Ingatlanjogi Tanácsadás

Nem tudom megváltani a tulajdonostársam tulajdoni hányadát, ő viszont használati díjat követel tőlem, bár az ingatlant nem is én használom. Jogszerű ez?


Tisztelt Ügyvéd úr! A tanácsát szeretném kérni. 2013-ban meghalt az édesapám akinek a tulajdonában volt a családi ház 3/4-ed része, ebből a 3/8-ad részét örökölte az öcsém a másik 3/8-ad részét pedig én. A ház 1/4-ed része akkor a nagymamámé volt (ő lakta is azt a részt), aki idén márciusban hunyt el. Ezt az 1/4-ed részt a nagynéném örökölte a végrendelet alapján . A nyár folyamán egyszer felhívott, hogy szeretné, ha kifizetnénk a részét, és 2 millió ft lenne az igénye. Amit egyébként a testvérem és én is sokallunk. A testvérem és az én állandó lakcímem is a családi ház címén van, de már életvitelszerűen nem lakunk ott, hanem csak az édesanyánk (neki özvegyi joga van a 3/4 rész felett). Nagynéném pedig már legalább 40 éve nem lakik ott, a házon semmilyen felújítást, korszerűsítést nem ő végzett, hanem a szüleim (ezekről a számlák mind megvannak). Sem a testvérem, sem én nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy megvegyük a nagynéném tulajdonrészét. Születése óta egyedül nevelem gyermekem (13 éves). A bruttó bérem 130 000 ft, és ehhez jön a családi pótlék: nettó 13 700 Ft. Semmilyen vagyontárgyam, megtakarításom nincs, hiteltartozásom sem, és nem is szeretnék hitelt felvenni azért, hogy a tulajdonrészt megvásároljam. Tehát, ha akarnám sem tudnám kifizetni őt. Kaptam egy hivatalos levelet a nagynénémtől, hogy hasznosítani szeretné tulajdonrészét, vásároljam meg a becsült 2 500 000 Ft helyett, az ő által felajánlott 2 000 000 Ft-ért. Ha az általa megadott időpontig nem kap választ (ez 2 hét), akkor elindítja a közös tulajdon megszüntetését, és visszamenőleg a tulajdonrésze után havi 40 000 Ft-ot fog követelni és a keletkező többletköltség megfizetését is. Ugyanilyen levelet kapott az öcsém is. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne neki válaszolni? Mi fog történni, ha bíróságra viszi az ügyet (ha nem fizetünk, biztosan nem hagyja annyiban a dolgot)? Köszönöm előre is a segítséget! T. Zsófi


Tisztelt Zsófi!

Bár Önök a 3/4 tulajdoni hányad tulajdonosai a testvérével, azonban annak használatára az özvegyi joga alapján édesanyjuk jogosult, aki a levele szerint él is ezen jogával. A másik 1/4 tulajdoni hányad használatára a nagynénje jogosult.
A nagynéni ugyan megindíthatja a közös tulajdoni megszüntetése iránti pert, azonban többlethasználati díj iránti igényét a testvérével és Önnel szemben nem érvényesítheti. A használati díj iránti igényt legfeljebb az édesanyjukkal szemben érvényesíthetné, de vele szemben is csak akkor és onnantól, amennyiben és amikortól az édesanyja elzárta őt az 1/4 tulajdoni hányada használatától. Ha ilyen nem történt, és az édesanyja biztosítja a tulajdonostárs számára a tulajdoni hányadának megfelelő mértékű használatot/hasznosítást, akkor használati díj nem jár neki.
A használati díj mértéke egyébként általában megegyezik az ingatlan piaci bérleti díjával, ami szakértői kérdés. A tulajdonostárs által az 1/4 tulajdoni hányada alapján igényelt 40.000,- Ft összegű használati díj tehát azt feltételezi, hogy a teljes ingatlant 160.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni.
Amennyiben Önök nem váltják meg a nagynénjük tulajdoni hányadát, és a nagynéni sem hajlandó az Önök tulajdoni részének megváltására, a bíróság végső soron elrendelheti az ingatlan árverési úton történő értékesítését, illetve – amennyiben ennek feltételei fennállnak – a közös tulajdon társasházzá alakítás útján történő megszüntetését.

Tisztelettel,

Köszönetnyilvánítás.


Tisztelt Ügyvéd Úr!
Segítségét, és válaszát nagyon szépen köszönöm!
További nagyon kellemes napot kívánok!
Üdvözlettel
J. Éva


Tisztelt !

Szívesen! Én is minden jót kívánok Önnek!

Tisztelettel,

A húgomnak és nekem egy-egy külön helyrajzi számon nyilvántartott iker nyaralónk van. Van-e elővásárlási joga a húgomnak, ha értékesítem a saját nyaralómat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy balatoni nyaralóm, amit szeretnék eladni, de a húgommal iker nyaraló külön helyrajzi számmal. Kérdésem, van-e elővásárlási joga, és ha van milyen feltételei vannak. Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: T-né S. Judit


Tisztelt Judit!

Főszabály szerint a külön helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok értékesítése esetén nincs elővásárlási jog. Kivételt képez ez alól, ha Önök külön szerződéssel kifejezetten elővásárlási jogot alapítottak a húga javára, vagy a korábban egy teleken felépített nyaralókat társasházzá alakítás útján jegyeztették be külön helyrajzi számú ingatlanokként, és a társasháztulajdont alapító okiratba az ingatlanok értékesítése esetére elővásárlási jogot kötöttek ki a tulajdonostársak javára.
Amennyiben tehát elővásárlási joga van a húgának, és Ön harmadik személy vevőtől olyan vételi ajánlatot kapna, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosult húgával. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Ha az elővásárlásra jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, az ingatlant az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az Ön számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ha az elővásárlásra jogosult az Önhöz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés Önök között jön létre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:222. §].

