Ingatlanjogi Tanácsadás

A testvérem váltotta meg a tulajdoni részemet azzal, hogy adóstársi helyemet is átveszi az ingatlant terhelő hitel tekintetében. Ez utóbbinak viszont nem tett eleget. Milyen irányba induljak el?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007-ben édesanyám elhunyt,és a bátyámmal örököltünk egy lakóingatlant,amin kb.7,5 millió ft-nyi svájci frank alapú hiteltartozás volt. A testvérem élettársa megvásárolta az ingatlanban lévő részem, és az adás-vételi szerződésben rögzítettük, hogy átveszi az adóstársi helyem a bankban. Ennek ő nem tett eleget, és egy idő után a hitelt sem fizették. Emiatt felkerültem az aktív KHR listára. A ház végrehajtás alá került, ahol én adóstársként szerepelek. Szeretném megkérdezni, hogy milyen irányba induljak el? Felmerült egy olyan kérdés is, hogy egyáltalán hogyan örökölhettünk hitelt, ha a hitelszerződésben le van fektetve, hogy csak hitelfedezeti életbiztosítással adható, ami viszont nem volt, mert ez már egy kiváltott hitel (ugyanannál a banknál). Az első hitelhez megkötötték a biztosítást, amit a hitel összegből azonnal levontak, a másodiknál viszont már nem, így a bank is hibázott.A bankot már többször megkerestük, de ők mereven elzárkóznak mindentől. Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt András!

Hitelfedezeti életbiztosítás hiányában, a biztosító helytállási kötelezettsége nem állt be, a hitel tehát a hagyaték részét képezte. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Tekintettel arra, hogy az örökséget nem utasították vissza, az ingatlan tulajdonjogával együtt tehát a fennálló hitelt is megörökölték. Hogy a bank hibázott-e vagy sem a hitel elbírálása során, álláspontom szerint nem bír relevanciával, ténykérdés ugyanis, hogy a hitel folyósításra került, és az a hagyaték részét képezte.
Kárát a szerződésszegő élettárssal szemben érvényesítheti.

Tisztelettel,

A szomszédom nyolc éve zavar a birtoklásban. A közös képviselő azt javasolta forduljak az önkormányzathoz. Az elköltözésen kívül van más megoldása az ügynek?


Tisztelt Ügyvéd úr! Lehetséges, hogy ilyen problémával, mint az enyém nem sokan keresik meg, de olyan régóta tart (8 éve) és annyira zavaró, hogy fontosnak tartom tanácsot kérni Öntől. Újpesten lakom 8 éve egy panelház 3.-ik emeletén, amelynek nincs erkélye. Mindössze 35 négyzetméteres. Mióta ide költöztem, egyebet nem hallok, mint ilyen felújításszerű hangokat: kalapálás, fúrás, csiszolás stb. Már azt is tudni vélem, hogy hányas fúrófejet használ a felettem lakó. Dübörögve lépked, sőt futkos a szobában, a széket nem arrébb teszi, hanem végighúzza hangosan a padlón, mintha a földszinten lakna. Az én ablakomra rázza a törmelékeket, amiket létrehoz a különböző tevékenységeivel. Végezetül pedig karácsony előtt 2-3 héttel a karácsonyfáját a nappalija ablakán kieresztve kiköti úgy, hogy a fele a fának belóg az én ablakomba elzárva a kilátást. Tavaly, mikor rájöttem, hogy a legtöbb zajt ő produkálja, felmentem hozzá megbeszélni a dolgokat. A bútorok mind el voltak húzva a falak közeléből, a szoba közepén tömörültek. Szerszámok: vésők, kalapács elővéve. Azt mondta, éppen tapétáz. Mondtam neki, hogy nagyon zavaró, amit évek óta csinál. Azt mondta nem ő csinálja, hanem egy másik szomszéd, de nem tudja ki. Tehát nem ismerte be, sőt azt mondta nekem, hogy ezt itt azért ma még be fogja fejezni, nem érdekli milyen zajos. A kalapáccsal ütögeti a betont, annak reményében, hogy kiegyenlíti! Szóltam tavaly a közös képviselőnek, aki beszélt vele telefonon. Azt mondta a közös képviselő, hogy a szomszéd nagyon fel volt háborodva, mert ő nem csinál semmit! Azt javasolta a közös képviselő, hogy írjunk egy panaszlevelet az önkormányzatnak, ő segít megírni. Nem tudom, hogy ez a dolog eredményezhet-e valamit? Mit tehetek? Van egy fia is, aki időnként itt lakik, olyankor együtt barkácsolnak valamit. Jaj, majdnem elfelejtettem, hogy szinte minden nap még éjjel 1 és 2 óra között húzgálják a bútort jó hangosan, mintha senki más nem is lakna alattuk. Mellékesen megjegyzem, van egy húga is aki már évek óta egy idegosztályon sínylődik. Nem maradt más számunkra a párommal, csak az elköltözés? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel: Erzsébet


Tisztelt Erzsébet!

