Ingatlanjogi Tanácsadás

Az élettársam a tulajdonomba adná az ingatlana felét. Milyen illetékfizetési kötelezettségem keletkezik? Van jelentősége annak, hogy nem vagyunk házasok?


T. Ügyvéd Úr! Nagyon örültem, hogy megtaláltam az Ön oldalát, ahol ingyenesen kérhetek tanácsot. Új párommal élek, az ő ingatlanában. Az ingatlan igen rossz állapotú volt, amikor megismerkedtünk. Felujitottuk, az anyagiak nagyobb részét ő tette bele, de azért én is beszálltam valamennyivel, ill. a berendezést én vásároltam, és hoztam, és egy személygépkocsit is hoztam a kapcsolatba. Már itt élek több mint egy éve...ami javaim bejönnek, munkából, stb. természetesen az is ebbe az otthonba kerül...a munkámról ne is beszélve. Ezért ő ajánlatára, rám szeretné iratni a fél házat, ugy hogy mindketten a másik halála esetén a másik felére haszonélvezők lehetnénk. Azt szeretném megkérdezni, hogy célszerü ezt megtenni, gondolok arra, hogy ajándékozás, stb...nem tudom milyen lehetőségek vannak, hogy minél olcsóbban usszuk meg az ügyletet. Összeházasodva nem vagyunk...nem tudom ennek van-e jelentősége. Ez volt az egyik. A másik még ide tartozó rész, hogy neki van néhány hektár föld tulajdona, van-e arra lehetőség, hogy arra is irasson rám haszonélvezetet, ha esetleg vele történne vmi, tehát gondolok itt olyasmire, hogy amig én élek használhatom, kiadhatom, tulajdonképpen a belőle származó hasznot élvezhetem. Neki egy kiskorú gyermeke van egyébként, aki majd ezeket örökölni fogja..gondolom. Köszönöm a válaszát, és a lehetőséget, hogy kérdezhettem. Tisztelettel: K. Erzsébet


Tisztelt Zsóka!

Igen, van jelentősége annak, hogy nincsenek összeházasodva, a házastársak közötti jogügyletek ugyanis mentesek mind a visszterhes, mind pedig az ajándékozási illeték alól. A fentiek mellett a házastárs örökös is.
Azt javaslom, hogy az ingatlan(ok) tulajdonjogának átruházása alkalmával létesítsenek haszonélvezeti jogot a másik tulajdoni hányada terhére. Az Ön által előadottak alapján a megkötendő jogügylet visszterhes lesz. A fizetendő illeték összege tehát az ingatlan(ok) forgalmi értékének 4%-a. Egyébként a lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%, egyéb ingatlan esetében pedig 18% lenne. A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.

Tisztelettel,

Kár keletkezett az ingatlanomban, mert a házam melletti árok megrongálódott a megnövekedett kamionforgalom miatt. Kit terhel a felelősség?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Kertvárosban lakunk, a főút melletti vízvezető ároktól 1,5 méterre van a házfal. Az utóbbi években megnövekedett forgalomtól (Vízmű többtonnás járművei) folyamatosan omlik be az árok oldala, az átereszeket nem tisztítja a Vízmű, így minden zivatar alkalmával a mély árok megtelve vízzel kiönt és több cm vízben áll a ház. A víz lassan folyik el, inkább a talaj szívja be, ami a lábazathoz szivárog. Ennek látható jele van a házfalon. Az önkormányzati képviselő beszélt a céggel, semmi jóval nem kecsegtették, hogy változtatnának valamit is a jövőben. Az a kérdésem, hogy nyújthatok-e be panasz mellett igényt a Vízműhöz, hogy a házunk vízszintes szigetelésének költségeit állja a cég a felelősségbiztosításukból? - megjegyzem, hogy a problémás helyen a fal azon része átvizesedve elvált és megsüllyedt nagyjából 2 cm-t. Nem akarok követelőzni velük szemben, de 8 éve nem csinálnak semmit. Valamilyen módon elérhetem-e, hogy a vízelvezető árkot betonelemekkel rakják ki, mint sok helyen a városban? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel


Tisztelt Edina!

