Ingatlanjogi Tanácsadás

Ingatlan értékesítésére külföldön adott meghatalmazás alaki és formai követelményei. Elegendő két tanú, vagy közjegyző, esetleg nagykövetségi hitelesítés szükséges?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A testvérem New Yorkban él. Van egy közös tulajdonú ingatlanunk, fele-fele arányban, amit el szeretnénk adni, ő azonban nem tud hazautazni. Arra gondoltunk, meghatalmazhatná az édesanyámat, hogy járjon el helyette. A kérdésem az lenne, hogy elegendő-e két tanú a meghatalmazásra, vagy kinti közjegyzőnek kell hitelesítenie az aláírását? Érdekelne, hogy jogilag melyik változat fogadható el?


Tisztelt Tibor!

Sajnos egyik sem. Az Inytv. 35. §-a szerint ha a magánokiratot külföldön állították ki, a nyilatkozattevő aláírását, vagy az aláírás hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. A nyilatkozattevő aláírását az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni akkor, ha magyar külképviseleti hatóság nem működik az adott országban, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik. A fentiek alól kivételt képez, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. A viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. A fentiek alapján tehát testvérének Magyarország New York-i Főkonzulátusán szükséges hitelesíttetnie az aláírását, és a meghatalmazást magyarországi ügyvédnek is ellen kell jegyeznie ahhoz, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti eljárásban elfogadja azt a földhivatal. Az ügyvédi ellenjegyzés követelménye nagy felháborodást váltott ki az ügyvédek körében is, hiszen az ügyvédnek gyakorlatilag úgy kell ellenjegyeznie a meghatalmazást, hogy az azt aláíró féllel nem is találkozott. Az ellenjegyzésénél mindenképp ajánlott rögzíteni, hogy az az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével történt.

Tisztelettel,

Érvényes a kézzel írott, hitelesítés nélküli megállapodás?


T.Ügyvéd Úr! A szüleim 1983-ban vásároltak egy házrészt,amihez tartozott udvarrész és kert, aminek ők voltak a kizárólagos tulajdonosai és használói.Van egy szomszéd akinek az ingatlana ugyanezen a telken van ,külön helyrajzi számon,így az ami közös az csak a bejárat az udvaron tehát egy kapubejáró.Mivel 1995-ben a szomszéd azt állította,hogy a szüleim háza alatt lévő pince fele az ő tulajdonában van,(soha nem használta)ezért saját maga készített egy megállapodást arról,hogy lemond a pince használati jogáról cserébe a szüleim kertjének a használati jogáért.Sajnos a szüleim hittek neki anélkül,hogy bármiféle bizonyítékot kértek volna és aláírták a megállapodást,ami egy egyszerű papírlapra volt kézzel írva tanuk és hitelesítés nélkül.2001-ben nővérem a szüleim ingatlanán a tetőteret beépítette ami az ő tulajdona ,külön helyrajzi számmal van és eközben lett alapítva egy társasház alapító okirat,amelyben szerepel a fent említett megállapodás is. 2002-ben a szüleim ingatlanát megvásároltuk a férjemmel,de szüleim továbbra is velünk egy ingatlanban éltek,azóta sajnos édesapám meghalt.Kb.egy éve kezdődtek a problémák,mivel a szomszéd kisajátította magának az egész udvart azaz mindenféle dolgokkal telepakolta ,pl: betonkeverő,vasablakok törött üvegekkel,vasállványok,talicskák,törmelékek,stb. és ezekből közvetlen a konyha ablakunk alá is pakolt és nem engedi,hogy egy virágcserepet is lerakjunk vagy pl. nem engedte h a teherautó beálljon az udvarba,amikor tüzelőt vásároltunk.Próbáltunk vele beszélni,hogy még is mire vélhető ez a viselkedése ,hiszen 30 éven keresztül semmi probléma nem volt,de ő arra hivatkozott,hogy ott minden az övé és mi nem tudunk ellene semmit tenni,mert neki erről megállapodása van a szüleimmel.Megjegyzem ,hogy soha a közös költségbe nem szállt be,amióta ott lakunk mindig is mi takarítottuk az udvart ,mi nyírtuk a füvet,mi betonoztattuk le stb.. Kezdtünk a dolgoknak utána nézni és kiderült,hogy az említett pince nincs a földhivatalnál bejegyeztetve és nem szerepel róla semmi a nyilvántartásban és közben kiderült az is,hogy a szüleimet alattomos módon becsapta,mert a megállapodásba a kert eredeti méreténél lényegesen többet írt bele,mint kellett volna.Sajnos a szüleim nem ellenőrizték a méreteket,mivel Édesapám rokkant volt Édesanyám meg hallássérült születése óta és sajnos ezáltal értelmileg kicsit visszamaradott.Tisztelettel kérem legyen kedves válaszolni,hogy az említett megállapodás felbontható-e vagy érvényteleníthető -e és jogszerű volt a társasház alapító okiratba feltüntetni ,így hogy nem volt hitelesítve? Megoldható-e ,hogy minden a megállapodás előtti állapotba kerüljön? Mit tanácsol,mit tegyek? Köszönettel és Tisztelettel: Marietta


Tisztelt Marietta!