Mivel a birtoklásának zavarása több mint egy éve tart, a jegyző nem jogosult az eredeti birtokállapot helyreállítására. Nem javaslom tehát, hogy az önkormányzathoz forduljon. Birtokvédelmet a jelen esetben csak bírósági per útján, ún. birtokperben kérhet.
Tilos önhatalomnak minősül a birtokosnak a birtokától jogalap nélkül való megfosztása vagy birtoklásában jogalap nélkül való háborítása. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, azaz a perbeli pozíciójától függetlenül az addig zavartalanul birtoklót a birtoklásában megzavaró vagy akadályozó félnek kell bizonyítania, hogy a dolog birtoklására a másik féllel szemben neki van jogosultsága. Ugyanez értelemszerűen irányadó azokra az esetekre is, amelyekben a birtokháborítást fény-, zaj-, hang- vagy más zavaró hatás okozza.

Tisztelettel,

Részletre vásároltam egy ingatlant, azonban a havi törlesztéseket a párom fizeti. A páromat mekkora rész illeti meg az ingatlanból, ha az teljes egészében az én nevemen van?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni. 2011-ben az unokanővéremtől átvettem névre szólóan egy lakóházat részletfizetéssel, melynek havi törlesztése 2016 áprilisában telik le. Én nem dolgozom, így a párom fizetéséből utaljuk át a havi törlesztéseket. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ha letelik a törlesztés a párom mennyibe részesül a lakóházból mivel megegyezés szerint az én nevem szerepel a dokumentumokban, vagyis a tulajdoni lapon. Előre is köszönöm a válaszát Üdvözlettel, Sz-né Gyöngyi


Tisztelt Szabóné!

Sajnos nem írta meg, hogy a „párja” alatt házastársat vagy élettársat ért. Amennyiben házasságban élnek, akkor az ingatlan házastársi közös vagyonnak minősül, tehát függetlenül az ingatan-nyilvántartási bejegyzéstől az ingatlan fele része a férjét illeti meg.
Élettársi közös vagyon esetén eltérőek a szabályok. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Tisztelettel,

Termőföldet értékesítenék, kinek van elővásárlási joga, mennyi időre és hova kell kifüggeszteni a szerződést, meddig tart az eljárás?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 3000 m2 területen álló tanyámat szeretném eladni, ami jelenleg az állandó lakhelyem, tanyasi ingatlanként önálló helyrajzszámmal szerepel. Külön földterület nem tartozik hozzá, állami földek vannak a tanya körül. Kérdésem, kinek van rá elővásárlási joga, mennyi időre kell kifüggeszteni, és hova? Állandó lakhelyű szomszéd nincsen. Kérem tájékoztatását, mi ennek a jogi menete, és mennyi az ideje? Köszönettel : József


Tisztelt József!

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Ugyanezen törvény 21-22. §-ai szerint a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell a törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A közlés kezdő napja az adás-vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás-vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot.
A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
A tapasztalatok szerint a kifüggesztés, és azt követő eljárás összesen kb. 5-6 hónapot vesz igénybe.

Tisztelettel,

1/3 – 2/3 tulajdoni hányadban vagyunk tulajdonosai az ingatlannak, viszont az arra felvett hitelt fele-fele arányban fizettük. Értékesítéskor hogy alakul az elszámolás?


Kérdésem a következő: hitelt vettünk fel a párommal egy ingatlanra 50-50%-ban fizetjük azt. A tulajdoni hányadunk 1/3 ill. 2/3 részben oszlik meg. Jelenleg valófélben vagyunk. Ha értékesítjük az ingatlant az eladási árból a tulajdoni hányadon felül (1/3 rész) kérhetem-e a páromtól az eddig befizetett hitel többlet kifizetését, mivel nem 1/3 rész hitelt hanem a hitel 50%-át fizettem eddig ki. Köszönöm a válaszát. Tiborc


Tisztelt Tiborc!

A kérdés pontos megválaszolásához nélkülözhetetlen lenne a tényállás tisztázása és a korábban keletkezett okiratok áttanulmányozása is. Feltételezem, hogy azért került a párja tulajdonába az ingatlan nagyobb tulajdoni hányada, mert annak megvásárláshoz különvagyont képező pénzeszközt is felhasznált. Ebben az esetben először ki kell számítani, hogy vásárláskor a különvagyon mekkora hányadát képezte a vételárnak, majd ezt a hányadot kell rávetíteni az ingatlan eladási árára. Az így kapott összeg a párja különvagyona, amit értékesítéskor először kell kiadni a részére, majd a hitel visszafizetését követően fennmaradó vételárrészt 1/2 – 1/2 arányban megosztani.

Tisztelettel,

<