Ingatlanjogi Tanácsadás

Személyi jövedelemadó szempontjából csökkenti-e az adóalapot a vásárláshoz igénybe vett kölcsön összege?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A férjemmel 2012-ben fele-fele arányban vásároltunk egy ingatlant. A vételár egy részét banki hitelből fizettük ki az eladónak. Sajnos most válunk, és kénytelenek vagyunk eladni az ingatlant. Azt tervezzük, hogy a vételárból visszafizetjük a banknak a hitelt, a fennmaradó vételárrészt meg egyenlő arányban elosztjuk egymás között. A kérdésem, hogy ilyenkor személyi jövedelemadó fizetés szempontjából levonható-e a vételárból a kölcsön összege, vagy az után is adóznunk kell? Válaszát köszönöm!


Tisztelt Szilvia!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 62. §-a szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. A vásárláshoz igénybe vett kölcsön összege tehát nem vonható le a vételárból. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

Kell-e teljesítenem a lakásszövetkezet felé az előírt havi fizetési kötelezettséget akkor is, ha nem vagyok a szövetkezet tagja?


Tisztelt Ügyvéd Úr! 2012. március 1-jén kiléptem a helyi lakásszövetkezetből. Eléggé balga módon úgy gondoltam, hogy nem kell fizetnem tovább a havi hozzájárulást. Tévedtem. A lakásszövetkezeti törvény szerint mindent ugyanúgy kell állítólag fizetnem, mint eddig kellett. Én nem igazán értem, hogy miért kellene mindent fizetnem /emelésekkel együtt/, mint aki tagja maradt a szövetkezetnek. A fizetési kötelezettségem a lakásszövetkezeti törvény 44. és 45. paragrafusa alapján kell fizetnem. Egyszerűen már többen is azt mondták, nem tehetek ellene semmit. Nem tudom igazából megérteni, ha jogom van a tagsági viszony megszüntetésére, miért nem tehetek semmit az ellen, hogy ne kelljen fizetnem. Kérem Ügyvéd Urat, válaszoljon nekem mit tehetnék azért, hogy ne kelljen havonta több ezer forintot fizetnem a lakásszövetkezet részére. Fenntartási, felújítási és tartalék alap néven /ráadásul még szövetkezeti hozzájárulás címen is/. Holott tag sem vagyok. Előre is köszönöm szíves válaszát. Tisztelettel: István


Tisztelt István!

A válaszom sajnos rövid lesz: ez ellen nem tehet semmit. Ennek oka, amit a kérdésében is helyesen leírt: törvény rendelkezik így. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 45. § (1) bekezdése szerint a lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják. A tag alapvető kötelezettsége, hogy teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét [42. § (1) bekezdés a) pontja], ugyanakkor a nem tag tulajdonost is terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost, a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások és a lakásszövetkezet vállalkozási bevételeivel kapcsolatos költségeket kivéve [44. § (1) bekezdés].

Tisztelettel,

Milyen illeték vonzata van az építési telek megvásárlásának?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Telekvásárlás előtt állunk. Azt tervezzük, hogy a telken házat építünk a családdal. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mi az illeték fizetésének a menete? Két változatot is olvastam ugyanis, és nem tudom, hogy melyik igaz. Az első szerint felfüggesztik az illetéket, és ha négy éven belül felmutatjuk a lakhatási engedélyt, ezt eltörlik. A második szerint be kell a vásárláskor fizetnünk az illetéket, és majd visszakérhetjük azt, ha határidőben elkészült a ház, és kiadták rá a lakhatási engedélyt is. Nekünk nagyon nem lenne mindegy, ugyanis több százezer forintról beszélünk. Köszönöm a segítségét!


Tisztelt József!

Az első változat igaz. Talán abból adódhatott a félreértés, hogy az adóhatóság valóban megállapítja az illetéket, azonban azt a megfizetés tekintetében felfüggeszti. Fontos feltétele az illetékmentességnek azonban, hogy a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ugyanakkor a felfüggesztett illeték törlésének nem feltétele, hogy felmutassák a használatbavételi engedélyt, az adóhatóság ugyanis a lakóház építésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából. Ha az illeték összegszerűségével kapcsolatos kérdése lenne, a honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja az illeték összegét.

Tisztelettel,

Köteles vagyok-e fizetni a tulajdonosnak, ha használom az ingatlanát?


