Ingatlanjogi Tanácsadás

Tisztelt Ügyvéd Úr Tavaly vásároltam egy ingatlant,az idén értékesíteném mivel,előre láthatólag a forintosítás következtében,jelentősen csökkentetné a hitelem. Hitelkiváltásra használva is adóznom kell, ha a vételi árnál, nagyobb áron értékesítem az ingatlant? Ezen kívül a CSOK-ot kívánom igénybe venni egy kisgyermekemre jól tudom hogy lehet hitelkiváltáshoz is kérni? Ezen ingatlan ki volt adva albérletbe az albérlők elköltöztek de a cuccukat a közös tárolóba hagyták.Nem hajlandóak elvinni,mit tudok tenni? Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlöm! Előállt egy olyan helyzet, amiben a feleségem (1,3 éves kislányom) és én eltartói vagyunk feleségem nagymamájának (apai), a nagymamának férjével közös házukban tulajdoni arányuk 1/2-1/2 volt férje halála után a tulajdoni megosztás ugyan ez volt, csak az egy-szem fiuk ági-örökléssel örökölte apja ingó és ingatlan hagyatékát az anyukája (feleségem nagymamája) haszonélvezetével terhelve az egész ingatlanra. A feleségem apja megverte és elüldözte otthonából anyját (feleségem nagymamáját). A nagymama velünk van 2 éve (így eltartási szerződéssel az ő 1/2 megosztva feleségem és köztem 1/2-1/2 arányban, ezáltal a teljes ingatlant tekintve feleségem apja 1/2, feleségem 1/4 jómagam 1/4), most szerettük volna érvényesíteni haszonélvezeti jogát, történt ügyvédi felszólítás 'távozzék a házból', erre válaszul érkezett egy spirál-füzetből kitépett négyzethálós-lapon egy firkálmány, melyben megtagadta a távozást. Erre hivatkozva volt egy tárgyalás, melyen ismertették vele jogainak korlátozottságát, de ennek ellenére továbbra is a házban tartózkodik. 2014 decemberében összeült az ő ügyvédje, a mi ügyvédünk illetve ő és mi, ezen a megbeszélésen 2 ügyvéd előtt és előttünk elhangzott részéről a közös tulajdon megszüntetése indítvány, az árban nem tudtunk megegyezni, holott majdnem egy évvel annak-előtt volt egy NAV-os értékbecslés, hisz vagyonszerzési illetéket kellet fizetnünk a nevünkre került ingatlan után melynek összege az egész ingatlant figyelembe véve 4 000 000 Ft volt és ennek 1/4-1/4 része után fizettünk mi. Ők ezt nem hitték el, így a mi ügyvédünk felajánlotta, hogy akkor értékbecslőt hívunk az akkor megmondja mennyi (független értékbecslő 4 000 000 Ft), ennek vesszük a 1/2 rá eső részt mínusz a haszonélvezet értéke, így járna neki 1 600 000 Ft amit mi minden további nélkül kifizetnénk neki csak hagyja el az ingatlant. Erre a múltkor beszéltem az ügyvédünkkel ő meg azt mondta, hogy várni kell mert ők akarnak ajánlatot tenni! Valamint a mi ügyvédünk azt mondta régebben, hogy a felszólító levél óta lehet számolni albérleti díjat, amit le lehet vonni a vételárból, de most-meg már azt mondja, hogy azt el kell felejteni. Akkor ez most hogy van? Mi a teendő hogy végre lezáruljon ez a több mint 2 éve húzódó viaskodás? Illetve így, hogy az ingatlan 1/2-e a miénk, eltávolíthatjuk-e az ingatlanról a számunkra nem kívánatos személyeket, akiket a tulajdonos társ hozott oda? Valamit lehet-e valamit kezdeni azzal, hogy ők a városban amerre csak járnak elszidnak engem és az egész családfámat (ez rágalmazás,becsületsértés)?

