Ingatlanjogi Tanácsadás

Klímásként hirdetett és bemutatott lakásból az eladó kiszerelte a klímát. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvédúr! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni: Megvásárolt ingatlan klímásként volt meghirdetve, mikor megtekintettük, be is volt szerelve, azonban az adás-vételi szerződésben külön nem került nevesítésre a klíma, mint az ingatlanban a vásárlás után maradó berendezés. A birtokabavétel napján eladó azt mondta, hogy mivel hibás lett a készülék, leszereltette a kül- és beltéri egységet egyaránt, ám ezt dokumentumokkal nem tudja igazolni. Kérdésem az lenne, hogy köteles-e az állítólagosan hibás készüléket, vagy egy ugyanolyan típusú szintén hibásat visszaszereltetni az eladó az ingatlanba, vagy jogosan járt el és a vevő nem követelhet semmit? Amennyiben vevő követelhet, mit és mire hivatkozva? Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Réka!

Álláspontom szerint, amennyiben az eladó klímásként hirdette meg és mutatta be az ingatlant, Önök pedig így fogadták el az ajánlatát, akkor az eladónak működő klímával együtt kellett volna átadnia az ingatlant. A jelen helyzetben követelhetik, hogy az eladó a megtekintett klímával azonos teljesítményű működő klímát szereljen vissza az ingatlanba, vagy ennek hiányában annak értékével szállítsa le az ingatlan vételárát. Más kérdés, hogy amennyiben az adásvételi szerződésben nem szerepeltették, hogy a megállapodásuk a klímára is vonatkozik, akkor a bizonyítás e tekintetben Önöket terheli majd.

Tisztelettel,

Jogszabály meghatározza-e a termőföld legalacsonyabb vételárát?


Tisztelt Cím, Tisztelt Ügyvéd Úr! Zártkerti ingatlan van húgom, én és nagybátyám után örökölt 2 gyermeke (unokatestvéreink) nevén. Megszüntetnénk a közös tulajdont akként, hogy az ő részüket átadnák nekünk. Mivel nem közeli hozzátartozók, a termőföldet nem ajándékozhatják. A kérdésem: van-e olyan jogszabály, amely előírja a föld minimális vételárát. Tavaly az örökléshez 1.250.000 Ft-ra értékelték az ingatlan 1/2 részét. Köszönettel: B. Sándorné. Várom válaszát!


Tisztelt Flóra!

A vételár termőföld esetében is a felek szabad megállapodása, arra vonatkozóan semmilyen jogszabály nem tartalmaz előírást.

Tisztelettel,

Eredménytelenül telt el az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési határidő, és az eladóm nem kívánja azt meghosszabbítani, elállna a szerződéstől. Mennyit kaphatok vissza a kifizetett vételárból?


Üdvözlöm! K. István vagyok. A április óta húzódik egy lakás vásárlási ügyem. Az általam választott lakás amit az interneten néztem ki és később személyesen is megtekintettem egy ingatlanos cégen keresztül egy tetőtéri lakás. A megegyezés során kiderült hogy a lakás csak tetőtérként van bejegyezve így nem hitelképes. Az eladó magára vállalta ennek a bejegyeztetését határidővel. Így hitelképessé válhatott a lakás. Hónapokig tartó procedúra volt. Közbe megszületett az előszerződés, én kifizettem a foglalót 10% és még 10%-ot az eladó kérésére ami szintén benne volt az előszerződésben és így már a bank számára is megvolt az önerő hogy elindulhasson a hitelfolyamat. Nagyon sok időt emésztett fel mire a papírok rendeződtek. Mire minden letisztázódott kifutottunk az előszerződés és a közben megírt adásvételi szerződés minden időpontjából. És most hogy a bank hitelezné a lakást az eladó el akar állni az eladástól, arra hivatkozva hogy túl hosszú idő telt el. Az ügyvédet akinél a szerződést kötöttük napok óta nem érem el. Az lenne a kérdésem, hogy mit tehetek ilyen esetben? Kihez fordulhatok? Ha valóban el áll az adásvételtől az eladó akkor mit kapok vissza illetve mit bukhatok el? Válaszát előre is köszönöm!!!


Tisztelt István!

