Ingatlanjogi Tanácsadás

Elmulasztottuk a négy éves beépítési kötelezettség teljesítését. Hogy kerülhető el az illetékfizetés?


Segítségét szeretném kérni! 2010-ben pályázaton nyertünk a helyi önkormányzatnál egy ingyen telket azzal a feltétellel, hogy öt éven belül fel kell építeni a házat. 2011. februárjában kaptunk egy levelet egy csekkel, amit nem vettük figyelembe, és beraktuk a szekrény mélyére. 2015. március 13-án kaptunk a NAV-tól egy levelet amiben az állt, hogy lejárt a türelmi idő 2014.12.27-én, és fizessünk be 321.000,- Ft illetéket + 114.000,- Ft késedelmi kamatot fejenként. De erről csak úgy kell tájékoztatni, hogy itt a csekk, decemberben nem tudtak volna jelezni, hogy le fog járni a türelmi idő? Hogyan lehet kikerülni, hogy ne kelljen ezt a rengeteg pénzt kifizetni? Eddig is úgy építettünk, hogy hónapról hónapra saját kezünkkel. Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Beáta!

A NAV csak akkor függeszthette fel a megállapított illeték megfizetését, ha Önök az ajándékozási szerződés mellékletét képező B400-as nyomtatványon nyilatkozatban vállalták, hogy az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat építenek. A figyelmen kívül hagyott levélben a NAV minden bizonnyal tájékoztatta Önöket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés b) és (2a) – (2c) bekezdéseiben foglaltakról, azaz hogy a vagyonszerzés után fejenként 321.000,- Ft összegű illetéket állapított meg, melyet a megfizetés tekintetében felfüggesztett. A levéleben annak is szerepelnie kellett, hogy a NAV a 4 éves határidőt követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából, és a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha az építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy a határidőn belül a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, vagy a vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetőleg a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolta. A fentiek hiányában a telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. A NAV tehát megfelelően járt el, amikor az illeték felfüggesztéséről szóló határozatot kézbesítette, a határidő lejártát megelőzően újabb értesítést nem kellett volna küldenie Önöknek. Ténykérdés ugyanis, hogy Önök 2014.12.27. napjáig eleget tettek-e a vállalt kötelezettségüknek, azaz megszerezték-e a használatbavételi engedélyt, vagy sem. Az a körülmény, hogy az önkormányzat négy év helyett öt éves határidőt állapított meg a beépítés teljesítésére, az illetékfizetési kötelezettség szempontjából nem bír relevanciával; az illetékekről szóló törvény szerint tehát meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlékot is. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor az adóhatóság külön méltányossági kérelem alapján mérsékelheti vagy elengedheti az adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást is, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Tisztelettel,

Az örökhagyó halála után kitagadhatja-e az örökös az örököstársát?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Örökösödési kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám halála után lemondtunk, a húgom és én, apai házrészünkről haszonélvezeti joggal édesanyám javára. Ez a házrész kb. 5 millió forintot ér. Édesanyám betegsége miatt közös megegyezéssel a húgomhoz került ellátásra. Szóban úgy egyeztünk meg, hogy a nyugdíja haláláig, a ház ¾ része halála után a húgomé lesz. A gond ott van, hogy édesanyám csak most, halála előtt közölte velem, hogy valamilyen megállapodást az örökséggel kapcsolatban ügyvéd és tanúk előtt aláírattak vele. Gondolom, ezt velem is tudatni kellett volna, ha örökrészemet is érinti. Kérném válaszát, van-e teendőm, mivel édesanyám agytrombózis utáni állapotában már nem mindig tudta elmondani, hogy mikor mi történt vele, jelen eset kapcsán sem tudta, hogy mit írt alá. Lehetséges-e, hogy az apai örökrészemet elvitassák tőlem, vagy ezzel kapcsolatban bármilyen problémára kell-e készülnöm? Felmerült bennem egy olyan kérdés is, hogy a 2013. évi V. törvény 7. 78. § (1) bekezdésének g) pontja alapján kitagadási ok lehet: „kitagadható az is, aki az örökhagyót szükséghelyzetben segítség nélkül hagyta”. Édesanyám állandó felügyeletet igényelt volna, amit nem kapott meg. Nappal a munkájuk miatt nem figyeltek húgomék megfelelően, éjjel pedig a tanyájukon tartózkodtak, így a felügyelet nem volt kielégítő, maximum napi 4-5 órát számíthatott édesanyám segítségre. A kezelőorvos szerint ez helytelen volt, agytrombózis utáni felépülés és magas időskori cukorbetegsége miatt bármikor segítségre szorulhatott volna, ez sajnos közre is játszott bekövetkezett halálában. Húgomék reggel hazaérve találták meg összeesve szobájában, kórházba kerülését követő napon elhalálozott. Mindezek alapján nem a teljes kitagadás iránt érdeklődöm, csak az apai ¼ rész vitathatóságát szeretném elkerülni. Segítségét előre is köszönöm: M. Sz. Károly