Tisztelt Ügyvéd Úr! Építési engedélyt olyan területre, ami sem magánútról, sem közútról nem közelíthető meg nem adnak ki. Ennek ellenére gond nélkül értékesíthető egy már használatba vett ingatlan a megközelítésére szolgáló magánút nélkül (közútról nem közelíthető meg)?! Ez a törvényi hiányosság kényszerít minket egy lehetetlen helyzetbe. A konkrét helyzet: 8 db lakás (nem Társasház) egy közös tulajdonú magánúton közelíthető meg a közútról. Az építéskor 2/16-od rész tartozott minden lakáshoz. Egy korábbi adásvétel során viszont az egyik lakóingatlant az útrész nélkül értékesítették, így azóta az az ingatlan ún. elzárt ingatlan (és azóta újra értékesítették, tehát a 3. tulajdonos lakja jelenleg). A lakó természetesen a magánutat használja ingatlanja megközelítéséhez. Az első tulajdonosok, akiknek a nevén maradtak az útrészek (mindkettőnek 1/16-od tulajdona van) egyike nem elérhető, a másik tulajdonára végrehajtást jegyeztek be. Jómagam és a további tulajdonostársak (összesen 14/16 tulajdonrész) szeretnénk rendezni a jogviszonyt, az útban tulajdonrésszel nem rendelkező lakóingatlan tulajdonos viszont nem hajlandó együttműködni. (információink szerint ő igénypert indíthatna az út tulajdonjogáért, de erre nem hajlandó, együttműködési készségének hiányát e-mailes levelezés bizonyítja) Tehetünk-e mi, többiek valamit? Ha pert kell indítanunk, akkor pontosan ki ellen és milyen jogcímen? Ebben az esetben utólagos használati díjat ill. perköltség megtérítést is kérhetünk? A fő célunk a Vízmű szolgalmi jogának bejegyeztetése lenne (jelenleg közös a vízfőmérőnk, de sajnos ez a szomszédunk vízdíjat sem mindig fizet, és az önálló vízfőmérőknek ez a jogi akadálya). A tavaly lezajlott csatornázás magánútra eső közös költségeit a helyzetből adódóan szintén mi, a 14/16 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosok fizettük ki - jogilag a 2/16 tulajdonosa, észszerűleg a lakóingatlan jelenlegi tulajdonosai tartoznak ezt megfizetni. (ha senki nem fizetne meg nekünk semmit, csak egy kérelemmel megúszhatnánk, hogy egy hatóság kényszerítse a jogi rendezést, azzal lennénk a legboldogabbak, túl sok időt és energiát vett már el eddig is az ügy) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, Cocu

Tisztelt,ügyvéd úr Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz.Édesapám halála után lemondtunk, Én és a húgom apai házrészünkről haszonélvezeti joggal Édesanyám javára.Az ok az volt,hogy másik lakást kellett vásárolni.Ha mi akkor kikérjük az apai részt az új lakás megvásárlása nem történik meg.1986-ba az eladott tanya ára 300 000ft volt,az új házrész megvásárlási ára is ezkörül volt. Akkor az én apai részem 75 000ft lett volna.Az új házrész amit vettünk mai ára 4,5-5Mft-ot ér.Az eltartási szerződés a húgom részéről ezért a házrészért köttetett.A szerződésben megemlítette az ügyvédnő a jogosságát az 1/4 résznek de csak a 75 000ft-ot.A kérdésem az lenne,hogy a mai felértékelődött árból is csak a 75 000ft jár nekem vagy a mai forgalmi értékének a 25%-a az-az durván 1 250 000ft a járandóság Válaszát,előre is köszönöm

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a devizahitelek forintosításával kapcsolatos hírekben megemlített elállási jog által lehetőség szerinti ingyenes végtörlesztés jobban megéri e, mint az egyszerű végtörlesztés, amely díjköteles? Az elállási jog ebben az esetben a már forintosításra vonatkozó tőketartozásra, vagy még a devizában meghatározott tőketartozásra utal? Az elállási jogot bárki gyakorolhatja, vagy van meghatározott megindoklási feltétele? Tisztelettel köszönöm válaszát,