Tisztelettel,

Nem jelentettem be az ingatlan értékesítését a reklámügynökségnek, és most ezért a szerződésszegésért magas kötbért követelnek rajtam. Mérsékelhető-e a kötbér mértéke?


Tisztelt Szakértő! Ingatlan értékesítés miatt szerződést kötöttünk hirdetésre, az ingatlan eladási árának 0,5%-ra, amiből a szerződéskötéskor első részként kifizettem 50.000,- Ft-ot. A szerződés szerint, ha eladom az ingatlant 5 napon belül jelezni kellett volna az eladás tényét a reklámügynökségnek. Sajnos erről megfeledkeztem a ki és beköltözések miatt. Ház eladása szeptemberben volt. Tegnap kaptam egy levelet a reklámügynökségtől, amiben kérik a fennmaradó összeget, (96 000,-) és ezen felül kötbérként 408 800,- Ft-ot, szerződés szegésre hivatkozva. Sajnos a szerződés apró betűs részében benne szerepel, hogy szerződés szegés esetén kérik az első hirdetési ár 1,4%-át min 150 000,- én az hittem ez a szolgáltatás, tehát a hirdetés ára. A szolgáltatás díját nem is vitatom, amit már ki is fizettem, de a kötbért irreálisan magasnak tartom. Az arányok alapján ez nem ütközik a jó erkölcsbe? Egy polgári peres eljárásban ez elfogadható mérték lenne? Ha most nem fizetem meg, a kötbér után is számolhatnak fel késedelmi kamatot? Válaszát nagyon köszönöm. Tisztelettel: J-né H. Éva


Tisztelt Éva!

A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. A kötbér akkor túlzott mértékű, ha az arányosság elvét sérti. A kötbér mérséklésének objektív szempontok alapján akkor lehet helye, ha a szerződésszegés és az okozott vagyoni érdeksérelem nem jelentős, és ez külön bizonyítás nélkül is egyértelműen megállapítható. A bíróság megfelelő indokok nélkül, önkényesen a kötbért nem mérsékelheti, hanem kivételesen is csak akkor, ha az arányosság elvének kirívó sérelme állapítható meg, tehát a mérséklésre az eset összes körülményei alapján megfelelő indokok hozhatók fel. A kötbérnek bíróság által történő mérséklésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a per adataiból - külön bizonyítás nélkül is - megnyugtatóan megállapítható, hogy a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett, és a szerződésszegés enyhébben ítélhető meg. Véleményem szerint az Ön esetében - ha egyáltalán megalapozott a reklámügynökség igénye - mindenképpen indokolt lenne a kötbér mérséklése.

Tisztelettel,

Átvételi elismervényen adtam át foglalót, viszont a végleges szerződést nem kötöttem meg, mert kiderült, hogy az ingatlan jelzáloggal terhelt, amiről nem tudtam. Visszakaphatom az átadott összeget?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Most épülő társasházi ingatlant kívántam vásárolni. Átvételi elismervényen átadtam 500eft összeget.Az átvételi szövegében az eladó és a vevő ,valamint a lakás adatain kívül az van feltüntetve, hogy az összeg foglaló. A beruházó cég képviselője és én mint a vevő képviselője is aláírtuk az átvételit (tanúk nélkül). Néhány nap múlva megérkezett az adás-vételi szerződés tervezete, amelyből olyan információkat tudtunk meg, amiről a megbeszélések során nem kaptunk tájékoztatást, arról nem tudtunk: (több100mill.ft jelzáloggal és több100eCHF engedményezéssel terhelt az ingatlan) A tehermentesítésre vonatkozóan a beruházó egy mondat erejéig vállal kötelezettséget, miután a vevő majd a teljes összeget kifizeti (ütemezés szerint kellene fizetni).Ezzel a feltétellel ( a jelzálog miatt) nagyon kockázatosnak tartom az ingatlan megvásárlását,ezért nem írtam alá az adás-vételi szerződést és visszaléptem,Kértem az 500.-eft visszafizetését. Erre szóban ill.emailban ígéretet is kaptam. Úgy tűnik, hogy ez csak ígérgetés maradt. Ez az összeg így tényleg foglaló? Igy is, hogy nem szerződtünk? Jogi úton van esélyem visszakapni az összeget? Köszönettel B.Péter


Tisztelt Péter!

A kérdéses átvételi elismervény áttanulmányozására lenne szükség annak eldöntéséhez, hogy az okirat előszerződésnek tekinthető-e vagy sem. Amennyiben nem, az átadott összeg nem foglaló, és minden további körülmény vizsgálata nélkül visszajár Önnek.
Ha viszont az okirat megfelel az előszerződés követelményeinek, az összeg foglalónak minősülhet. Ebben az esetben az is vizsgálandó, hogy az eladó eleget tett-e tájékoztatási kötelezettségének vagy sem. Az eladó ugyanis nem csak akkor köteles a foglaló kétszeres összegének a megfizetésére, ha a szerződés neki felróható okból hiúsul meg, hanem abban az esetben is, ha ahhoz egyéb, az ő érdekkörében bekövetkezett olyan ok vezetett, amelyért felelőssége fennáll. A Ptk. tehát nem a fél felróható magatartásához köti a foglaló kétszeres visszatérítésének kötelezettségét, hanem ahhoz, hogy a meghiúsulás melyik fél érdekkörében felmerült ok miatt következett be.
Arra azonban felhívnám a figyelmét, hogy a fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. § (2) bekezdés].

Tisztelettel,

<