Ingatlanjogi Tanácsadás

Hogy érhető el, hogy a nagyszülők által a gyermekemnek vásárolt ingatlan a beleegyezésük nélkül ne kerülhessen értékesítésre, viszont én is biztosítva legyek a felől, hogy öt évig nem tehetnek ki onnan?


Tisztelt Ügyvéd Úr ! Az én kérdésem elég összetett. Gyermekem édesapjával régóta elváltunk. Szülei sokat segítettek nekünk, de a viszonyunk kissé megromlott, emiatt a bizalom mindkét irányba elveszett. Jelenleg segíteni szeretnének anyagilag a gyermek (14é) felnevelésében. Milyen módon oldható meg a következő helyzet: Ha ők vesznek egy ingatlant a gyermeknek, aki 14 éves, viszont ebben az ingatlanban mi laknánk a gyermekkel. Hogy oldható meg az, hogy mindenki védve legyen és jól járjon, hogy ők is nyugodtak legyenek, hogy én nem adom el, és én is nyugodt legyek, hogy ők sem adják el, nem tesznek ki minket a lakásból ha úgy tartja érdekük (ez egyszer megtörtént)? Én vállalom azt, hogy amikor a gyermekem befejezte középiskola tanulmányait -ami 5 év- és szüksége van a lakásra, akkor én (ha előbb nem) kiköltözöm. Reményeim szerint ez idő alatt megoldom a saját lakásvásárlás kérdését. Viszont nem szeretném azt sem, hogy az ingatlan tulajdonában részük legyen, mert ezzel ők visszaélnek. Milyen lehetőségek vannak, hogy mindenki védve legyen? Esetlegesen lehet olyan, hogy a gyermeknek -mivel kiskorú- gondolom kell egy törvényes képviselő az ingatlan kérdésében, ez a képviselő lehet például a nagymama testvére is? Köszönöm segítségét!


Tisztelt Eszter!

Megoldás lehet, ha a gyermek tulajdonszerzésével egyidejűleg a nagyszülők holtig tartó haszonélvezeti jogot, melynek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba. A beleegyezésük nélkül tehát az ingatlan nem értékesíthető, és halálukig használni is jogosultak azt. A fentiekkel egyidejűleg az Ön javára 5 évig tartó, határozott időtartamú haszonélvezeti jog bejegyzésére is lehetőség van, így annak fennállta alatt az ingatlan használatára Ön is jogosult, a haszonélvezeti joga alapján.

Tisztelettel,

Kárt okoztak az ingatlanomban. Ki a felelős, ha a károkozás miatt omladozó ház baleset okoz?


Tiszteletem Ügyvéd Úr! Kérdésem vízóra elötti csőtöréssel kapcsolatos. Tavaly karácsonykor csőtörés volt a vízóra elötti csővezetéken. Meg is javították. Januárban elkezdett süllyedni a ház sarka, repedések a falon, ablak alatt, ki lehet látni az utcára, még az úttest is megsüllyedt, ez miatt. Utcafrontra épült ház. Kárbejelentéssel fordultam a Víz Kft felé, elismerték a felelősséget. Telefonon megkértek, hogy keressek cégeket akik helyreéllítják a házat. Kettő közül én az olcsóbbat küldem nekik el. Folyik a levelezgetés. Mai levelükben azt javasolják, hogy én vegyem fel az ő biztosítójukkal a kapcsolatot, a panasz megszüntetése érdekében. Az ismerőseim lebeszélnek erről, mert én a Víz Kft-vel állok szerződésben, és nem az ő biztosítójukkal. Az idő múlásával minden nő. A ház is kezd balesetveszélyessé válni, a kifelé dőlő falak miatt, a tető is omlik. A cégek már nem biztos, hogy vállalják annyiért. Kérdéseim közül csak a legfontosabbakat teszem fel. Hogyan tudom a helyreállítást megsürgetni? Ki köteles helyreállítani a házat? Ki viseli ennek költségeit? Ha baleset történik az omladozó ház miatt, ki a felelős? Egy 84 mama aki nem tud kimozdulni a lakásból, képtelen megoldani ezt a helyzetet, családja sem tud neki jogi dolgokban tanácsot adni. Kérem segítsen, ha tud. Előre is köszönöm.


Tisztelt Éva!

Az ismerőseinek igaza van abban, hogy Ön nincs jogviszonyban a károkozó biztosítójával, azonban ez nem zárja ki, hogy kárbejelentéssel forduljon a biztosító felé. Önmagában a biztosító felé történő kárbejelentés nem jelent joglemondást a károkozó irányába, tehát ha a biztosító elutasítja igényét, még mindig érvényesítheti azt közvetlenül a károkozóval szemben.
Az Ön kötelezettsége, hogy az ingatlan további károsodását megelőzze, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:525. § alapján ugyanis a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Ezen kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Egyebekben az okozott kárt maga a károkozó, vagy helyette a biztosító köteles viselni.
Az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Annak érdekében, hogy a kár elhárítása minél előbb elkezdődhessen, javaslom, hogy haladéktalanul tegye meg a károkozó által szükségesnek tartott kárbejelentést a biztosító felé, hivatkozva azon tényre is, hogy a károkozó elismerte a felelősségét!

