Ingatlanjogi Tanácsadás

Bejelentett állandó lakcíme alapján érvényesíthet-e az élettársam nővére tulajdonjogi igényt az ingatlannal kapcsolatosan?


Tisztelt Cím! Közösen építettünk egy házat az élettársammal. Fele-fele arányban oszlik meg közöttünk a tulajdonjog. Az élettársam nővérének felmondták az albérletét, és mivel szüksége volt egy bejelentett állandó lakcímre, kb. egy éve bejelentkezett hozzánk. Nem örültem neki. A kérdésem az lenne, hogy a közös lakcím miatt bizonyos idő elteltével a sógornőm valóban követelhetne-e - az ott lakás miatt - tulajdonrészt akár az ingatlanból, akár az ingóságokból. Valójában a szüleinél lakik, nem itt. Nálunk csak hivatalosan van bejelentkezve.


Tisztelt Zsanett!

Nem követelhet semmit a sógornője. A bejelentett lakcím még csak jogcímet sem teremt a sógornőjének az ingatlanban való tartózkodásra. Megjegyzem, hogy az ingatlanban lakás puszta ténye alapján sem követelhetne Önöktől semmit. Ha ez másképp lenne, nagy bajban lennének azok a bérbeadók, akik hosszabb távra hasznosították az ingatlanaikat, hiszen az idő múlásával az abban található ingóságok és maga az ingatlan is a bérlő tulajdonába kerülne. Az Ön által leírt állapot egyébként jogszabálysértő. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdése ekként rendelkezik a lakcímbejelentésről: a Magyarország területén élő, törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ez a kötelezettség nyilvánvalóan a tényleges lakóhelyre és tartózkodási helyre vonatkozik.

Tisztelettel,

Tulajdonjog átruházásához szükséges-e az özvegyi jogosult hozzájárulása? Jelen kell-e lennie a szerződéskötéskor?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy olyan szatymazi ingatlannal kapcsolatos a kérdésem, amelynek hárman vagyunk tulajdonosai 1/2 – 1/4 – 1/4 arányban (az enyém az egyik 1/4 rész). A testvérem és az én részemre özvegyi jogot jegyeztek be, a fennmaradó 1/2 rész tehermentes. Eladhatjuk-e az ingatlan 3/4-ét, úgy hogy abból 1/4-et özvegyi jog terhel? A testvérem nem akarja eladni a saját részét, de lemondana az elővételi jogáról. A következő kérdésem, hogy ha ez így kivitelezhető, a haszonélvezőnek egyáltalán jelen kell-e lennie szerződéskötésnél, vagy szükséges-e bármilyen jóváhagyás a részéről? Ha ennek van jelentősége, egy darab telki számon nyilvántartott, kétgenerációs családi házról van szó, ami két külön bejáratú, összkomfortos házrészt jelent. Az egyik részében lakik az özvegyi jog jogosultja a testvéremmel. Remélem, sikerült érthetően fogalmaznom. Köszönettel és tisztelettel: Mátyás


Tisztelt Mátyás!

A tulajdonjog átruházásához nincs szükség az özvegyi jog jogosultjának jóváhagyására, és a szerződéskötésnél sem szükséges a jelenléte. A helyzete azonban a tulajdonjog átruházását követően sem lehet terhesebb, mint előtte volt. Ez azt jelenti, hogy az özvegyi jog jogosultjának erre irányuló kifejezett lemondása hiányában az új tulajdonos 1/4 tulajdoni hányadát ugyanúgy terhelni fogja a bejegyzett özvegyi jog, mint jelenleg az Önét. Ha ilyen feltételekkel tudnak vevőt találni az ingatlanrészre, nincs akadálya a jogügyletnek.

Tisztelettel,

Jogosultak-e utólagos elszámolást kérni azok is, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szegedi nyugdíjas pedagógus házaspár vagyunk. 2008-ban vásároltunk egy budapesti lakást a feleségemmel, melyre 13,5 MFt svájci frank alapú hitelt vettünk fel. 2011 végén sikerült eladnunk az ingatlant, és 180 Ft-os árfolyamon éltünk a végtörlesztés lehetőségével. Akkor ez még nem tűnt egy túl jó döntésnek, mert az összes megtakarított pénzünket elveszítettük; a mostani 260 Ft körüli árfolyamot elnézve ugyanakkor, egyre inkább életünk legjobb üzletének bizonyul. Eleinte arról volt szó, hogy a végtörlesztőket eleve kizárják a mostani „elszámoltatásból”, de utána már ilyet is, olyat is hallottunk, és nem tudjuk, hogy melyik információ igaz. Olyat is olvastunk, hogy amennyiben a végtörlesztéssel többet kaptunk vissza, mint ami most járna, és mégis kérjük az elszámolást, a bank még a különbözet megfizetésére is kötelezhet minket. Nem vagyunk elégedetlenek, tudjuk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévők is. Úgy gondoltuk azonban a feleségemmel, ha hátrányunk nem származhat belőle, és jogosultak vagyunk a mostani elszámolást is kérni, élnénk ezzel a lehetőséggel, hátha még valamennyivel csökkenteni tudnánk a veszteségeinket. Köszönjük megtisztelő válaszát! C. Csaba


Tisztelt Csaba!

