Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt ügyvéd úr! Édesanyám ezév áprilisában elhalálozott. Édesapámmal közösen birtokoltak egy budapesti családi házat, 50-50%-os tulajdonban, melyben édesapámmal most is benne lakunk. Sajnos igen magas jelzálog terheli a házat (több, mint 70 millió), amit még ők ketten és egy vidéki vállalkozó vettek fel. Jelenleg végrehajtás alatt van az ingatlan. Az lenne a kérdésem, hogy mi lenne a jobb? Az államra hagyni a házat, vagy édesapámra? Ha az államra hagyjuk öcsémmel az 50 %-ot (ketten vagyunk testvérek, de ő külön él a családjával), akkor kilakoltathatnak minket? Vagyha apánkra hagyjuk, kell-e fizetnie? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: Ny. Attila

Tisztelt Jogtanácsos Úr! T. Éva vagyok. Segítségét kérném édesapám halálával kapcsolatban. T. László elsőszülött leánygyermeke vagyok. Házasságon kívül születtem 1951-ben. 11-12-éves koromig nem is láttam édesapámat. Akkor édesanyám vitt el és mutatott be a már addigra (mással) megházasodott Apukámnak, feleségének és 2 testvéremnek. Akkor láttam Őt utoljára. Felnőtt fejjel azóta számtalanszor próbáltam megkeresni. Úgy másfél éve olvastam róla több újságcikket és a Facebook-on is találtam T. László nevű felhasználót. Többször írtam rá, de nem kaptam választ, az is lehet, hogy nem Ő volt. Tehát elzárkóztak. Felbuzdulva folytattam a keresést többféle lehetséges területen, a mai napig sikertelenül. Nem rég értesültem a médián keresztül, hogy idén május 17-én elhunyt. Engem senki nem értesített, a temetésre sem kaptam meghívót, még csak azt sem tudom, hol a sírhelye, ahol (bár utólag) leróhatnám kegyeletemet. El sem tudja képzelni mennyire frusztrál ez a szituáció: a szívem megszakad. Kérem Uram segítsen, T. László a debreceni filharmonikus zenekar karmestere. Híres személyiség volt, az interneten is megtalálható és az újság is közölte a halál hírét, és ennek ellenére hagyatéktalanként jelentette be a családja. Hogyan tüntethették el a vagyont nyomtalanul engem kizárva? Mit tehetek én? Megköszönve válaszát maradok tisztelettel: B. Jánosné T. Éva

Tisztelt Ügyvéd úr! Ezúton szeretném a tanácsát kérni. 2014 november 24-e óta albérletben lakom a párommal. A szerződést a tulajdonossal határozott időre 1 évre kötöttük. 2015 januárjában a tulaj elhalálozott, az ingatlan örököse a lánya lett. Mi a lányának szóbeli megállapodás alapján továbbra is fizettük folyamatosan az albérleti díjat. Az eredeti szerződés megkötésekor fizettünk 2 havi kauciót a tulajdonosnak. Most a lejárat közeledtével a tulaj lánya szeretne új szerződést kötni velünk a saját nevére. Emelni is szeretne a díjon. Kérdésem lenne, hogy milyen jogaim vannak, mint albérlő? Ha úgy döntünk, nem tudjuk fizetni a megemelt díjat, visszajár e a kaució, vagy esetleg lelakható a két hónap? Kirakhat-e minket egyik napról a másikra az albérletből az új tulaj?  Élő e az eredeti tulajjal kötött szerződés, vagy az a halálával együtt esetleg megszűnt?  Tudunk-e szerződést kötni az örökössel, amíg nincs meg a hagyatéki papír, hogy ő az új tulajdonos? Nagyon tanácstalan vagyok! Semmiképpen nem szeretném elveszíteni a 160 ezer forint kauciót, és az albérletet sem. A hagyatéki eljárás még nem zárult le, nincs hivatalos papír, hogy a tulaj lánya az örökös, az ő tulajdonában van a ház. Válaszát nagyon várom! Maradok tisztelettel!

