Ingatlanjogi Tanácsadás

A szomszéd négy tetőablakot nyitott az ingatlanunk belső udvara felé, így megszűnt a magánéletünk intimitása. Mit tehetünk?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szomszédunk az ikerházán váratlanul 4 db tetőablakot nyitott, melyek a mi ingatlanunk belső udvarára néznek. Mi az ablakok beépítése előtt 1-2 héttel fejeztük be az udvar teljes felújítását, ami így csak jelentős pénz kidobás lett, hisz rendeltetésszerűen használni már nem tudjuk! Magánéletünk teljesen intimitását vesztette! Mikor szóvá tettük azt a választ kaptuk, hogy csak így tudták eladni az ikerházuk egyik részét. Ezt a helyzetet mi úgy tudnánk megszüntetni, ha a meglévő melléképületünket meghosszabbítanánk és megemelnék rajta a tetőt, de ez a felújított udvarunk rombolásával és újabb jelentős költséggel járna számunkra, miközben nagyobb melléképületre nekünk szükségünk nem is lenne! Ügyvéd úr szerint mit tehetünk? Érdemes-e kártalanítási pert indítanunk, vagy ez is csak egy újabb, jelentős pénzkidobás lenne számunkra?! Válaszát előre is köszönöm! Horváthné


Tisztelt Ágnes!

A szomszédjogi szabály az építkezés során az építkező tulajdonossal szemben azt a követelményt támasztja, hogy az ingatlana beépítési módjának megválasztásánál, az épület helyének kijelölésénél, illetve az építkezés módjánál ne csak saját érdekéből induljon ki, hanem legyen figyelemmel a szomszédai érdekeire, vagyis a szomszédos ingatlan adottságaihoz igazodó olyan építési módozatot válasszon, amely elkerülhetetlen hátrányokat meghaladó kárt nem okoz. Követelmény tehát, hogy az építkező tulajdonos legyen figyelemmel a szomszédos épületre, kerüljön minden olyan méretű épületelemet, amely indokolatlanul magasítja a házat, illetve az építkezés módjai közötti választási lehetőségeket mérlegelve a szomszédra is kedvezőbbet válassza, a szomszéd érdekeinek szem előtt tartásával a lehetőség szerinti legnagyobb kímélettel járjon el. A szokásos, az építkezéssel együtt járó helyzet, akár egy tetőablak nyitása nem tartozik minden esetben a szükségtelen zavarás fogalmi körébe; a törvény ugyanis a másokat zavaró tevékenységet nem feltétlenül tiltja, hanem csak akkor, ha a zavarás az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladja, vagyis szükségtelenül történik. Az építkező tulajdonos felelősségét tehát nem önmagában a szomszédnak okozott hátrány ténye alapozza meg, ugyanis minden tulajdonos érdeke, hogy az ingatlanát minél teljesebben hasznosítsa, hanem az a magatartás, ha az építkezést saját lényeges érdekeinek sérelme nélkül úgyis megvalósíthatta volna, hogy ezáltal a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem, vagy kisebb mértékben károsítja.
Annak megítélése, hogy az Önök esetében a zavarás mértéke meghaladta-e a szükséges mértéket, szakértői kompetenciába tartozik.

Tisztelettel,

Köszönetnyilvánítás.


NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM A VÁLASZT! SOKAT SEGÍTETT!


Tisztelt Zoltán!

Örülök, hogy segíthettem!

Tisztelettel,

Testvéremmel örököltünk egy házat, amit ő felújított. Hogy számolhatom ki, hogy mennyi a tulajdoni hányadom értéke?


Tisztelt Ügyvéd úr, Testvéremmel édesapám halálakor örököltem ~5 éve egy 100 m2-es családi házat. (1977 építésű, össz. közműves) A házban a szüleim, a húgom az ex párja és a két kisgyerekük lakott akkor. Még élt apukám, mikor a húgom és az akkori párja a házat át szerette volna alakítani a gyerekek miatt és erre felvettek hitelt. (kb. 6-7 éve, 8M Ft, anyu nevén van.) A felújítás meg is történt, a hitel még nem járt le. Időközben apukám meghalt, és közösen örököltük a házat, anyukám haszonélvezeti jogot kapott. Most, a testvérem elvált, majd újra házasodott, és új párja szeretnék, ha megvásárolhatnák tőlem a részemet, hogy ismét bővíthessék a házat. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudunk így igazságosan elosztozni, - illetve mivel nekem az ő akkori hitelükhöz (nem lakom a házban 20 éve) igazából nem sok közöm van, nem is fizettem, - mi alapján fogják kiszámolni, hogy egy X milliós házból mennyi járna nekem ma? Nem szeretnék senkivel sem kiszúrni, de azt sem szeretném, ha velem tennék ezt. Még valami, ügyet intéztem a bankban nemrég, és meglepve láttam, hogy anyukám hitelének én is kezese vagyok. Hogy lehet ez, mikor engem nem kérdeztek meg akkor és azóta sem, hogy legyek kezes a hitelvállaláskor? Vagy ez automatikusan, mikor örököltem - a közjegyző által odakerült a nevemre? Válaszát köszönöm. P. Magdolna


Tisztelt Magdolna!