Önmagában a „hitelesítés” hiánya miatt nem érvénytelen a megállapodás és az alapító okirat arra történő hivatkozása sem jogellenes. Más kérdés, hogy amennyiben a szomszéd az udvar használata ellenében olyan jogot ruházott át (pince használati joga), amellyel soha nem is rendelkezett, peres eljárásban kérhető a megállapodás érvénytelenségének megállapítása, és ez alapján az alapító okirat módosítása is. A kérdése megnyugtató módon történő megválaszolásához nélkülözhetetlen az említett megállapodás és társasházi alapító okirat áttanulmányozása is. Javaslom, hogy a jogesettel forduljon ügyvédhez.

Tisztelettel,

Tehermentes lakást vásároltam. Most az eladómat perlik, és az én tulajdonjogom törlését is kérik. Törölhetik a tulajdonjogomat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban kérném segítségét. Október hónapban egy cégtől megvásároltam egy lakást. A tulajdoni lap teljesen tiszta volt. 1/1 arányban ez a cég volt bejegyezve, semmi széljegy. Nem rég kaptam egy földhivatali levelet, hogy az ingatlanomra perindítást tettek, valamint a fővárosi törvényszéktől levelet is kaptam, hogy perbe hívtak az ingatlannal kapcsolatban. Egy másik cég követeli a lakást (ezen kívül többet is), mert azt állítja, hogy a két cég közötti, két évvel ezelőtti adásvételi szerződéssel volt valami probléma. Eredeti állapot visszaállítását követeli, és hogy a fővárosi törvényszék a mi lakásvásárlásunkat vegye semmisnek, kötelezzen minket, hogy kiürÍtve adjuk át a lakást. Kérdésem, hogy van-e esélye annak, hogy az én tiszta tulajdoni lappal megvásárolt lakásomat elvegyék? Félő, hogy a pénzem után hiába futnék a mai cégeket figyelembe véve. Köszönöm válaszát előre is.


Tisztelt László!

Sajnos nem zárható ki ennek a lehetősége sem. Feltehetően a korábbi adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett az Ön tulajdonjogának a törlését is kérte a felperes. A szerződéskötést megelőző állapot ugyanis csak akként állítható helyre, amennyiben az Ön tulajdonjoga is törlésre kerül, hiszen a tulajdonjoga az érvénytelen szerződés megkötését követően keletkezett jogügylettel kapcsolatosan került bejegyzésre, legalábbis a felperes valószínűsíthető álláspontja szerint.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján a jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást az ellenkező bizonyításig az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha a valóságos helyzettől eltér. Ugyanakkor nem érvényesül a közhitelesség elve az ingyenesen szerző és rosszhiszemű szerzők javára.
A Kúria 3/2010. (XII.6.) PK véleményének 1. pontja szerint az érvénytelenségi per a szerződési jogban jogi sérelem orvoslását célzó kötelmi jogi per, míg a törlési per - amit Ön ellen indítottak - ezzel szemben dologi jogi per, ingatlan-nyilvántartási jogorvoslat, amely valamely dologi jog védelmére szolgál. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti tulajdoni állapot helyreállítását az ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezései akkor korlátozzák, ha az érvénytelenül szerző fél az ingatlan tulajdonjogát további szerződő félre ruházza át. Ezek a korlátok abban nyilvánulnak meg, hogy az eredeti jogosult törlési keresete alapján is csak 3 éven belül kerülhet sor a jóhiszemű további jogszerző jogának a törlésére. A törlési per megindítására nyitva álló három éves jogvesztő határidőt a közvetlen jogszerző jogának - tehát az eladója tulajdonjogának - a bejegyzéséről szóló határozat keltétől kell számítani. A jelen honlap keretei között bővebb felvilágosításra nincs lehetőség, a szakszerű tanácsadáshoz ugyanis nélkülözhetetlen az okiratok áttanulmányozása. Javaslom, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez.

Tisztelettel,

Van egy ötletem, hogy kevesebb illetéket fizessek. Jogszerű ez így?