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy kizárólag a vízmű lenne felelős a károkozásért. A víztelenítő árok szükséges méretű keresztszelvényét, a burkolt árkok és zárt vízelvezető rendszerek működését az éves fenntartási program szerint, azok eltömődése előtt a közútkezelőnek kell biztosítani, lakott területen kívüli és belterületi útszakaszokon egyaránt. Külön figyelmet érdemel a burkolt árkok, folyókák és a vízelvezetést biztosító szegélyek rendszeres tisztán tartása. Belterületen a csapadékvíz elvezetésére szolgáló műtárgyakat évente legalább egyszer karban kell tartani, ezzel biztosítva a víz zavartalan lefolyását. Földutak esetén a vízelvezetés és a hozzá kapcsolódó műtárgyak fenntartása hangsúlyozottan fontos feladat, a fenntartási feladatokat a fentiek értelemszerű alkalmazásával kell ellátni [a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet 5.6.5.]. Ha a közút kezelője a fenti kötelezettségét elmulasztja, és a mulasztása okozati összefüggésben van az Önt ért kárral, akkor a közút kezelője tartozik kártérítési felelősséggel. Kártérítési igényét peres eljárás keretében érvényesítheti.

Tisztelettel,

Külföldiek ingatlanszerzésének hatályos szabályozása.


Tisztelt Ügyvéd Úr! D-né B. Éva vagyok Kérdésem a következő lenne. Meghirdettük eladásra családi házunkat. Hamarosan jelentkezett egy külföldi állampolgár,aki nem európai állampolgár. De elég gyorsan szeretné megvásárolni ingatlanunkat. Szeretnék Öntől tájékoztatást kérni, az ingatlan eladásával kapcsolatban. 9100 Tét Válaszát előre is köszönöm D.-né B. Éva


Tisztelt Éva!

Nem tudom pontosan mire kíváncsi, megkeresését úgy értelmeztem, hogy a leendő külföldi vevő tulajdonszerzésével kapcsolatosan szeretne tájékoztatást kapni. A külföldiek ingatlanszerzését a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelet szabályozza. A fenti jogszabályt kell alkalmazni a 2014. október 3-a után indult ügyekben. Az ingatlan tulajdonjogának külföldi által történő megszerzésére irányuló kérelmet formanyomtatványon az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. A 3.600,- Ft-os adatszolgáltatási díj megfizetését követően a 21 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapot a kormányhivatal szerzi be. A megindult engedélyezési eljárásban a kérelem benyújtását követően kérelmezett erkölcsi bizonyítványt is csatolni kell. Lehetőség van arra, hogy az erkölcsi bizonyítvány kézbesítési címeként közvetlenül az eljáró kormányhivatalt jelölje meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XX. fejezete szerint ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.

Tisztelettel,

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs mekkora részt használhat az udvarból? Meg kell-e fizetnem a tulajdonostárs által felvett hitelt?


Tisztelt Címzett! K. Ákosné vagyok és kérdésem lenne egy öröklési ügyben. Egy szülői ház 10/18 részével rendelkezem, 2/18 rész a Nővéremé - melyet visszaörökölt ági ágon Öcsém halála után - az örökölt részét én megvásároltam. A fennmaradó 6/18-ad rész az Öcsém halála után az özvegyé, mivel Édesapám engedélye alapján a tetőteret beépítették. A kérdésem az lenne,hogy az udvar részből mennyi a része? ugyanis a szülői házhoz tartozott az udvar, később építették be a tetőteret. Azért is lenne rá szükségem, mert eladásra kerülne az alsó szint, és tudnom kell, hogy hivatalosan hogyan oszlik meg a telek? Az özvegy a szülői ház 2-2/18-ad részére haszonélvezeti jogot kapott. A másik kérésem az lenne, hogy Öcsém ott lakása alatt vett fel jelzálog kölcsönt, és sajnos az egész házat terhelték meg a kölcsönnel, ami szerintem nem jogos. Most az özvegy követeli, hogy fizessük ki az Öcsém részét. Nagyon kérem Önöket, hogy segítsenek amennyiben mód és lehetőség van rá. Köszönettel, tisztelettel K. Ákosné.


Tisztelt Ica!

A ráépítéssel osztatlan közös tulajdon keletkezett az ingatlanon. Ez tehát azt jelenti, hogy az özvegy a tulajdonjoga alapján a teljes telek 6/18, míg az özvegyi joga alapján további 2/18 - 2/18, mindösszesen 10/18 arányban használhatja a telket. Lehetőség van arra, hogy használati megállapodással szabályozzák egymás között, hogy ez a 10/18 rész a természetben pontosan mit jelent, megállapodhatnak akár kerítés elhelyezéséről is a telken belül.
A hagyaték, mint egész száll át az örökösre. Ez azt jelenti, hogy annak terhei is átszállnak. Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ha tehát a nővére örökölt a néhai öccse után, akkor az örökrésze erejéig felel a megörökölt tartozásokért is. Ezt ugyan nem említette a levelében, de ha Ön is örökölt, ez természetesen Önre is vonatkozik. A bejegyzett jelzálogjog alapján Ön helytállni tartozik az ingatlannal. A jelzálogjog bejegyzés jogos vagy jogtalan volta, a jelen fórum keretein belül nem dönthető el. Álláspontom szerint viszont a fentieken túlmenően nem kötelesek kifizetni a néhai öccse tartozását.