Tisztelettel,

Eladhatom az ingatlant, ha a kiskorú gyermekemre ruháztam át? Mik az öröklés szabályai?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemnek és nekem is van már 2-2 nagykorú gyermekünk előző házasságból..Közös gyermekünk most 7 éves .Nem tudjuk hogy lehetne megoldani hogy az ingatlan amelyben most hárman élünk csak a közös gyermekünké legyen.Ha most a nevére íratnánk akkor ha mégis úgy döntünk hogy el akarjuk adni nem tehetnénk meg?Mik az örökség szabályai? Tisztelettel és köszönettel:zsuzsa


Tisztelt Zsuzsa!

Ingyenesen és visszterhesen is átruházhatják a gyermekre az ingatlan tulajdonjogát. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 7:80. §-a és 7:81. § (1) bekezdés a) pontja alapján viszont a kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.
Nagykorúsága elérésig a gyermek érdekében értékesíthetik az ingatlant, azonban a vételár a gyermeket illeti meg. A nagykorú gyermek viszont már természetesen önállóan dönthet arról, hogy értékesíteni kívánja-e az ingatlant, vagy sem.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható [Ptk. 7:58].

Tisztelettel,

Kötelesrészre jogosultként kötelezhetnek a temetési költségek viselésére? A tulajdonostárs kötelezhető a rá jutó költségek viselésére?


Tisztelt Cím! 2 éve elhunyt a párom édesapja, akinek volt egy lakása. A lakást egy alapítványra hagyta végrendeletében. A páromnak 50%-os kötelesrészt ítéltek meg. Elvileg a tulajdonos most az alapítvány és párom lesz 1/2 1/2 arányban. Kérdéseim a következők lennének: 1. az ingatlan 2 éve üresen áll, a közüzemi és egyéb számlák nincsenek fizetve.Amint megtörténik az ügy lezárása a számlákat is fele fele arányban kéne fizetni. Az alapítvány folyamatosan azt hangoztatja, hogy neki ilyenekre nem lesz pénze, akkor innentől mi fizetjük a számlákat? Ha az alapítvány nem hajlandó fizetni, mit tudunk csinálni, hogy ne csak nekünk kelljen? 2. A végrendelet szerint az alapítvány az örökös,nekik kell a temetést is kifizetni. Most ők tőlünk kérik a temetés felének kifizetését mert a lakás felét mi kaptuk. Ez jogos? Nem az egészet nekik kell fizetni, hisz a végrendeletben ez van? 3. A tulajdonrészemet hogy tudom magamról ingyenesen elajándékozni, eladni bármit, hogy nekem ne legyenek ilyen költéségeim (rezsi...) Előre is köszönöm válaszukat!


Tisztelt Gábor!

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:75. §- a szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A 7:1. § szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Az alapítvány tehát az örökhagyó halálának napjától köteles viselni a tulajdoni hányadával arányos költségeket. Amennyiben az alapítványra jutó költségeket is Önök fizették meg, azok megtérítése iránt, egy millió forintot el nem érő követelés esetén fizetési meghagyásos eljárást, azt meghaladó követelés esetén pedig peres eljárást indíthatnak az alapítvány ellen.
2. A hagyatékból először a hagyatéki tartozásokat kell kielégíteni. Ilyen hagyatéki tartozás az örökhagyó illő eltemetésének költségei is. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, azaz ami a hagyatéki tartozások kielégítése után fennmaradt [Ptk. 7:80. §, 7:94. § 1) bekezdés a) pont]. Nem kell tehát megfizetni a temetési költségek arányos részét, kivéve, ha azokat a hagyaték tiszta értékének megállapításakor nem vették figyelembe.
3. A tulajdoni hányadát el is adhatja, és el is ajándékozhatja. A költségek addig terhelik, ameddig tulajdonos.

Tisztelettel,

Visszamondtam a megkötött bérleti szerződést. Visszajár a kaució? Lehetnek a bérbeadónak igényei velem szemben?


Tisztelt Kollár Andor! Az interneten találtam meg az email címét. Kérdésem egy üzleti bérleti szerződés miatt lenne. Az üzletet ki szerettem volna venni, megkötöttük a szerződést, amelyben a közjegyző hibát jelzett, ezért ott nem jelentünk meg, mivel javítani kéne a szerződésen, hiszen az több sebből is vérzik, így tehát bérlés és az átadás sem kezdődött meg, számlát sem kaptam, tehát csak a kauciót fizettem be előre. Viszont én úgy döntöttem, hogy mégsem kell ez nekem és visszamondtam, hogy akkor hagyjuk az egészet. Mert csúszik az egész hónap üzleti szempontból. Kérdésem csupán az lenne, hogy itt tudnak-e ellenem bármit is csinálni? El tudják-e venni a kauciómat? Tisztelettel: P. Péter


Tisztelt Péter!

Önök kaució átadása mellett bérleti szerződést kötöttek egymással, a bérleti szerződés tehát minden bizonnyal érvényesen létrejött Önök között. Amennyiben a felmondás jogszerű volt - a bérleti szerződés ellenkező kikötése hiányában - a kaució visszajár. Ha viszont a felmondása nem volt jogszerű, a megkötött bérleti szerződés továbbra is hatályban van Önök között, mely alapján lehetnek igényei a bérbeadójának Önnel szemben.

Tisztelettel,

<