Tisztelt Károly!

A körülményekből kiindulva feltehetően tartási vagy öröklési szerződést köthetett testvére az édesanyjával. Életében mindenki korlátozás nélkül rendelkezhet a vagyonával, tehát nem kellett volna Önt értesíteniük erről még akkor sem, ha az örökrészét is érinti a jogügylet. Abban az esetben viszont, ha az édesanyja az egészségi állapota miatt nem tudta, hogy mit ír alá, a megkötött szerződés érvénytelen. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indíthat, melyben Önt terheli majd annak bizonyítása is, hogy édesanyja jogügylet kötési képessége hiányzott a szerződés megkötésének időpontjában. Kitagadni csak az örökhagyó tudja a leendő örökösét. Az örökhagyó halála után az örökös nem tagadhatja ki az örököstársát, akkor sem, ha egyébként a kitagadás feltételei fennálltak.

Tisztelettel,

Hogy kaphatnám meg az árát annak az ingatlanrésznek, melyet a mostohaanyám haszonélvezeti joga terhel?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy negyed rész arányban van tulajdonrészem egy ingatlanban, az egészen haszonélvezeti joga van mostohaanyámnak. Hogyan tudnám ebből a részemet kivenni? Ők teljesen elzárkóztak mindenféle megoldástól, a féltestvéremmel élnek az ingatlanban már 25 éve, nekem viszont szükségem lenne a pénzre. Köszönöm válaszát!


Tisztelt Erzsébet!

A bíróság erre irányuló kereseti kérelem alapján megszünteti a tulajdonostársak között fennálló közös tulajdont. A közös tulajdon akkor is megszüntethető, ha a tulajdonostárs ellenzi ezt. Végső soron az ingatlan árverési értékesítését is elrendelheti a bíróság. A haszonélvező azonban bírósági úton sem kényszeríthető arra, hogy vásárolja meg a tulajdonos tulajdoni részét, és arra sem, hogy a haszonélvezeti jogáról lemondjon.

