Ingatlanjogi Tanácsadás

Az egyik tulajdonostárs ingatlanrésze végrehajtás alatt van. Értékesítés esetén mi történik a tulajdoni hányad vételárrészével nem fedezett tartozással?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Van egy örökölt, hat tulajdonosi részű ingatlan.Az egyik tulajdoni részre Apeh terhelés lett bejegyezve. Kérdésem: ha az ingatlant közös megegyezéssel értékesitik és az egy tulajdoni részre eső vételár nem fedezi a terhelés összegét, mi fog történni a fennmaradó hiánnyal.


Tisztelt György!

A tartozás nem szűnik meg, a NAV minden bizonnyal kísérletet tesz majd arra, hogy az adóson más módon behajtsa azt, ez azonban az Önök tulajdoni hányadának vételárát nem érinti.

Tisztelettel,

Lehetséges-e szolgalmi joggal kettéválasztani egy telket?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A tulajdonomban van egy 50%-os tulajdonjog hányad (osztatlan közös tulajdon), ami földmérő által ki lett mérve és változási vázrajzzal rögzítve lett. Valamint ügyvéd által hitelesített szerződésünkben rögzítettük, hogy a másik telek félen közmű és bejárási szolgalmi jogom és elővásárlási jogom van. A telek egyik oldalát belterületi utca határolja, az én felemen azonban külterületen futó aszfalt úttal határos, azonban 2013 óta a közútkezelő nem engedélyezi a kihajtást ezen közútra. (korábbi kihajtók szerzett jogként elfogadva) Ezen ok miatt a helyi rendezési terv nem engedi a mélységben történő megosztást (/2)… Mivel a telek településhatáron helyezkedik el és az ott futó közútra nem engedélyezett a hivatalos kihajtás, így jelenleg hivatalosan nem tudom különosztani a telkem, így építeni sem tudok rá külön lakóépületet. A kérdésem a következő: lehetséges szolgalmi joggal külön választani a telket /2-re? Vagy valami más megoldást ha ajánlanának nagyon örülnék, mivel már eléggé kétségbeesett vagyok az ügy miatt… Köszönettel: T. János


Tisztelt János!

Álláspontom szerint nem lehetséges szolgalmi jog alapítással különválasztani a telket. A szolgalmi jog alapításához ugyanis legalább kettő önálló helyrajzi számon lévő telek szükséges (uralkodó telek/szolgáló telek). Közös tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadai között szolgalmi jog nem létesíthető, ugyanaz a telek ugyanis nem lehet egyszerre szolgáló és uralkodó telek is. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint viszont épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított. Javaslom tehát, hogy a változási vázrajzot akként módosítsák, hogy a közös tulajdonú telek három leendő helyrajzi számra kerüljön megosztásra: a két önálló telek mellé létesítsenek egy önálló magánutat is, amely az Ön leendő telkéhez vezet. Ezen külön helyrajzi számra kerülő magánút akár közös tulajdonukban is maradhat. Véleményem szerint így már - legalábbis ebből a szempontból - nincs akadálya a telek megosztásának, és az építésnek.

Tisztelettel,

Indíthatok-e pert, ha a bankom a Kúria véleményében megfogalmazott elvekkel ellentétesen emelte a kezelési költséget?


Tisztelt Ügyvéd Úr, 2002-ben vettem fel Ft hitelt. A bank a későbbiekben jelentősen megemelte a kezelési költséget, amit nem tartottam jogszerűnek. A kúria jogegységi döntése aztán ki is mondta, hogy ezek az egyoldalú emelések tisztességtelenek voltak, amennyiben a szerződés nem tartalmazta egyértelműen, hogy milyen folyamatok hatására hogyan fog változni a költség. Ez az én szerződésemben nem szerepelt, csak az, hogy változhat. A jogegységi döntés tartalmát később törvénybe is foglalták, mely előírta a bankoknak, hogy peren kívül automatikusan minden érintett ügyféllel számoljanak el, fizessék vissza a jogtalanul levont költségeket. Ugyanakkor a törvény hatálya csak a 2004 május után kötött szerződésekre vonatkozik. Rám tehát az elszámolási törvény nem vonatkozik, így automatikusan nem kapok elszámolást, és visszatérítést. Ugyanakkor a jogegységi döntés nem tartalmaz határidőt, tehát - értelmezésem szerint - az minden még nem elévült ügyben irányadó a bíróságok számára. Ön is így látja? Tehát ha pert indítanék a bankkal szemben, azt ugye jó eséllyel megnyerném?


Tisztelt Géza!

