét megkapta valahogy (ezt sem értem mi alapján jegyezték be??) de ő semmibe nem hajlandó fizetni, sem eladni, sem megvenni. Semmi együtt működés, mert nem érdekli.... Én ebben a házban élek, ami a háború után épült, tehát nem fiatal.... Az öröklés után a közművek átírása sem volt egy könnyű menet, mert mindenhez az ő szent irománya kell, de ez még okoskodva megoldottam. A házat felújítottam már, a tető csere lenne hátra, de az már komolyabb engedélyezést igényel.... de hajlandóság erre sem.... Megállapodtam vele szóban, hogy megveszem a részét, de mivel semmi papír nincs, ami egy szerződéshez kell, az is kudarcba fulladt, mert semmit nem hajlandó tenni, én meg nem tudok intézni semmi hivatalos dolgot nélküle.... 7x éves, ide eddig sem jött, nincs is rászorulva.... De ha meghal, ott további négy gyermek van szerte az USA-ban, akik azt sem tudják, hol ez az ország... mit lehet tenni, amikor egy ember miatt szenved másik négy, mert semmire nem hajlandó??? Másfél éve húzódik az ígérgetés, de semmi történés.... Tud valamit javasolni, Ügyvéd úr???


Tisztelt Attila!

Egyrészt senki nem kötelezhető arra, hogy a saját tulajdoni részét eladja, másrészt viszont arra sem kötelezhető senki, hogy bárkivel akarata ellenére közös tulajdonban maradjon. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:83. §-a alapján ezért a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. Véleményem szerint az Ön problémájára a közös tulajdon megszüntetése iránti per a megoldás. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 32. § (3) bekezdése alapján olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van. A perben Ön megválthatja a külföldön tartózkodó tulajdonostársa tulajdoni hányadát, végső soron pedig bírósági letétbe helyezéssel is teljesítheti az ítéletben megállapított megváltási árat. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatok tulajdonostársát terhelő, de Ön által megfizetett részét a perben beszámíthatja a megváltási árba. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat - pl. tetőcsere - azonban csak akkor követelheti a tulajdonostárstól, ha a kiadásokhoz ő is hozzájárult. Hozzájárulása hiányában csak a beruházás eredményeképp a tulajdonostárs tulajdoni hányadában bekövetkezett értéknövekedést követelheti tőle, illetve számíthatja be a részére fizetendő megváltási árba.

Tisztelettel,

Négylakásos sorház esetében alapítható telki szolgalmi jog a többi három lakás terhére?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tavaly vásároltunk egy sorházi ingatlant, ami egy négylakásos ház egyik belső háza. Mindegyik ház és a hozzá kapcsolódó telek külön helyrajzi számon szerepel. Mindenki lekerítette úgy a saját részét, hogy a mi kertünk csak a házunkon keresztül megközelíthető, tehát nincs semmilyen közúti összeköttetés. Gond még az is, hogy a csatorna átemelője és aknája is hátul van a kertben, tehát baj esetén a vízmű nem tudja megközelíteni autóval, ha szivattyúzni kell, a szennyvíz csövet csak a házon keresztül tudják átvinni és a kiszivattyúzót szennyvizet is csak a kertben tudják elengedni ( erre néhány hete volt is példa). Úgy olvastam, hogy szolgalmi jog alapján kötelesek lennének a szomszédok biztosítani az átjárást (autóval is) , amire lenne is hely hátul,de ettől elzárkóznak. Az önkormányzathoz fordultam segítségért, de ők sem tudnak hatni a telek szomszédokra. Mitévő legyek? Válaszát köszönve, László


Tisztelt László!

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:160. §-a szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
A sorház egy telekre épült egy vagy több önálló rendeltetési egységet – az Ön esetében lakásokat – foglal magába. Telki szolgalom tehát azért nem jegyezhető be, mert hiányzik a másik ingatlan.
Feltételezve, hogy nincs a sorháznak szervezeti-működési szabályzata, a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak, azaz a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére [Ptk. 5:74. §]. A sérelmet szenvedett tulajdonostárs bírósághoz fordulhat.

Tisztelettel,

Köszönetnyilvánítás.


Tisztelt Ügyvéd úr!

Nagyon köszönöm a gyors választ. Véleménye szerint megtámadhatom az így született határozatokat?

Üdvözlettel

V. Erika


Tisztelt Erika!

A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ennek perbeli bizonyítása viszont Önt terheli. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani [a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. §].

ELŐZMÉNY

Tisztelettel,

<