Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr! Megkaptam válaszát, melyet köszönök szépen, de állítólag Szövetkezet már szerezhetett tulajdont, de én úgy gondolom, hogy részarány kiadás jogcímen csak magánszemély lehetne tulajdonos?

Tisztelt Ügyvéd Úr! Érdeklődni szeretnék, hogy tulajdoni lapon egy Szövetkezetnek hogyan lehet , Jogcím: részarány kiadás? Bejegyző határozat, érkezési idő: 1997.04.03. Jogállás: tulajdonos Előzőleg a tulajdonos: TSZ volt, valószínűleg még előtte, pedig magánszemélyé volt a termőföld. Várom mielőbbi válaszát: Köszönettel: Manka

Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő problémában szeretnék tájékoztatást kérni öntől. Határozatlan idejű önkormányzati bérleti jogviszonnyal rendelkezem Szegeden. Másfél évvel ezelőtt Budapestre költöztem munka miatt, ahol albérletben élek (saját tulajdonú ingatlanom nincs, tartózkodási hely), ugyanakkor a bérleti jogviszonyomat Szegeden rendszeresen fizetem, rendszeresen használom (hétvégente hazajövök, állandó lakcím). Idén a 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet alapján az bérleti jogos ingatlan egyik szobájára vonatkozóan kezdeményeztem az albérletbe adás engedélyezését, amihez a hozzájárulást megkaptam. Így az egyik szobát én, a másikat az albérlő használja, a bérbeadás óta magasabb díjat fizetek, a rezsit arányosítjuk. A 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 44. § (3) bekezdése alapján amennyiben a lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. Illetve utána ismerteti a rendelet, hogy a lakás nem lehet elhagyott, ha lakóhelyen kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása. Az ellenőrzés kapcsán természetesen hétköznap nem találtak itthon, és a szomszédok pedig azt mondták, hogy nem lakok itt. Véleményem szerint nem sértettem a rendeletet, még azzal sem hogy nem jeleztem, hogy másik városban dolgozok, mivel ahogy írtam, rendszeresen hazajárok. A kérdésem az, hogy felmondhatják-e a bérleti szerződést a fentiek alapján, ha ez 2 hónapon túli elhagyásnak minősül? Az esetemben mi minősül életvitelszerű lakásnak? Köszönettel, A

Tisztelt Ügyvéd úr! Az lenne a kérdésem, hogy van egy telkem új parcellázású részen kb. 100 telek. A kezdetben a tulajdonosok többsége aláírt egy alapító okiratot én nem. Majd megalapítottak egy építő közösséget és elindították a közművek kiépítését. Követeltek tőlem 600000 Ft-ot, én kértem a számlákat, de nem adták oda, így nem fizettem semmit. Majd a tulajdonosok megszavazták, hogy fizessek kamatot, most megvennék a telkemet, de már 1800000 Ft-ot követelnek, ami szerintem abszurd. Mit tegyek kihez forduljak, ez szerintem kimeríti a csalás fogalmát. Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelt Ügyvéd úr! Tanácsot szeretnék kérni. Lakásszövetkezetünk 420 tagból áll. A legutóbbi - már megismételt - közgyűlésen (ahol több százmilliós felújításról kellett dönteni) 119 fő jelent meg a jelenléti ív szerint. Az emberek jöttek, mentek, de hivatalos létszámellenőrzés a szavazások előtt már nem volt. Ilyenkor hogyan lehet megállapítani, hogy egyáltalán érvényes volt-e a szavazás? Az Alapszabály szerint a jelenlévők több mint a felének igen szavazata kell ahhoz, hogy a határozat elfogadásra kerüljön. Egy határozatnál volt 60 igen szavazat (szerintem még ez sem a többség) a többinél még kevesebb volt. Volt, hogy ugyanarról a napirendi pontról háromszor szavaztunk, mindháromszor más eredménnyel. Érvényes úgy a szavazás, hogy hivatalos létszámellenőrzés helyett a levezető elnök megszámoltatja az igeneket, a nemeket, a tartózkodókat, majd megkérdezi, hogy hányan nem szavaztak és ebből próbálja kiszámolni a teljes létszámot? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, V. Erika