A Kúria 2/2014. számú jogegységi határozata a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelensége tárgyában született, tehát az Ön esetére sem ezen jogegységi határozat, sem pedig az annak alapján hozott törvény nem vonatkozik. A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény azonban alkalmazható forinthitelek esetében is. Amennyiben a bankja a fenti véleményben megfogalmazott elvekkel ellentétesen emelte a kezelési költséget, elévülési időn belül jó eséllyel indíthat pert a pénzintézet ellen.

Tisztelettel,

Édesapám az ápolása miatti hálából nekem ajándékozta az ingatlanát. Előterjeszthet-e a testvérem kötelesrész iránti igényt?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Testvérem sajnos alkoholista. Édesanyánk még gyerekkorunkban meghalt. Édesapám súlyos beteg volt, akit több mint 8 évig egyedül én ápoltam, a testvérem felé se nézett, még a halálos ágyán sem látogatta meg. Hálából amiért én mellette maradtam és kiápoltam, három éve édesapám nekem ajándékozta a házát. Nem nagy értékű ház, de mása nem volt. A testvéremet most megkörnyékezte egy csapat, akik biztatására követeli rajtam a házból a kötelesrészt, és azt is elkezdte mondogatni, hogy érvénytelen az ajándékozási szerződés, mert nem tartalmazza szó szerint, hogy én elfogadom az ajándékot. Ezek biztos nem a saját gondolatai, mert ő ilyenekhez nem ért. Én a saját eszemmel úgy gondolom, hogy elfogadtam az ajándékot, ha már aláírtam a szerződést, de nem tudom, hogy ez jogilag is így van-e. Az ügyvéd szerint, aki csinálta a szerződést így van. A kérdésem az lenne, hogy jár-e a testvéremnek kötlesrész a ház után, illetve, hogy igaz-e, hogy az „elfogadom” szó nélkül érvénytelen az ajándékozási szerződés? Köszönöm, hogy időt szán rám.


Tisztelt Anikó!

1. Ha az édesapja azzal az indokkal ruházta át Önre a házat, mert a tartási, ápolási, gondozási feladatokat Ön teljesítette, úgy álláspontom szerint az ilyen szerződés az Ön által nyújtott ellenszolgáltatások erejéig visszterhes jogügyletnek minősül, függetlenül attól, hogy ajándékozási szerződés az okirat elnevezése. Először is tehát meg kell állapítani ezen ellenszolgáltatásoknak az öröklés megnyílásának időpontjában számított értékét. Amennyiben az így megállapított érték nagyobb, mint a ház fenti időpontban számított értéke, nem jár kötelesrész a testvérének. Egyébként a ház értékéből le kell vonni a szolgáltatások ellenértékét, és az így kapott különbözet lesz a kötelesrész alapja.
2. Egyetértek az okiratszerkesztő kollégával abban, hogy nem érvényességi feltétele az ajándékozási szerződésnek, hogy az okirat szó szerint tartalmazza az „elfogadom” kifejezést. Elegendő, ha annak tartalmából felismerhető, hogy az Önök, mint szerződő felek akarata ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányult.

Tisztelettel,

Hogy tudom a feleségemre íratni az ingatlanrészemet úgy, hogy ne kelljen illetéket fizetnünk?


Néhány hónapja eladtuk a régi lakásunkat, és bankhitel igénybevételével vásároltunk egy másikat. A bank nem kérte, hogy a feleségem is tulajdonos legyen, csak azt, hogy adóstársa legyen a hitelnek. Az eladott lakásnak és a most megvásároltnak is tehát én vagyok az egyedüli tulajdonosa. Mivel azonban már 21 éve vagyunk házasok, és a hitelnek a feleségem is adósa, a nevére szeretném íratni a lakás fele részét. Hogyan tudom ezt úgy megtenni, hogy ne kelljen illetéket fizetnünk, vagy ha ezt nem lehet, akkor úgy a legkevesebb illetéket kelljen fizetnünk? Ön vállal ilyen ügyintézést?


Tisztelt Norbert!

Akár ajándékozza, akár visszterhesen juttatja a feleségének az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék, míg 26. § (1) bekezdés z) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik. Felhívnám azonban a figyelmét arra, hogy a jogügylethez a hitelt nyújtó pénzintézet hozzájárulása szükséges. Egyéb jogügylet esetén ajánlom figyelmébe a honlapon található illeték kalkulátort, melynek segítségével kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illetéket összegét. Megtisztel, ha az ügyintézéssel engem bíz meg, kérem, időpont egyeztetés végett keressen a honlapon található elérhetőségeim valamelyikén!

Tisztelettel,

<