Tisztelettel,

Követelhetem-e a vételár teljesítését a termőföldre vonatkozó szerződés jóváhagyását megelőzően? Kit illet meg az ügyvédi letét kamata?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő problémával kapcsolatban kérnem szíves véleményét. Külterületi ingatlanom adásvételi szerződését 5 hónapos procedúra végen a Földhivatal, hibás megfogalmazás miatt semmisnek nyilvánította. Újabb szerződéskötés, az újabb procedúra 4. hónapjánál tartunk. Mivel az ingatlan lakatlan, a vevő kérte, hogy adjuk át neki a ház kulcsát, hogy addig is gondját tudja viselni a háznak, ha túl hideg van befűt stb. Mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés. A vevő akkor tájékoztatott bennünket, hogy a vételárat időközben lekötötte, és így nem tudja ügyvédi letétbe helyezni. Mivel akkor meg nem tudtuk, hogy az adásvételi szerződést újra kell kötni, és már a procedúra 5. hónapja volt, úgy gondoltuk, 2-3 hét múlva meg lesz a jóváhagyás, belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez. Ez ez év januárjában volt. Időközben a vevőnk a mellettünk levő szántót, illetve tanyás ingatlant is megvásárolta, így már elővetéli joggal is rendelkezik a mi ingatlanunkra. A földhivatali jóváhagyás ez év július végére várható. Mivel a birtokba adás részünkről megtörtént, kértük a vevőt, hogy fizesse ki számunkra a teljes vételárat, mivel mar 9 hónap eltelt, a pénzünk értéke romlik stb. Mivel a vevő elővetéli joggal bír, szamara mar nincs rizikó. A vevő nem fizet a jóváhagyás előtt, mivel a pénzt lekötötte. Arcátlanságnak tartom a vevő részéről, hogy neki kamatozik a pénz, amikor mi ennyi engedményt tettünk, és nem tudunk magunknak másik lakást venni. Mit tehetünk ebben az esetben? Ki kell várnunk a földhivatal jóváhagyását? Az ügyvédi letétbe helyezett vételár kamata kit illet? Előre is köszönöm Ügyvéd Úr válaszát! Zita


Tisztelt Zita!

Mint ahogy a leveléből is kiderül, a vevővel megállapodtak abban, hogy a vételár megfizetését megelőzően birtokba adják részére az ingatlant („mi ebbe belementünk, és ügyvéd előtt erről készült feljegyzés”), ahogy abban is, hogy a vevő a szerződés jóváhagyásáig nem köteles ügyvédi letétbe helyezni a vételárat („belementünk abba, hogy nem ragaszkodunk a letéthez”). Az arcátlanság nem jogi kategória, így hogy a vevő viselkedése annak minősül-e, nem kívánom eldönteni. Meg kívánom azonban jegyezni, hogy az Önök hozzájárulása nélkül a vevő nem vehette volna birtokba az ingatlant. Lehetőségük lett volna úgy is megállapodni a vevővel, hogy csupán a vételár letétbe helyezését követően veheti birtokba az ingatlant, azonban nem így tettek.
Csak az adásvételi szerződésük ismeretében dönthető el, hogy követelhetik-e a vevőtől a vételár megfizetését a szerződés jóváhagyása előtt. Amennyiben a szerződésben így állapodtak meg, akkor igen.
A vevő elővásárlási joga nem jelenti azt, hogy biztosan meg is szerezheti az ingatlan tulajdonjogát; különösen akkor nem, ha több elővásárlásra jogosult személy is van. Mindamellett az a tény, hogy valaki elővásárlásra jogosultként kíván megvásárolni egy ingatlant nem garancia a szerződés jóváhagyására sem.
Ha a vételárat ügyvédi letétbe helyezte volna a vevője, annak kamata - a letéti szerződés ellenkező kikötése hiányában - Önöket illetné. A letéti szerződésben azonban a felek szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a letéti összeg kamata kit illet meg, ahogy arról is, hogy kit terhelnek a letétkezelés költségei.

Tisztelettel,

<