Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném a tanácsát kérni. Édesapámék hárman vannak testvérek, közös tulajdonba van egy ingatlan. Az édesapámtól és az egyik testvérétől megveszem a részüket. Az idősebb nővére viszont nem adja el, amíg él addig ezzel nincs is semmi baj. Külföldön él,kettős állampolgár évente egyszer jön haza 5 hétre. Gyermeke, férje nincs. Az anyukája még él, de korukat tekintve nem fogja túlélni a mamámat. Megegyeztünk, hogy a rezsi és a felújítási költségeket én fizetem a férjemmel. Felmerült az eltartási szerződés, de mivel külföldön él, így nem biztos h ez működhet. A végrendeletre is gondoltunk, de nem tudjuk h a testvérnek is van e köteles rész. A halál eseti ajándékozást úgy értelmeztük hogy ránk nem vonatkozik mert tényleges örökös vagyok, mivel nincs gyermeke. A kérdés az lenne, hogy így milyen szerződést érdemes kötni, hogy nagynéném majdani halála esetén mi kapjuk a részét, és ne kelljen az unokatestvérekkel osztozkodni? Illetve a testvéreit még egyszer kifizetni? Válaszát előre is köszönöm! Anita

Tisztelt Ügyvéd Úr, a 234. levelével kapcsolatban keresem ismét. Az iroda bérleti szerződésében ki van kötve, hogy a cég telephelye lehet a megadott cím. Ez esetben is megtilthatja a tulajdonos, hogy a levelezési cím ott legyen? Várom szíves válaszát.

Tisztelt Ügyvéd Úr, egy jogi kérdésem lenne, Röviden arról lenne szó, kis városban élek, Az utcáról tekintve mindenkl balról építkezett telek-határba. és jobb oldalon közekedik. A Bal oldali szomszédom építkezne a mellettem álló üres részre. Az építési tervével nem kívánja megtartani a településen általánosan előírt 4m oldaltávolságot (azaz hátrébb megtartja, míg az utcát teljesen beépítené...) Az utcai részen 'L" alakban közvetlen ráépítni szándékozik a mi házunkra. Sorházas jelleget kíván, ami itt soha nem volt. Ez ellen ellenvetéssel éltem, tűzterjedés lehetősége miatt, Sajnos a helyi építési hatóság ujra helyben hagyta ezt az utcai részen történő L ráépítést és a jövőre nézve is... Valami okból a sorházas beépítést erőltetik. Ez van a települési rendezés tervben is. A Jobb oldalról nem sorházas a szomszédom, és én se kívánok ráépítkezni a házára. Így a határozat fellebbezésével a másodfokon a Közig Hivatal is várhatóan el fog utasítani. Jelenleg ezen gondolkozom, érdemes-e egyáltalán fellebbezni. Ennek díja 30 e Ft nem ablakon kidobott pénz lesz. Mivel a helyi méretezések építménymagasság stb...be ezek vannak tartva. Az eddigi külön álló ingatlanom szűnik meg ez esetben ami így részemre hátrányt okozna. Szeretném továbbra is körbejárni a házam mint eddig,ha valami javítani való lenne a jövőben. Ha valamikor eladásra kerülne a házunk... Véleményünk szerint az értéke jelentősen csökkenne egy ilyen utcai sorházas beépítéssel. Mert az emberek kerülik a sorházas ingatlan-függőséget, de előnybe helyezik a szabadon körbejárható házakat. Ezért fellebbeznék II.fokra ha szükséges, Esetleg pert indítanék az építési határozat ellen, melyben a föntiek szerint egyáltalán nem veszik figyelembe hogy nem kívánom ezt a török szomszédságot ilyen formában. Amennyiben az ügy átgondolása után egyáltalán létezik jogi alap egy ilyen határozattal szemben. Tisztelettel kérném ismereteivel segítsen eligazodnom reálisan van e jogi lehetőségem vagy tűrnöm kell ezt.

Tisztelt Ügyvéd úr! Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2002-ben beépítettük az anyósom és az élettársam ingatlanának tetőterét. Úgy alakult, mivel ez egy ikerház. A szomszéd is beépítette az ő részét. De mi különálló lakást építettünk, ők viszont csak bővítették a lakásukat. Mi 2003-ban megkaptuk az ideglenes használatba vételi engedélyt. A szomszédunk elnyújtotta az építkezést és 2013-ban kérte meg a használatba vételi engedélyt. De nem tudjuk milyen módon kaphatunk külön helyrajzi számot, az új lakásra. Még hozzáfűzném hogy az ikerház társasházként van nyilván tartva. Szeretném meg tudni mi a menete a nyilvántartásba vételnek. Tisztelettel B. István

Tisztelt Ügyvéd Úr! 1/2 tulajdoni hányadban tulajdonomat képezi egy jelzáloghitellel terhelt társasházi lakás. A másik 1/2 tulajdoni hányad a volt élettársamé. A lakást még nagyon magas hitelösszeg terheli . A volt élettársam most le akar a saját részéről mondani, hogy lekerülhessen a banki adóslistáról. Ennek fejében ő átruházza rám a lakás másik felét, de ezzel egyidejűleg a hitel kifizetésének teljes felelősségét is. Kérdésem az lenne, hogy hogyan oldható ez meg jogszerűen? Mennyibe fog ez nekem kerülni, elsősorban az illetékterheket tekintve? Nincs olyan megoldás, amely az én tulajdonszerzésemet "ingyenessé" tenné? Válaszát előre is köszönöm. Ágnes