Tisztelt Iroda, A következőkhöz kérném a véleményüket, előre is köszönöm: 1. Én idén júniusban önkormányzattól, árverésen veszek 20M-ért egy ingatlant és azonnal ki is fizetem. 2. Az Illetékhivataltól kérem az illeték kiszabási eljárás felfüggesztését, azzal az indokkal, hogy egy éven belül szándékozom egy másik saját tulajdonú ingatlant eladni. 3. Augusztusban eladok édesanyámnak egy MÁSIK saját tulajdonú ingatlant 15M-ért, részletfizetésre. A szerződés szerint a vételárat 10 év alatt fizeti ki havi részletekben, de ettől függetlenül teljesen átkerül az ingatlan tulajdonjoga hozzá. (Gondolom, hogy az eladás csak akkor eladás jogilag, ha pénzügyi ellenszolgáltatás is van.) 4. Első feltételezésem, hogy Édesanyámnak ez után a vásárlás után nem kell illetéket fizetnie. 5. Mi a helyzet az én esetemben az eladás után esedékes Szja-val? 6. Az eladás után jelzem az Illetékhivatalnak, hogy eladtam egy ingatlant 15M-ért, és folytassa a 2. pontban kért felfüggesztett eljárást. 7. Illetékhivatal kiszab rám a vétel és az eladás közötti 5M HUF különbségnek megfelelően 200ezer HUF illetéket, amit ki is fizetek. 8. Decemberben édesanyám nekem ajándékozza a korábban általam neki eladott ingatlant. 9. Nekem és Édesanyámnak sem kell ez után az ajándékozás után illetéket fizetnem. Helyes-e így ez, vagy valahol hiba van a gondolatkísérletben? Még egyszer köszönöm előre is válaszát.


Tisztelt Cs. István!

1-4. Mivel egyenesági rokona az édesanyja, a vásárlás után nem kell illetéket fizetnie.
5. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét. Kérdését a megadott adatok alapján nem tudom megválaszolni. Fontos lenne ugyanis tudni, hogy milyen jellegű az ingatlan, mikor és mennyiért vásárolta, illetve hogy milyen értéknövelő beruházásokat végzett el rajta.
6-7. Ez akkor van így, ha mind az eladott, mind pedig a vásárolt ingatlan lakóingatlan. Ez azonban a kérdésből nem derül ki.
8-9. Elvileg ez így van, viszont mivel közeli hozzátartozók közötti jogügyletről van szó, ráadásul az értékesítést követően az Ön által „eladott” ingatlan rövid időn belül vissza is kerül a saját tulajdonába, álláspontom szerint vitatható a tényleges tulajdonátruházási szándék. A jogügyletek inkább jogszabály – nevezetesen az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - megkerülésére irányulnak, mely esetben a jogi képviselőnek az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 3. § (3) bekezdése alapján meg kell tagadnia a közreműködést.

Tisztelettel,

Lehet-e kártérítési igényem a bérbeadómmal szemben, ha ez a szerződésben nem szerepel?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Albérletben élünk az élettársammal. Tavaly Márciusban költözünk be szerződéssel 2 havi kaucióval részben bútorozott lakásba. A nyáron nem volt semmi probléma a lakással de ahogy jöttek a hidegek a fal egyre jobban vizesedett a szobában. A végén már mind a 3 fal tiszta penész volt a víztől. Egész télen mondtam a főbérlőnek, jöjjenek át és nézzék meg ők is. Nem jöttek akárhányszor szóltam nekik. Nem olyan rég ki cseréltük a lakáshoz járó hűtőt vettünk egy sajátot mert az számunkra kicsi volt amit kapunk. Ekkor mondta a főbérlő hogy át gondolta a dolgokat miért lehet vizes a fal és penészes. De előtte jól össze is kaptunk szóban hogy nem szellőztetünk eleget. A télen nem is tudtunk olyan szinten szellőztetni egy egy szobás lakást. De jobb időben egész nap nyitva ajtó ablak páramentesítőt is vettünk már mégsem javult a helyzet. A végén be látta hogy ők a hibásak a lakás vizesedése miatt mert nincs a talajnál szigetelés hanem talán ott lehet a szigetelés ameddig vizesedett a fal mert csak egy részig volt vizes. Elvileg a jövőhónapban lesz belső szigeteléssel felújítva a lakás amit a tulaj finanszíroz. A kérdésem az lenne, hogy én kérhetek kártérítést mivel a szobabútoraim amit én vettem, rohadnak és penészesek a víz és a pára miatt ha ilyen estre a szerződésben nincs szó csak olyanról hogy mi a teendő ha én kárt okozok neki. amit egyébként be is tartott mert a télen neki csúsztunk az autóval a kapunak és ő a javítási összegre igényt is tartott. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Éva


Tisztelt Éva!

Kártérítés akkor is jár, ha ezt a szerződésben nem rögzítették. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:137. §-a szerint a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Ha tehát a bútorban keletkezett kár okozati összefüggésben van a bérbeadó szerződésszegésével, akkor jár kártérítés. Ugyanakkor a 6:144. § a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait rendeli alkalmazni. Ennek megfelelően a 6:525. § alapján a károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Vizsgálandó tehát, hogy elhárítható vagy enyhíthető lett volna-e a kár pl. a bútor faltól történő elmozdításával. Ha igen, akkor a bérbeadó nem köteles ezt a kárt megtéríteni.

Tisztelettel,

<