Kis híján elkésett a kérdésével. Jogosultak utólagos elszámolást kérni azok is, akik 2011 szeptembere és 2012 februárja között éltek a végtörlesztés lehetőségével. Fontos azonban, hogy az elszámolás iránt kérelmüknek legkésőbb 2015. március 31-éig be kell érkeznie a bankhoz. Az elszámolás tehát esetükben nem automatikus, és ha a határidőt elmulasztják, nem élhetnek többé ezzel a lehetőséggel. Az elszámolás iránti kérelem benyújtása csak akkor ingyenes, ha kölcsönből végtörlesztettek. Egyéb esetekben, így az Önök esetében is, az igény benyújtásával egyidejűleg 10.000,- Ft-ot kell a banknak megfizetni. A bank 2015. november 30-áig köteles elkészíteni az elszámolást. Az utólagosan visszajáró elszámolási összegből valóban le kell vonni a végtörlesztéskor igénybe vett árfolyamkedvezményt, és ez sok esetben negatív egyenleget eredményezhet, azonban a bank részére ebben az esetben sem kell visszafizetniük semmit.

Tisztelettel,

Követelheti-e rajtunk, vevőkön a jutalékát az ingatlanközvetítő, ha nem is álltunk vele szerződéses viszonyban?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy felettébb kellemetlen helyzetbe kerültünk ingatlanvásárlás kapcsán. Párommal tavaly kezdtünk el ingatlant keresni, és idén februárban sikerült is egy megfelelő lakást találnunk. A lakás keresést, ingatlanügynökökkel való tárgyalást én intéztem, de a lakást a Párom saját nevére vásárolta meg. A probléma ott kezdődött, hogy a szerződés aláírása után az eladói oldal nem akarta kifizetni az ügynökség jutalékát, arra hivatkozva, hogy kevesebbért lett eladva az ingatlan, és egy bizonyos összeg felett járt volna pénz az ingatlanirodának, bár nekik aláírt szerződésük volt egymás között. Az alkudozás, ügyintézés, szerződéskötés az ingatlan irodán keresztül zajlott, az ingatlanügynökök végig jelen voltak, mi csak az előszerződés megkötése után kaptunk elérhetőséget az eladókhoz. Tegnap levelet kaptunk egy ügyvédtől, akit az ingatlaniroda bízott meg, melyben összejátszással vádolnak bennünket az eladókkal, és a jutalékuk megfizetésére köteleznek. Arra hivatkoznak, hogy az eladó megtévesztette őket, mert nem ő volt a tulajdonos, hanem a felesége, és erre hivatkozva nem fizet. Az előszerződés során azonban még a mi számunkra is tiszta volt, hogy a feleség, illetve unokahúga közösen a tulajdonosok, mivel előzetesen tulajdonlapot kértek ki, ami alapján az előszerződés elkészült, amit az egyik ingatlanügynök által szervezett ügyvéd kért ki, aki később a végleges szerződést is elkészítette. Mi az ügyvédi költséget megfizettük, a vagyonosodási illeték megítélésére még várunk, de a minket terhelő költségeket becsületesen rendeztük. Követelheti rajtunk az iroda a jutalékát az eladói fél helyett? Van erre bármi jogi alapjuk? Üdvözlettel: Szilvia.


Tisztelt Szilvia!

Önök nem álltak szerződéses jogviszonyban az ingatlanközvetítővel, tehát megbízási díj fizetési kötelezettségük sem keletkezhetett. Az ingatlanközvetítőnek csak a megbízójával, tehát az eladóval szemben lehet díjkövetelése, annál is inkább, mert a közvetítő képviseletében eljáró ügyvéd maga is azt állítja, hogy az eladó volt az, aki megtévesztette az ügyfelét. Megjegyzem, mivel Önök a szerződéskötésig nem is ismerték az eladót, nyilván „összejátszani” sem tudtak vele. Öntől, mint a párja meghatalmazottjaként eljáró személytől legfeljebb az várható el, hogy az ingatlanközvetítő felhívására lenyilatkozza felé, hogy az ő közvetítői tevékenysége révén szerzett tudomást az ingatlanról. Ez azonban ingatlan keresésére irányuló, megbízási díj megállapodást is tartalmazó szerződés hiányában nem keletkeztet megbízási díj fizetési kötelezettséget az Ön oldalán. Egyebekben nem tartom etikusnak az ingatlanközvetítő eljárását. Kérem, küldje meg e-mailben, hogy melyik ingatlanközvetítőről van szó.

Tisztelettel,

Előszerződés alapján terhel-e bennünket bármilyen közteher viselési kötelezettség?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben szeretném segítségét kérni. 2012-ben örököltem nővéremmel együtt édesapánk után 4 hektár termőföldet. Mára a körülötte lévő összes földterület egyetlen tulajdonos kezébe került. Megkeresett vételi szándékával, amit elvetettünk. Felajánlott egy kicsivel jobb minőségű földet cserébe ugyanazon a településen. Egyelőre csak szándéknyilatkozatot írnánk erről, mert még csak 1 éve van a tulajdonában a cserére felajánlott terület és 4 év múlva kerülne sor az átírásra. Kérdésem a következő. Bennünket terhelne-e most vagy később bármilyen illeték vagy adófizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Hajnalka!

Elnevezhetik szándéknyilatkozatnak is az okiratot, azonban ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit is, tartalmilag előszerződésnek tekintendő [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:73. §] . Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján, tehát a csereszerződés megkötésének napján keletkezik. Az előszerződés után tehát nem kell illetéket fizetnie. A megkötendő csereszerződés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték összegét kiszámíthatja a honlapon található illeték kalkulátorral, az ingatlan adásvétele, ajándékozása/(adásvétel) tulajdonszerzés illetéke menüpont alatt. A sok kérdés ne riassza el, azok az illeték összegének minél pontosabb megállapítását szolgálják.

Tisztelettel,

<