Ingatlanjogi Tanácsadás

Telekmegosztás esetén hogy kerülnek kialakításra az új helyrajzi számok? Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a megosztott telek értékesítésekor?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tavaly vásároltunk egy ingatlant Gyálon, melynek telek mérete lehetővé teszi egy nyeles telek kialakítását és értékesítését. A jelenlegi telek mérete 70x20 méter, minden gond nélkül biztosítható akár 4 méter széles szorgalmi út. Mivel a telek hosszúsága meghaladja a 60 métert úgy tudom, ilyenkor a helyrajzi számot "perezik" és az elsődleges ingatlan megtartja jelenlegi számát, míg az újonnan kialakított telek rész /1 jelzést kapja ezáltal különálló építési teleknek minősül. Ez mennyire felel meg a valóságnak? Másik kérdésem az adózás körül lenne. Mivel egy éve vásároltuk az ingatlant a teljes telekkel, és most abból szeretnék egy részt értékesíteni ez mennyire számít vagyonosodásnak és milyen mértékű adóra számíthatunk? Válaszát előre is hálásan köszönöm! Tisztelettel: T. Tamás


Tisztelt Tamás!

A telekmegosztás során a földhivatal megszünteti a régi helyrajzi számot, és mindkét új ingatlan alátörést kap. Megjegyzem, hogy a megoszthatóság nem a 60 méteres telekhosszúságtól függ, hanem attól, hogy a megosztást követően létrejött új ingatlanok egyenként elérik-e a legkisebb telekméretet vagy sem.
Mivel az eredeti ingatlan vételárát és a megosztott ingatlan eladási árat nem írta meg, nem tudok válaszolni az adózással kapcsolatban feltett kérdésére. Általánosságban annyi elmondható, hogy ebben az esetben a megosztott, értékesítendő ingatlan telekmérete alapján kell arányosítani az eredeti ingatlan vételárát, és így megállapítani, hogy keletkezett-e jövedelem. A személyi jövedelemadó mértéke 2015-ös ingatlan értékesítés esetén 16%. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

A szüleim meggondolatlanul vesznek fel jelzáloghiteleket, melyeket végül én fizetek vissza. Megoldást jelentene, ha az ingatlan egy része a tulajdonba kerülne?


Tisztelt Ügyvéd Úr. Szeretnek tanácsot kérni a szüleim jelzálog hitelével kapcsolatban. Az elmúlt években a nyugdíjas szüleim jó pár hitelt felvettek amit a nagyszülők hagyatékával lett visszafizetve. Sajnos meggondolatlanul egy jelzálog hitelt is felvettek, amit szinten nem tudnak fizetni, így amellett hogy anyagilag támogatom őket én fizetem a jelzálog hitelüket is. Emellett természetesen A hitelük is van az OTP-nél. Félek, hogy ezen hitelek a meggondolatlanságuk miatt csak növekedni fognak. Félek hogy a jelzálog visszafizetésével megint jelzálogot vesznek fel vagy egyéb kölcsönt. A nyugdíjukból szűkösen, de meg tudnak élni viszont a kereteikkel mit sem törődve nem tudjak fizetni a felvett hiteleket. Mit tudnék tenni, hogy legalább újból jelzálog hitelt ne tudjanak felvenni? A nevemre kéne íratni a lakást vagy a tulajdon egy részét? Ha a lakás egy tulajdona lenne csak az enyém akkor a saját részükre újból jelzálogot tudnának felvenni? Köszönettel


Tisztelt Rita!

A legtöbb pénzintézet valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását is kéri a jelzálogjog alapításához. Nem kizárt azonban, hogy létezik olyan bank, amely eltekint ettől. A válaszadáshoz valamennyi magyarországi pénzintézet pontos hitelezési gyakorlatát is ismerni kellene. A legbiztosabb megoldást az jelenthetné, ha az ingatlan teljes tulajdonjogát megszerezné. Javaslom, hogy a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapítson holtig tartó haszonélvezeti jogot a szülei javára, így ők is biztosak lehetnek abban, hogy életük végéig az ingatlanban lakhatnak.

Tisztelettel,

Volt férjem bírósági ítélet alapján kizárólagosan jogosult használni a közös tulajdonunkat képező ingatlant, és nem hajlandó értékesíteni azt. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemmel 6 éve elváltunk, van egy 1/2 - 1/2 arányú közös ingatlanunk (családi ház), amit a mai napig nem sikerült értékesítenünk. A volt férjem viszont a mai napig ott lakik. A bírósági végzésben az áll, hogy én elköltöztem onnan a visszaköltözés szándéka nélkül és hogy ő lesz a lakás kizárólagos használója. Csakhogy esze ágában sincs eladni a házat. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a pénzemhez juthassak??? Van-e lehetőségem arra, hogy albérletbe kiadjam az egyik szobát? Elegem van abból, hogy 7 éve használja a közös házat egyedül, ráadásul most már a barátnőjét is oda viszi! Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Katalin


Tisztelt Katalin!