Tisztelettel,

Jogszerűen mondja-e fel az önkormányzat a bérleti szerződést, ha a bérlő idősek otthonában került elhelyezésre?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A következő ügyben szeretnék tájékoztatást kérni önöktől. Édesanyámmal laktunk egy önkormányzati bérlakásban, aminek a szerződése határozatlan idejű. Édesanyám lebetegedett, állandó ápolásra szorul és járóképtelen, így egy idősek otthonában van jelen pillanatban. Lakbért fizetem rendszeresen azóta is. A mai nap folyamán kaptunk egy határozatot az önkormányzattól, amelyben a határozatlan bérleti szerződést 2015. április 30-cal felmondja, és felszólítja édesanyámat, hogy gondoskodjon a lakásba bejelentett hozzátartozó elhelyezéséről, azaz rólam. Indoklásukban az áll hogy, édesanyám idősek otthonában van, és a lakásban jelenleg Ü. Sándor fia van, akivel az önkormányzat nem áll bérleti jogviszonyban, és az önkormányzat a lakást más bérlőnek nem kívánja bérbe adni. Itt megjegyezném, hogy 40 éve lakunk az önkormányzati bérlakásban. Tudtommal határozatlan idejű szerződést így nem mondhat fel az önkormányzat, és ahogy próbáltam utána olvasni a neten, egyenesági leszármazott tovább folytathatja a bérleti jogviszonyt. Nekem nincs másik lakásom, és nem rendelkezek annyi jövedelemmel, hogy albérletbe menjek 56-évesen. Ebben az ügyben kérném sürgős segítségüket, amit előre is köszönök. Üdvözlettel: Ü. Sándor.


Tisztelt Sándor!

Az önkormányzati rendeletek közül a témában csak Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendeletét ismerem, melynek 44. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. Ez nem vonatkozik a piaci alapon bérbe adott lakásra. A bérleti jogviszony folytatására a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak a bérlő halála után van lehetőség. Javaslom, hogy minél előbb vegye fel a kapcsolatot az önkormányzattal, és amennyiben megfelel a feltételeknek, a saját jogán, szociális alapon kérelmezze a lakás bérbeadását.

Tisztelettel,

Mik a házastárs öröklésének szabályai? Kit vagyok köteles beengedni az ingatlanba?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Két kérdésem lenne Önhöz (én csak közgazdász doktor vagyok, és örömmel láttam az Ön honlapját). 1. Kicsit zavaros nekem az új (?) öröklési törvény. Jól értelmezem-e, hogy az elhunyttal egy háztartásban élő házastárs egy gyerekrésznyi köteles részt örököl? Ha a gyerek is velük élt (nincs végrendelet), akkor a házastárs és a gyerek tulajdon szempontjából (egy gyerek van) ugynolyan részt örökölnek? Ebben az esetben a haszonélvezet kié? Az ugyanis nekem erősnek tűnik, hiszen a haszonélvező akár bérbe is adhatja az ingatlan egy részét. 2. Kit vagyok köteles beengedni az ingatlan (lakóház) területére, mint résztulajdonos? Tegyük fel, hogy aki be akar jönni, érvényesen igazolja magát: rendőr, végrehajtó, gyámügyes stb., érvényes igazolvány. A rendőrnek mikor NEM kell házkutatási parancs ahhoz, hogy belépjen? A végrehajtót (bírósági önálló) rendőr nélkül is köteles vagyok-e beengedni? Tudom, hogy ez sok és komplex, de ez a két kérdéskör érdekel legjobban. Megtisztelő válaszát köszönöm. P. Sándor


Tisztelt Sándor!

A már nem hatályos 1959. évi IV. törvény alapján a házastárs tulajdonjogot nem örökölt. Örökölte viszont mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örökölt (615. § (1) bekezdés - özvegyi jog). A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján, az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Kérdésére válaszolva tehát az özvegyi jog a túlélő házastársat illeti meg, viszont csak a törvényben meghatározott lakás és vagyontárgyak tekintetében, a többi vagyon tekintetében egy gyermekrésznyi tulajdonjogot örököl [7:58. § (1) bekezdés]. A második kérdése esetében azt kell vizsgálni, hogy mi a bemenetel célja. Ha házkutatás, akkor mindig kell, hogy legyen házkutatási parancs a rendőrnél. A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be. Ez alól vannak kivételek pl. öngyilkosság vagy bűncselekmény megakadályozása, előállítás, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott, a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz telepítése, ellenőrzése, karbantartása, valamint eltávolítása céljából stb. A többi kivételt a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében találja. Az önálló bírósági végrehajtót is be kell engednie a lakásba, ha ellenszegül, a végrehajtó rendőri intézkedést is kérhet.

Tisztelettel,

<