Ingatlanjogi Tanácsadás

A tulajdonostárs a kizárólag édesanyám által felújított ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri. A felújítás előtti vagy utáni értéket kell figyelembe venni az elszámoláskor?


Tisztelt Ügyvéd Úr ! Segítséget szeretném kérni a következő ügyben! A családi házunkról lenne szó, amit  szüleimmel és nagyanyámmal laktunk. A házat édesanyám és édesapám bővített , fejlesztett. Ezekről a korszerűsítésekről anyu a számlákat megőrizte. Édesapám halála után az ingatlan 3/8 részét nővérem, 2/8 részét nagyanyám , a maradék 3/8 részt én örököltem. Édesanyám haszonélvezeti jogot szerzett.Sajnos nagyanyám is időközben  elhunyt. Végrendeletében  a részét édesapám nővérére hagyta. A házban  édesanyám lakik egyedül. Most nagynéném szeretné ha valamelyikünk megvásárolná a tulajdonrészét. Véleményünk szerint irreálisan magas összeget szeretne érte. Megszabott egy határidőt, leteltével bíróságra vinné az ügyet, hogy el tudja adni a házat. A kérdésem az lenne, hogy a bíróság hozhat-e  olyan döntést, amiben édesanyámnak el kellene hagynia a házat? Nagynéném az eredeti vagy a felújított ház forgalmi értékének a 1/4 -t követelheti? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel T. Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben végső soron a bíróság elrendelheti az ingatlan árverés útján történő értékesítését is. Ebben a perben azonban lehetősége lesz az édesanyjának is arra, hogy ingatlanforgalmi szakértő kirendelését kérje a bíróságtól, és a szakértő által megállapított forgalmi értéken váltsa meg a tulajdonostárs tulajdoni hányadát. A bíróság természetesen a mostani forgalmi értéket veszi majd figyelembe a közös tulajdon megszüntetésekor, a megváltási ár azonban csökkenthető a felújításra miatti értéknövekedés másik tulajdonostársa jutó hányadával.

Tisztelettel,

A szomszéd használati joga alapján kerítette el az ingatlanom egy részét. A halála után hogy szerezhetem vissza az ingatlanom birtokát?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám 1975. évben Halásztelken vásárolt beépítetlen területet a hátsó szomszédtól, 547 négyzetmétert. Az Édesanyám 1990. évben kapott rá építési engedélyt, de használatbavételi engedély a mai napig nincs rajta. Az épület elkészült, de közmű nincs rajta, csak a áram van bekötve, ebben a házban lakott haláláig 2011. januárig. A hagyatéki eljárásnál is, ezt az ingatlant örököltük, mint beépítetlen területet 547 nm. 2015. júliusban megkerestek minket, hogy megvásárolnák tőlünk az ingatlant, megegyeztünk, és az adásvétel létrejött, pénzügyileg teljesült. Az új tulajdonos felkeresett minket, hogy a telek nagysága kisebb mint amit megvásárolt. Jelenleg egy földmérőt bíztunk meg a telek kimérésére, és kiderült, hogy a hátsószomszéd lekerítette, mert neki használati joga van. Állítólag amikor 1975. -ben eladásra került, a szerződésben benne volt, de ez a használati jog soha nem volt a földhivatalban átvezetve. Sajnos nekünk nincs birtokunkban ez a szerződés, de ő sem mutatja meg. Akitől az Édesanyám vette az már nem él, a fia lakik ott, tehát egyik fél sem él már, akik ezt a szerződést kötötték, tehát a használati jogra nincs érvényes megállapodás./A használati jog nem örökölhető, és nem ruházható át./ A Hagyatéki eljárás során sem kérték használati jogukat. Az elkerítéssel 360 nm terület van jelenleg. Amennyiben nem állítja helyre az eredeti állapotot, akkor mi a teendő? Kérhetünk-e kártérítést? Lehet hogy az ingatlan így értéktelenné vált. Köszönöm. Tisztelettel: GyI


Tisztelt Ibolya!

A szerződés áttanulmányozása nélkül nem lehet megfelelő tanácsot adni. Amennyiben a levelében írtakból indulunk ki, és az édesanyja valóban használati jogot biztosított a néhai eladó részére, ez a jog az eladó halálával megszűnt. Az ingatlanrész birtokba adása iránt tehát peres eljárást indíthat az új tulajdonos.

Tisztelettel,

A NAV jelzálogjogot jegyeztetett be az örökségemre, most végrehajtással fenyeget. Van-e ehhez joga a NAV-nak?


Tisztelt dr. Kollár ügyvéd Úr, Köztartozás miatt még 1991-ben jelzálogot jegyeztek be örökségemre. A jelzálogjogi bejegyzésben nincs meghatározva lejárati időpont, így van fogalmazva: a jogosultat a jelzálogjog az adósság teljes rendezéséig illeti meg. A NAV most ugyanakkor adótartozás jogcímén végrehajtással fenyeget. Van-e a NAV-nak ehhez joga? Köszönettel kérem szíves segítségét, tisztelettel B. János


Tisztelt János!

Ha a követelés ilyen hosszú idő alatt még nem évült el, akkor igen, van hozzá joga.