Ha a volt házastársak közös tulajdonát képező ingatlan használatának rendezését követően beállott körülmények folytán a rendezés szerinti használat fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a bíróság a sérelmet szenvedett fél kérelmére indult eljárásban a használatot a korábban megállapítottól eltérően is rendezheti. Ennek megtörténtéig azonban az ingatlan használatára és bérbeadás útján történő hasznosítására nem jogosult. Megjegyzem, hogy az ingatlan birtokbavételéig az 1/2 tulajdoni hányada tekintetében többlethasználati díjat is követelhet a tulajdonostársától. Bár Ön nem kényszerítheti a volt férjét a tulajdonrésze értékesítésére, a helyzetre viszont megoldást jelenthet az ingatlanon fennálló közös tulajdon peres úton történő megszüntetése. A perben a bíróság végső soron az ingatlan árverés útján történő értékesítését is elrendelheti.

Tisztelettel,

A bank szóban elfogadta, majd az érdemi hitelbírálat során elutasította a plusz ingatlanfedezetet. Indíthatok pert a bankkal szemben a hitelbírálat költségeinek megtérítése iránt?


Tisztelt Ügyvéd Úr ! Ingatlanvásárlás során az alábbi problémám adódott. 2 hónappal ezelőtt a banki előminősítést követően, melyen tökéletesen megfeleltem, megindítottam az alábbiak szerint a lakásvásárlási folyamatot. 14.7000 ft. vételár, ebből 2,1 M munkáltatói hitel, 1,3 M szocpol, 3,3 M önerő, és 8 M banki hitel. Ennek alapján szerződés stb., stb. Most tájékoztatott a bank, h amennyiben az értékbecslő által nem éri el az önerőn kívüli 11,4 M 80 %.-át, úgy a bank a 8 M összeget nem tudja biztosítani, és másik ingatlant nem vonhatok be fedezetként ( A munkáltatói hitel és a szocpol miatt). Az előminősítés során viszont igaz szóban, de a bank elfogadta a másik 12 milliós + ingatlan fedezetként való bevonását. Én csak a fenti feltételekkel tudom venni a házat. Létezik ilyen, h nem vonható be + 1 ingatlan, van -e erre megoldás, kiskapu, illetve a félretájékoztatás miatt beperelhetem-e az ügyintézőt, ugyanis 2 hónapig "rabolta" az időmet, és vagy 300.000 ft.-omba került az eddigi ügyintézés. Válaszát előre is köszönöm, maradok tisztelettel, Zsolt


Tisztelt Zsolt!

A hitel összege szempontjából nem csupán az ingatlan fedezetet fontos vizsgálni, hanem a leendő adós jövedelmi viszonyait is. Megfelelő jövedelem hiányában hiába van plusz ingatlanfedezet, nem vehet fel magasabb lakáshitelt. A fedezet szempontjából ugyanakkor fontos szabály, hogy a hitel összege nem haladhatja meg:
1. a fedezetül felajánlott ingatlan forgalmi értékének 80%-át, illetve
2. a lakáshitel hitelbiztosítéki értékének egy bizonyos, a bank által meghatározott százalékát. Ez utóbbi bankonként eltérő.
A fenti két összeg közül az alacsonyabb összeg erejéig nyújtható hitel.
Figyelemmel arra, hogy az előminősítés semmire nem kötelezi a bankot, illetve arra, hogy a szóbeli tájékoztatás tartalmának bizonyítása is komoly nehézségekbe ütközhet, nem javaslom kártérítési per megindítását.

Tisztelettel,

A szomszéd hétfőn benyújtott fellebbezését annak ellenére fogadta el a hivatal, hogy a fellebbezési határidő már szombaton lejárt. Jogszerű ez így?


Tisztelt Ügyvédúr! Házbővítéssel kapcsolatban vártunk építési engedélyünk hatályba lépésére, mikor is kiderült, hogy egyik szomszédunk megfellebbezte az engedély kiadását. A fellebezést szombati napig lehetett benyújtani, de szomszédunk azt rá következő hétfőn tette meg, arra hivatkozásul, hogy pénteken 3 napra Londonba utazott és ezt repülőjegyével igazolta, bár a fellebbezésében is leírja, hogy ezt a jegyet már fél éve lefoglalta. A hivatalban azt mondták, hogy a jegyző engedélye alapján fogadták el a kései leadást. Kérdésem, hogy egy ilyen indok valóban meghosszabbíthatja a leadási határidőt? Köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel: Noémi


Tisztelt Noémi!

Szükségtelen az igazolási kérelem indokának vizsgálata, és a külön jegyzői engedély is, ugyanis a szomszéd nem mulasztotta el a fellebbezési határidőt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint ugyanis, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Ha tehát a szomszéd a szombatot követő első munkanapon, hétfőn előterjesztette fellebbezését, azt törvényes határidőben benyújtottnak kell tekintetni.

Tisztelettel,

<