Kérdése pontos megválaszolásához ingatlanforgalmi szakértőt kell igénybe venni. Először azt szükséges megállapítani, hogy az elvégzett felújítási munkálatok nélkül mennyi lenne az ingatlan mai forgalmi értéke. Az így megállapított forgalmi értékre kell az ön tulajdoni hányadát vetíteni. Ilyen számítás mellett Önnek a felújításra fordított hitelbe nem kell fizetnie, hiszen a forgalmi érték a felújítás nélkül került meghatározásra. Az igazságos elszámoláshoz szükséges továbbá, hogy Ön helyett valaki más vállaljon kezességet a még fennálló hitel tekintetében. Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek [Ptk. 7:96. §].

Tisztelettel,

Megtilthatja-e a bérbeadó, hogy az iroda bérlemény címét levelezési címként használja a cég?


Tisztelt Cím, Abban az esetben, ha egy cégnek egy magánszeméllyel van iroda bérleti szerződése a tulajdonos (magán személy) megtilthatja-e, hogy a levelezési cím az adott bérlemény címe legyen? Magyarán, megtilthatja-e, hogy a levelek oda érkezzenek!? Várom szíves válaszát!


Tisztelt Viki!

A törvény gazdasági társaságok esetében nem értelmezi külön a levelezési címet. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ha tehát a cég a fentieket az ingatlanban végzi, azt székhelyként köteles bejelenteni. A bejelentéshez a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Ha viszont a tulajdonos megadta hozzájárulását a székhely bejelentéséhez, a levelek oda érkezését nem tilthatja meg.
Mivel tehát a törvény cégek esetében nem tesz különbséget a székhely és a levelezési cím között, így - a székhelyszolgáltatás kivételével - kifejezetten levelezési cím bejelentésére sincs lehetőség, azt tehát megtiltani sem tudja a tulajdonos. Más kérdés, hogy mennyire jogszerű, ha a cég olyan ingatlanban végez tevékenységet, amely nem a székhelye (telephelye/fióktelepe), és ezt használja postacímként.

Tisztelettel,

Jól tudom, hogy az adós csak az ingatlan értékéig felel a banki hiteltartozásért?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Budapesten Apukámtól örököltem egy devizahiteles ingatlant ahol nagybátyámék élnek, a lakás már végrehajtás alatt van, a hitelen kívül fentáll még egy személyi kölcsön (1.2 Millió) és közös költség(1,8 Millió) tartozás is. A Bank felajánlott 3 lehetőséget : 1./ Fedezet kiengedés Meghirdetjük az ingatlant --- vevő ad egy vételi szándéknyilatkozatot x millióról --- ezt be kell küldeni a Bankba ---ha elfogadják akkor a többi hitelt elengedik—kiadják a törlő nyilatkozatott. 2./Magas összegű befizetés --mi befizetünk kb 10-11 milliót és akkor a többit elengedi a Bank . 3./Követelés értékesítése Faktor cég , vagy magánember megveszi a követelést----- reális értéken mondjuk 10 millió --- ezt a bank megvizsgálja , és ha elfogadja akkor –kiadja a törlő határozatott , de- akkor a 10 milliót ki kell valahogy fizetnünk a Faktor , vagy magánembernek de ez csak a banki hitelre vonatkozik. A kérdésem az lenne hogy érdemes e értékesíteni az ingatlant vagy hagyjuk elárvereztetni? Azt hallottam hogy az adós csak az ingatlan értékéig felel a tartozásért, akkor a többi tartozás eltörlődik?Mi lenne a legjobb megoldás? Köszönöm


Tisztelt Dorottya!

Az adós nem csak az ingatlan értékéig felel a tartozásért. Az Ön esetében azonban más lehet a helyzet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:96. §-a szerint ugyanis az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Amennyiben tehát Ön nem kötött a bankkal egyéb megállapodást, és más vagyontárgyat sem örökölt, úgy Ön csak a lakás megörökölt tulajdoni hányadával felel a hagyatéki tartozásokért. Abban a kérdésben sajnos nem tudok dönteni, hogy a levelében írt három lehetőség közül melyik Önnek a legkedvezőbb.

Tisztelettel,

<