Ingatlanjogi Tanácsadás

Miért kell fizetnem a haszonélvezőnek a tulajdonom értékesítésekor?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Évekkel ezelőtt örököltem köteles részt édesapám ingatlan tulajdonából. Egyetlen leszármazottjaként így a ház 1/4-ének vagyok tulajdonosa, míg a többi 3/4 rész második felesége birtokában van, aki ezen felül holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik. Az özvegy úgy határozott, hogy eladja az ingatlant, mihez megkapta hozzájárulásomat. Az egyetlen dolog amit nem értek, hogy miért kell nekem a rám eső rész értékének 30%-át kifizetnem számára a haszonélvezet megváltása címén (ügyvédje kérte, hogy erről tájékoztasson engem). Nem én kértem az eladást, semmilyen módon nem szóltam bele az eladás körülményeibe, sem a kikalkulált végösszegbe, így nem értem, hogy miért köteleznek engem arra, hogy 30%-ról lemondjak - és miért éppen ennyiről. Sajnos én semmilyen erre vonatkozó jogszabályt nem találtam. Kérem szíves segítségét, hogy tisztábban láthassak az ügyben. Nagyon köszönöm! Tisztelettel: Ágnes


Tisztelt Ágnes!

A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, mely az Ön tulajdonát terheli. A haszonélvezeti jog értékének kiszámítását az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a szabályozza. A honlapon található kalkulátorok segítségével kiszámíthatja a tulajdonát terhelő haszonélvezeti jog értékét.

Tisztelettel,

Milyen adóvonzata van a termőföld értékesítésének?


Tisztelettel köszöntöm, szeretnék tanácsot kérni. Osztatlan közös tulajdonú föld eladás ügyben. Tsz-től aranykorona értékben földet kaptam, 2013-ban ki is mérték, hárman vagyunk, mindenki tudja mennyi terület az övé. Eddig költség nem volt. Én szeretném eladni az egyik társamnak, mivel nekem nincs rá szükségem, idős nyugdíjas vagyok. Milyen adó vonzata lenne a kevés kis pénznek. A föld Bp. III. kerületben van. Jelenleg volt barackos szántó. Köszönöm szépen, ha választ kapok. Üdv Kati


Tisztelt Kati!

A jövedelem megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek megfelelően az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni:
1. az átruházó magánszemély által az ingatlan megszerzésére fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat,
2. az értéknövelő beruházásokat, valamint
3. a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg számítási módját a fenti törvény 62. § (2) bekezdése, míg a jövedelem évenkénti csökkentésének módját a 62. § (4) bekezdése tartalmazza.
A fenteik szerint számított jövedelem után 16% mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat a törvény 1. számú mellékletének 9.5. pontja tartalmazza.

Tisztelettel,

Külföldön él az ingatlan tulajdonosa és én is, aki meg szeretném venni az ingatlant. Külföldön aláírhatjuk az adásvételi szerződést? Kivel kell hitelesíttetnünk azt?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Én külföldön élő magyar állampolgár vagyok. Az egyik tartókodási országomban élő állampolgár szeretné értékesíteni a magyarországi lakását. Habár ő nem magyar állampolgár, de mind a ketten ugyanabban az országban élünk, azt szeretném megtudni, hogy van-e arra mód, hogy én megvásároljam az ő ingatlanát anélkül, hogy neki Magyarországra kelljen utaznia. 1.) Ha igen, akkor hogyan illetve kivel kell hitelesítenünk a szerződést és milyen papírokat kell aláírnunk? (Itt helyben van tiszteletbeli magyar konzul is.) 2.) Külföldről le lehet kérni, hogy a lakáson van-e tartozás? Előre is köszönöm segítségét! Üdvözlettel H. Réka


Tisztelt Réka!

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (3) bekezdése szerint ingatlan tekintetében a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Adásvételi szerződést tehát Magyarországon bejegyzett ügyvéd vagy közjegyző készíthet, Magyarországon. Ha az eladó meghatalmaz valakit, aki Magyarországon tartózkodik, hogy az adásvétel során képviselje őt, akkor lehetőség van arra, hogy csak Ön jöjjön haza. Az ingatlan tulajdoni lapját ugyan lekérheti külföldről is, de az esetleges közüzemi tartozások, illetve közös költség tartozások így nem deríthetőek ki. Mindenképpen azt javaslom Önnek, hogy a vásárlás előtt látogasson haza. A meghatalmazás alakszerűségével kapcsolatos leírást a 223. kérdésre adott válaszban talál.

Tisztelettel,

Mekkora költséggel jár, hogy megszerezzem az anyósom tulajdonában álló ingatlanrészt?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben szeretném kérni a segítségét. A ház ahol lakunk 50 %-ban a férjem tulajdona /édesapja után örökölt rész/, a másik 50% pedig az édesanyjáé. A férjem azt szeretné, hogy ha az édesanyja /aki 80 éves/ utáni rész az én tulajdonomba kerüljön. Azt szeretném megtudni, hogy mi ennek a módja, és milyen költségekkel jár.


Tisztelt Mónika!

Ha közvetlenül az anyósával köti meg a szerződést, visszterhes átruházás esetén 4% mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket, míg ajándékozás esetén 9% mértékű ajándékozási illetéket kell fizetnie. Miután viszont már a férje tulajdonába került az ingatlanrész, illeték fizetése nélkül átruházhatja azt Önre. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján ugyanis az ajándékozási illeték, míg a 26. § (1) bekezdés zb) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes a házastársak vagyonszerzése. A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.

Tisztelettel,

Kell-e illetéket fizetnie a feleségemnek, ha lemond a tulajdonomban álló ingatlan haszonélvezeti jogáról?


Tisztelt Ügyvéd Úr ! Előre is köszönöm a segítségét. Jelenlegi jogi helyzet : Van egy ingatlan lányom nevén, én és feleségem holtig tartó haszonélvezetével megterhelten.Sajnos rossz fiúval jár és megelőzendő a bajt , szeretnénk, ha a lányom az ingatlant számomra elajándékozná . Innen két lehetőség van, hogy maradjon vagy ne maradjon a feleségem haszonélvezete rajta. Azt tudom, hogy nincs egyenesági rokonok között illeték ingatlan ajándékozásnál . Ha feleségem haszonélvezeti jogáról lemond az ajándékozásnál , az jár -e bármilyen költséggel rá vagy rám( mint új kizárólagos tulajdonosra nézve? Gondolom, hogy ha marad rajta a haszonélvezeti joga, és simán csak lányom nekem ajándékozza a tulajdonát , akkor illeték fizetési kötelesség nem keletkezik , ajándék eladására pedig szintén az 5 éves szabály használható.Jól tudom? Előre is nagyon szépen köszönöm a választ, remélem, hogy érthető a kérdésem. Köszönettel: N. Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Nem jár illeték fizetési kötelezettséggel az ajándékozás akkor sem, ha rajta marad a felesége haszonélvezeti joga, és akkor sem, ha lemond arról. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés p) pontja szerint ugyanis mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék.
Amennyiben az 5 éves szabály alatt a személyi jövedelemadózásra vonatkozó rendelkezéseket értette, igen a szerzést követő évet első évnek számolva az ötödik évben adómentesen értékesítheti az ingatlant. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

<