Tisztelettel,

Megváltanám a leendő örökségünket képező ingatlan nővéremre eső részét. Milyen lehetőségeink vannak?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Tanácsát szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban. Édesanyám tulajdonában van az a budapesti lakás, amiben élek. Szeretném a nővéremet kivásárolni a lakás ráeső részéből úgy, hogy megállapodtunk egy bizonyos összegben, amit havonta törlesztenék neki. Ilyen esetben elegendő e egy általunk megírt szerződés, vagy mindenképp ügyvéd által kell hivatalossá tennünk? A lakás nevemre történő ajándékozását mikor célszerű megtenni? Csak ha kifizetésre került a teljes összeg, vagy akár már most is lehetséges? Az utóbbi esetben engem kötelezne fizetésre az általunk megírt szerződés? Tehát a nővéremet levédené? Valamint az is érdekelne, hogy a későbbiekben megtámadhatja e a nővérem az általunk készített szerződést, ill. érvényes lesz e, ha esetleg édesanyámmal történik valami és az ingatlan még az ő tulajdona? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel, Klein Tímea


Tisztelt Tímea!

Mindaddig nem tudja megvásárolni a nővére ingatlanrészét, amíg az nem került az ő tulajdonába. Ha viszont még az édesanyja életében szeretnék rendezni a kérdést, erre két lehetőségük is van.
Az egyik lehetőség a rendelkezés várt örökségről. A várt örökségről történő rendelkezési jog kizárólag az örökhagyó leszármazóit (és őket is csak egymás közötti viszonylatban) illeti meg. A szerződés csak írásban érvényes, de nem végrendelet lévén, elegendő az egyszerű okirati forma is. A várt örökségről kötött szerződés rendszerinti tartalma a leszármazók megállapodása a hagyaték felosztásáról. A várt örökségről kötött szerződés szükségképpeni eleme az a bizonytalanság, amely egyrészt a majdani ténylegesen meglévő hagyaték köre és értéke tekintetében, másrészt az öröklés valóságos bekövetkezését illetően a szerződéskötéskor fennáll. Ennek a kockázatát a feleknek kell viselniük [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:54. §].
A másik lehetőség, hogy az édesanyja – feltéve hogy ez szándékában áll - még életében Önöknek ajándékozza az ingatlanát 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadban, majd ezt követően Ön egy külön szerződéssel megvásárolja a nővére tulajdoni hányadát. Ez utóbbi esetben ugyan a nővérének adó, Önnek pedig illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, viszont kiküszöbölhető az előző megoldás bizonytalansági tényezője, mindkét fél biztonságban érezheti magát. A fenti szerződésekhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges. A honlapon található személyi jövedelemadó- és illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó és illeték összegét.
Bármelyik megoldás mellett döntenek is, mindenképpen javaslom, hogy jogi képviselő közreműködését vegyék igénybe!

Tisztelettel,

Kérhetek-e kártérítést az ügyvédtől, aki hibás tartalmú okiratot szerkesztett?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Ügyvédi hibás szerzödésröl szeretnék tanácsott,segítséget kérni hogy mi tévö legyek vagy hogy kártéritést kérhetek akár peren kivüli egyesseget. 2012-novembereben egy vásárhelyi ügyvédel egy Tényvázlat és Megállapodás hagyaték visszautasításról szerzodes jótt létre.Édesanyám az édesanyja(akkor még élt) tulajdonába lévö ingatlanról teljes egeszebe le mond a javamra.Abba a tudatba voltam hogy egy ügyvéd egy ilyen fontos szerzödéshez ért hisz ez a hivatása.Mikor a mamam eltavozott a hagyatéki tárgyalason kiderült hogy amit irt az ügyvéd az egyik törvénybe sem sorolható.Elmentem egy másik ügyvédhez aki velem együtt megjelent a 2.tárgyaláson.kiharcolta hogy 1/2 tulajdoni jog lett a nevemen de a többi az édesany nevére került dr az édesanyam reszere holtig tartó haszonélvezeti joggom van.Ez jó is dehátránya is van.Ekkor az ügyvéd mondta hogy a rossz szerződés miatt az ügyvédtől behajtja a káromat stb.De más fél év telt el de semmi.Hivatalos papir is van hogy a szerződést iró ügyvéd hibázott.Nem szeretnék rosszat az ügyvédnek de ha én hibázok a munkahelyemen kirugnak vagy kifizetik a kárt velem.Peren kivüli egyesseg is jól esne.Csak ugye ha felfogadok egy ügyvedet anmak egybol fizetnem kéne es nem az h nem tudnék csak egyszerre annyit nem tudnék lerakni.köszönöm a segitséget.


Tisztelt Edit!

Konkrét kérdés hiányában általánosságban annyit tudok Önnek mondani, hogy amennyiben az okiratot szerkesztő ügyvéd kolléga valóban hibázott, amely hiba miatt Önt kár érte, kártérítés iránti igénnyel léphet fel vele szemben. Javaslom, hogy első körben őt keresse fel, és vele próbálja meg egyeztetni a kárigényét. Mivel minden ügyvéd rendelkezik felelősségbiztosítással, a kárigény biztosító felé történő mielőbbi bejelentése végett is ez lenne a célszerű lépés. A peren kívüli egyezségnek – melyet levele szerint Ön is elfogadna – ez az útja.

Tisztelettel,

<