A jogosult elállási joga három vagylagos esetben áll fenn:
1.) A jogosult bizonyíthatja, hogy a kötelezetti késedelem folytán a teljesítés már nem áll érdekében. Figyelemmel arra, hogy az eladó érdekkörében felmerült okból is jelentős idő telt el, ezt kevésbé tartom elfogadható indoknak.
2.) Ha a jogosult már a szerződésben előre egyértelműen kikötötte, hogy számára a szolgáltatás csak meghatározott időpontban vagy határidő alatt fogadható el, a határidő leteltével számára tárgytalanná válik, ezért a szerződéstől el fog állni.
3.) Ha a jogosult az utólagos teljesítésre ésszerű póthatáridőt szabott, és az is eredménytelenül telt el. Ilyenkor a jogosultnak az érdekmúlását sem kell bizonyítania, önmagában a megfelelő póthatáridő eltelte minden más körülménytől függetlenül objektíve megalapozza az elállási jogát.
Ha a jogosult a kötelezett késedelme miatt a szerződéstől jogszerűen eláll a továbbiakban a felek közötti jogviszony rendezésére, az elszámolásra a szerződésszegés általános szabályai az irányadóak azaz Ön elveszti a foglalót. Ha viszont a jogosult elállása jogellenes, a foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglalón felül teljesített vételárrész mindkét esetben visszajár.

Tisztelettel,

Felel-e az új tulajdonos a korábbi tulajdonos által felhalmozott közüzemi tartozásokért?


Ingatlan adás-vételnél az új tulajdonos anyagi felelőssége, ha a régi tulajdonos közüzemi tartozás hagy és az új tulajdonos nem tud róla.


Tisztelt Klára!

Az új tulajdonos nem felel a korábbi tulajdonos közüzemi tartozásaiért. A szolgáltató tehát csak a szerződő félen, azaz a korábbi tulajdonoson hajthatja be a tartozást. Ha a tartozást az új tulajdonos fizette meg, azt érvényesítheti a korábbi tulajdonossal szemben. Sajnálatos módon a gyakorlatban előfordult már, hogy a szolgáltató nem volt hajlandó szerződést kötni az új tulajdonossal, amíg közüzemi tartozás állt fenn. A szolgáltató ilyen gyakorlata jogellenes.

Tisztelettel,

A szolgáltató felszólított minket, hogy a tulajdonostársunk által felhalmozott vízdíj tartozást tulajdoni hányadaink arányában fizessük meg, én viszont időközben eladtam az ingatlanrészemet.


Egy 3 lakásos (3 tulajdonos) osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik tulajdonosa voltam. Két lakásban a vízellátásra mellékvízmérők vannak felszerelve, és ennek alapján fizetjük a víz és a szennyvízcsatorna díját. A harmadik lakás tulajdonosa pedig a főmérő és a mellékmérők közti különbözetet fizeti. Erről van megállapodásunk, és a közműszolgáltatók is eszerint számláznak. De a harmadik lakás tulajdonosa semmit sem fizet. A Csatornázási Művek felszólított minket, hogy a harmadik tulajdonos által nem fizetett díjakat a tulajdoni arányok alapján fizessük be, különben bírósági úton érvényesíti azt. Kérdésem, ha a bíróság ezt megítéli, akár egyben ebben a perben, vagy külön perben köteleztethetjük-e a nem fizető tulajdonost, hogy ezt számunkra fizesse meg. A másik kérdésem az, mivel közben eladtam az ingatlan részemet, perelhető vagyok-e egyáltalán, és mi van akkor ha a bíróságra már akkor benyújtották a keresetet, mikor még az én tulajdonom volt, csak erről még nem kaptam értesítést? Az ingatlant egy hónapja adtam el, és a bíróság azóta sem keresett meg. Én az ingatlanrészt per- és tehermentesként adtam el, mivel semmilyen tartozást nem halmoztam fel, és perről sincs tudomásom. Lehet, hogy csak fenyegetőznek,és a tényleges adóstól hajtják be. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Tisztelettel: Alajos


Tisztelt Alajos!

Pervesztesség esetén külön perben kötelezhetik a nem fizető tulajdonost, hogy fizesse meg az Önök által helyette már megfizetett vízdíjat. A perlésre tehát azt követően kerülhet sor, miután már kifizették helyette a tartozást.
Ha időközben eladta az ingatlanát, akkor Önt nem perelhetik, illetve ha a per még a tulajdon átruházását megelőzően indult, az új tulajdonost is perbe kell vonni. Amennyiben viszont az új tulajdonost köteleznék fizetésre, ő követelheti Öntől, hogy fizesse meg az ő tulajdonszerzése előtt már fennállott teher alapján általa megfizetett összeget, hiszen szavatosságot vállalt az ingatlan per-, teher és igénymentességéért.

Tisztelettel,

<