Tisztelt Ügyvéd Úr! A problémám a következő: a férjemmel 8év házasság után külön váltunk! Hivatalos válópert egyéb okok miatt még nem inditottunk el! A közösen épitett családi házban ő maradt, én pedig elköltöztem két kiskorú gyerekemmel. Az új ingatlant a szüleim anyagi támogatásával sikerült megvenni, ez az adás-vételi szerződésben benne is van és édesanyám haszonélvezetet kapott a lakásra! Az új páromat nem fogadja el erkölcsi okok és a 17 év korkülönbség miatt! Felszólitott hogy a párom haladéktalanul hagyja el a lakást és tőlem pedig kulcsot kér hogy bármikor bejöhessen ellenőrizni! A lakás tulajdonosa 1/1 arányban én vagyok! A kérdésem az lenne, hogy joga van-e ehhez édesanyámnak, kitehet-e engem vagy akár a páromat a lakásból és joga van-e az ingatlanba való bejáráshoz az engedélyem nélkül! Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel! Tímea

Tisztelt Ügyvéd Úr! A szomszéd udvari drótháló kerítése mellett tárolom a tűzifát. A szüleink 40 éves gyakorlatát folytatom tovább előzetes önkormányzati engedély alapján. Ennek kettős célja volt, hogy a szomszéd: 1. átláthatóságát közvetlenül a teraszunkra és az udvarunkba korlátozza, 2. kerítése mögött lévő, kb. 60 éve romokban álló disznóólját takarja. A farakás a szomszéd ház végétől 3 méterre, drótháló kerítésétől 1,8 méterre van, kb. 12m hosszú, 2m magas, 1,2 m széles és kb. 20 m3 tűzifát tartalmaz, mennyisége változó a használat miatt. Alapja nincs, a tűzifát hátul és a két végén hulladék deszkák fogják össze, 3 méterenként vékony vascsővel megtámasztva (biztonságos legyen) és az eleje teljesen nyitott. Beázás ellen a farakást műanyag fólia fedi, amely hulladék léccel helyenként rögzítve van, nehogy a szél a fóliát elvigye. A farakás környezete gondozott, a szomszédnak a drótháló kerítésétől való távolsága miatt kárt nem okoz, semmiféle tevékenységében, jogainak gyakorlásában nem akadályozza és nem is zavarja. Most a szomszéd megmutatja, hogy hatósággal fogja eltakaríttatni az” építményt”(nyugdíjas lett, odaköltözött és nem lát át, a lánya jogász. ) Arra hivatkozik, hogy majd ott a disznóól helyén akarnak építkezni, és majd zavarja őket a farakás. A járási építési hatóság a szemlén könnyű szerkezetes melléképületnek minősítette, amit fatárolásra használunk! Nem engedélyköteles, de szabálytalanul van elhelyezve az oldalkertben. Szeretném megkérdezni, hogy: 1. Melléképületnek minősül a fent leírt, fóliával fedett farakás? 2. A szemlére be kellett engedni a feljelentő szomszédot és jogi képviselőjét, aki a lánya. Köteles voltam erre? 3. A szomszéd által készített fotókat felhasználhatja-e a hatóság ellenünk bizonyítékként? (Elmondása szerint évek óta fényképeznek, a 2004-ben lebontott régi házat, az építkezést, az udvarunkat, a farakást, stb. ) Mindezt a magánszféránk megsértésével, a mi tudtunk és hozzájárulásunk nélkül! 4. A farakás, ha nincs teteje, a fólia közvetlenül a fára van terítve, a merevítő vascsövekkel, a fa oldalakkal együtt, építménynek minősül-e? 5. A farakás a fólia tetővel együtt maradhat-e az oldalkertben, ha bizonyíthatóan több mint 10 éve ott van? Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel.