Ingatlanjogi Tanácsadás

Az okiratszerkesztő ügyvéd évekkel ezelőtt nem adta be az adásvételi szerződést a földhivatalba, így az ingatlan az eladó tulajdonában maradt. Hogy tisztázható ez a helyzet?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szíves segítségét szeretném kérni. Évekkel ezelőtt eladta édesanyám a vidéken található házat a hozzá tartozó földterülettel (az ingatlan már több mint 20 éve akkor a család tulajdonában volt). Az adás- vétel és a szerződés megkötése rendben lezajlott. Az ügyvéd a szerződésben foglaltak értelmében minden a Földhivatallal kapcsolatos ügyet saját hatáskörében kellett volna , hogy intézzen. Most évekkel később egy véletlennek köszönhetően kiderült, hogy nem került bejelentésre az adásvétel a Földhivatal felé. Így a tulajdoni lap szerint még a mai napig is édesanyám nevén van az ingatlan a nagyszüleim haszonélvezetei jogával együtt. Próbáltuk megkeresni az ügyvédet aki jelenleg már nem praktizál. A új tulajdonos pedig azóta elköltözött. Az ingatlan most üresen áll, így őt se tudjuk elérni. Szeretnénk tisztázni a helyzetet,de nem tudjuk innen merre tovább. Nem szeretnénk egy nap olyan levelet kapni, hogy tartozásunk van valaki más felelőtlensége miatt. Milyen lépéseket lehet tenni? Esetleg feljelentés a régi ügyvéd ellen, hiszen nem teljesítette a szerződésben vállaltakat? Szíves válaszát előre is megköszönve. Tisztelettel


Tisztelt Éva!

Mindenképpen a vevő felkutatásával kellene kezdeni, az aktív közreműködése nélkül ugyanis nem látok módot a helyzet rendezésére. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza az ún. jogcímes elbirtoklást [5:45. §], mely szerint az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. A kedvezményes elbirtoklásnak ez, a Ptk.-ban bevezetett rendelkezése csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek között az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló érvényes szerződés jött létre, a szerződésből fakadó kötelezettségeit a szerző fél a maga részéről teljesítette, és egyébként az elbirtoklás egyéb feltételei is megvalósulnak, azaz az ingatlant a szerző fél öt éven át, sajátjaként szakadatlanul birtokolta, továbbá az elbirtoklás nem nyugodott. A tulajdonjog megszerzésének a megállapítására a vevő által az eladó ellen indított perben kerülhet sor.
Ha az okiratszerkesztő ügyvéd mulasztása miatt kár érte az édesanyját, azt érvényesítheti vele szemben, abban a perben azonban az ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezésére nem kerülhet sor.

Tisztelettel,

Az alsó konyhám átlóg a szomszéd ingatlanára, és a hatóság csak akkor ad ki fennmaradási engedélyt az épületre, ha lebontom az átlógó részt. Van más jogszerű megoldás is?


Örökölt ingatlanomat szeretném értékesíteni, mely Túrkeve, .... szám alatt van bejegyezve. Hrsz: ... Az ingatlant fiatal házaspár lakja, melyet Csok által szeretnének megvenni. Szüleim 32 éve a főépülethez építettek 26 m2 alapterületű ún. alsó konyhát. Az alsó konyha épületről a Szervek semmilyen papírt, bejegyzést nem találtak. Én magam sem tudok róla semmit. Az OTP tőlem fennmaradási engedélyt kér, készíttessem el a mezőtúri építésügyön. A tervrajzot elkészíttettem, és kiderült, hogy az alsó épületből 0,6 m2 átér a hátsó szomszéd portájára. A szomszédot nem érdekli, aláírásával is igazolta. Ennek ellenére az építésügy elrendelte, hogy az épületből 0,6 m2 bontsak le, különben a fennmaradási engedélyt nem adja ki. Ezért azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, vagy Önökhöz létezik-e ilyen? 32 évig senki nem vette észre, soha nem derült volna ki. Így igényeljenek a fiatalok Csok-ot? Én mint eladó, áron alul adom, hogy boldoguljanak, és még én fizessek 100 ezreket? Előre is köszönöm szíves segítségüket! Tisztelettel S. Katalin Edit, Tószeg


Tisztelt Katalin!

Igen létezik. A másik jogszerű megoldás esetleg az lehetne, ha földmérővel kiméretné, a szomszédtól megvásárolná a szükséges telekrészt, majd azt egyesítené a saját ingatlanával. Így nem lenne szükség a bontásra sem. Olyan megoldást viszont sajnos nem tudok Önnek javasolni, ami nem kerül pénzbe, és a fenitek, vagy a hatóság által javasolt bontás elvégzése nélkül is lehetővé tenné a fennmaradási engedély kiadását.

Tisztelettel,

Értékesítenénk a nyolc éve vásárolt családi házunkat, de nincsenek számláink az értéknövelő beruházásokról. Milyen adó- vagy egyéb fizetési kötelezettségünk keletkezik?


Tisztelt Ügyéd Úr, ingatlan eladással kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni. Volt férjemmel 2007. év augusztusában vásároltunk egy családi házat. A ház vétel ára 5.5 M Huf volt. Az ingatlant teljes összegben deviza (svájci frank) hitelre vásároltuk. A kölcsöntartozás jelenleg is fennáll, melynek mértéke körülbelül 6M Huf. A jelenleg felújításra váró ingatlant értékesíteni tudjuk a vételi ár, illetve a jelenlegi tartozásnál magasabb összegért. (6,9 M Huf) Ha jól tudom az eladásból befolyó bevélte jövedelemnek minősül. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlan eladása után milyen mértékű befizetendő adó keletkezik. Vagyis milyen költség/ek terhelik az eladót/eladókat. Továbbá, az ügyvédi költségek mellett, még milyen jellegű lehetséges költségek terhelik az eladót. Tulajdonrész: ½ - ½ arány Az évek során (2012. évig) történtek értéknövelő felújítások, melyet számlával nem tudunk igazolni. (Illetve jómagam több mint két éve életvitelszerűen külföldön élek, nincs a birtokomban számla vagy egyéb nyugta, mellyel a megtörtént felújításokat bizonyítani tudom.) Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Sch. Judit


Tisztelt Judit!

Családi ház esetében, mivel a szerzés öt évnél régebben történt, nem keletkezik adófizetési kötelezettségük, függetlenül attól, hogy az értéknövelő beruházásokat tudják-e számlával igazolni vagy sem. Mivel az ügyvédet a vevő választja, ezért az ügyvédi költségek sem Önöket terhelik.
Adófizetési kötelezettségük legfeljebb akkor keletkezhetne, ha az ingatlanon garázs vagy egyéb nem lakás céljára szolgáló melléképület is van, és akkor is csak ez utóbbiak tekintetében. Ebben az esetben meg kell határozni a lakóházra, illetve az egyéb épületre jutó vételárrészt, illetve eladási árrészt, majd az egyéb épületre jutó eladási árrész alapul vételével kell kiszámítani az esetlegesen fizetendő személyi jövedelemadó összegét. A lakóházra jutó eladási árrész természetesen ebben az esetben is adómentes. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

Bevethetem-e a termőföldet szeptemberben, ha csak jövő áprilisig vagyok a föld használója? Az aratás nyáron lenne, ki arathat majd?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Bérelek egy termőföldet 2016. április 15-éig. Kérdésem az lenne, hogy 2015. szeptemberében bevethetem-e a bérelt területem rozzsal és 2016. nyarán ezt a gabonát learathatom-e? Továbbá 2016. április 15-étől ki lehetne a földhasználó az aratásig? Köszönettel: P. István


Tisztelt István!

Véleményem szerint köteles is bevetni a területet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:350. § (2) bekezdése szerint ugyanis a termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
Az aratást álláspontom szerint a leendő földhasználó végezheti el, akinek viszont elszámolási kötelezettsége van Ön felé. A későbbi viták elkerülése végett célszerű a leendő földhasználóval még a vetés előtt megállapodni az aratásig esetlegesen elvégzendő munkákról, és a felmerülő költségek viseléséről.

Tisztelettel,

A szomszéd romos kerítése a telkemre dőlt, de nem hajlandó azt eltakarítani, és helyreállítani a kerítést. Milyen megoldása van ennek a helyzetnek?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A kertünk végében "lévő" kerítéssel kapcsolatosan keresem a megoldást. A kerítés kb. 15 m-es szakasza régi drótháló ami már nem jelent akadályt kóborló ebeknek, a másik kb. 8 m-es szakasza meg egy romos hátsó épület el nem takarított maradványai (sajnos azt nem tudom , hogy valamilyen határozatra vagy csak magától de be van omolva az épület). Úgy 7 hete a beomlott vagy omlasztott el nem takarított törmelék belülről kifeszítette a még álló kb. 1,3 méteres még álló falat ami felénk borult. Szóltam a szomszédnak, hogy tudjon róla,mert valószínű nem láthatta mivel az udvara átláthatatlan törmelék és gyom. Másfél éve lakunk az általunk építettet házunkban így nem ismertem a szomszédot, ezért teljesen barátilag kerestem meg. Közösen megnéztük a kerítést és mutatott nekem a drótkerítésen egy lyukat amit állított, hogy az én kutyám harapott ki, amit nem tartok valószínűnek, tény az, hogy szabadon tartom a kutyámat amire nem volt jellemző, hogy elhagyná az udvart, viszont annál több kutya járt be a mi udvarunkra többek közt az övé is annak ellenére , hogy láncon tartja néha elszabadul. . Beszéltünk róla, hogy meg kéne csinálni bár ő arra gondolt, hogy én csináljam meg ő majd megcsinálja a sajátját ( nem közös másik telekkel határos kerítését). Ezek után annyira jutottunk , hogy eltakarítom a felénk borult törmeléket, hogy ne legyen veszélyes, és visszatérünk a dologra később. Két hete telefonon felkerestem a szomszédot teljesen barátilag, hogy hozzá tud e járulni a közös kerítésünk építéséhez valamiféleképpen; anyagilag illetve munkában. Ő sajnos úgy reagált, hogy megkérdez egy ügyvédet az ügyben( ez volt a második beszélgetésünk) , mondtam neki, hogy én megépítem magam erejéből (bár nem ez lenne az ideális, mivel nekem is van eltartandó családom) viszont jó lenne, ha a telekhatárban még mindig álló ki nem borult kb. fél méteres kerítést és az alapját kitakarítaná az utjából. Amióta nincs kerítés a kutyánk néhányszor elhagyta az udvarunkat így kénytelenek vagyunk kennelben tartani, többek közt ezért nem szeretnék hosszan tartó pereskedésbe kezdeni( de nem zárkózom el ettől sem, ha nincs más módja). Sajnos nincs esélye, hogy saját törmelékét eltakarítsa, én meg nem tehetem mert az ő épületéből származik, és amellett , hogy csak az én energiám lesz benne (kihasználja a helyzetet és csak haszon élvezővé válik) még fel is jelenthet. Kaptunk egy tanácsot, hogy írassunk a szomszéddal alá egy nyilatkozatot, miszerint nem vesz részt a kerítés építésben , abba nem szól bele hozzájárul, hogy mi építsük meg a kerítést. Az építéshez szükséges munkafolyamatot, szükséges technológiát az általunk választott anyagot bontási és tereprendezési folyamatokat elfogadja , későbbiekben nem kifogásolja. Kérném tanácsát abban, hogy ilyen vagy hasonló szövegezésű nyilatkozat (Mi szerepeljen a nyilatkozatban?) jelenthet megoldást vagy van jobb, illetve ha a nyilatkozat a legalkalmasabb megoldás és a szomszéd nem kész aláírni, abban az esetben mit tegyünk! Köszönettel! Csaba


Tisztelt Csaba!

A telkek közötti kerítésekre vonatkozó rendelkezéseket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza. A hivatkozott rendelet 44. § (1) bekezdése szerint a telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető. A kerítés létesítése tehát nem kötelező. Önkormányzati rendelet azonban a kerítés létesítését kötelezővé teheti, és azt is megállapíthatja, hogy annak létesítése/karbantartása kinek a kötelezettsége. Mielőtt tehát beruházna a kerítésbe célszerű lenne először ennek utánanézni; előfordulhat ugyanis, hogy a kerítés létesítésére/helyreállítására a szomszéd kötelezhető.
A későbbi viták elkerülése végett célszerűbbnek tartanám egy kétoldalú megállapodásba foglalni a kerítés létesítésére vonatkozó egyezségüket. Ebbe rögzíthető minden Önök által fontosnak tartott tény, körülmény pl. a munkafolyamatok, az alkalmazott technológia, a bontási és tereprendezési folyamatok leírása, a felek kölcsönös hozzájárulása az építkezéshez, illetve hogy ki épít(tet)i meg ténylegesen a kerítést, és ki viseli majd a beruházás költségeit.
Egyebekben álláspontom szerint azzal, hogy a szomszédos kerítés az Ön telkére dőlt, és azt a szomszéd felhívás ellenére sem takarítja el, birtokháborítást követ el, melynek megszüntetését a jegyzőtől is kérheti.

Tisztelettel,

<