Tisztelt Jogász! A nagyszüleimnek volt egy háza, melynek 2/3 részét apám, 1/3 részét apám testvére örökölte. Ezt a házat a nagyszülők halála után pár évvel műemlékké nyilvánította az önkormányzat, ezért nehézkessé vált a felújítás, és eladni sem sikerült. Most azon gondolkozom, hogy némi felújítás után esetleg odaköltözöm a párommal. A kérdéseim:
1. Ha én és a párom odaköltözünk, és semmilyen tulajdoni jogviszonyom nem lesz a házon, akkor a tulajdonosoknak köteles vagyok bérleti díjat fizetni? Köteles leszek bármikor bármelyik tulajdonost a lakásba beengedni?
2. Ha apám az én nevemre íratja a tulajdonrészét, de a testvéréét nem kapom meg, akkor is köteles vagyok a testvérnek bérleti díjat fizetni? A testvérét köteles leszek bármikor a lakásba beengedni?
3. Ha apám tulajdoni részét megkapom, a testvére, vagy annak örököse kötelezhet engem a tulajdonában álló házrész megvételére, vagy esetleg az egész ház eladására?
Köszönettel: Leila.


Tisztelt Leila!

1. Először is csak a tulajdonosok hozzájárulásával költözhet be az ingatlanba. A tulajdonosi hozzájárulás egy fajta megállapodást is feltételez. Bérleti díjat akkor kell fizetnie, ha ebben állapodtak meg. Megállapodhatnak akként is, hogy szívességi használóként lakják az ingatlant, ekkor természetesen a használat ingyenes. A tulajdonos ésszerű keretek között, az Önök szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot.
2. A bérleti díjra vonatkozóan az 1. pontban írtak irányadóak. Ha az ingatlan 2/3 tulajdoni hányada az Ön tulajdonába kerül, a testvér többlethasználati díjat követelhet Öntől abban az esetben, ha Ön a teljes ingatlant használja, és elzárja őt a saját 1/3 tulajdoni hányada használatától. Természetesen itt is megegyezhetnek abban a testvérrel, hogy szívességi használóként használja az 1/3 tulajdoni hányadot. A Ptk. hatályba lépése óta gyakorlatilag az a törvény, amiben a felek megegyeznek. Célszerű ezért a megegyezést szakszerűen megfogalmazott okiratba foglalni.
3. Az 1/3 tulajdoni hányad megvételére nyilvánvalóan nem kötelezheti Önt a testvér, azonban bírósági úton kérheti a közös tulajdon megszüntetését, melynek során megválthatja az Ön ingatlanrészét, vagy akár árverési értékesítés elrendelését is kérheti a bíróságtól.

Tisztelettel,

Elbirtokolhatják-e a szomszédaim az építési telkemet, ha én fizetem annak adóját?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Az 1980-as évek végén szereztem meg egy Budapest környéki kis településen egy építési telek és egy zártkert tulajdonjogát. Életvitel szerűen nem a településen élek. Az építési telek és a zártkert gyomtalanítását a szomszédok önszántukból végezték, a zártkertben saját részükre termeltek javakat. Szeretném az ingatlanokat értékesíteni. Az építési telek adóját Én fizetem. Az építési telek vonatkozásában a közelmúltban tértivevényes ajánlott levelet kaptam a szomszédos telek tulajdonosának ismerősétől (nem tulajdonostól, nem haszonélvezőtől), amely szerint szeretné az én telkemet is megvásárolni, és a szomszédos telekkel egybenyitni. A vételi szándékára tértivevényes ajánlott levélben válaszoltam, hogy az adás-vételnek semmi akadálya nincs, postafordultával küldje meg részemre az összegszerűség feltüntetésével a vételi ajánlatát, és elképzelését. Segítségét szeretném kérni abban, hogy az ingatlanaim elbirtokolhatóak-e , illetve mit tudok tenni annak érdekében, hogy amennyiben felmerül az elbirtoklás lehetősége azt megakadályozzam. Válaszát megköszönve, Tisztelettel:


Tisztelt István!

Ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján az szerzi meg, aki azt 15 évig sajátjaként, szakadatlanul birtokolja. Ilyenkor maga az elbirtoklás ténye létesít tulajdonjogot, nincs is szükség a tulajdonjog keletkezéséhez annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. A szomszédai esetében azonban más a helyzet. Nem sajátjaként birtokol ugyanis az, aki tudja, hogy a dolgot szívességi használat jogosultjaként tartja birtokában, azaz tudja, vagy tudnia kellene, hogy birtoklása nem végleges, hiszen a tulajdonos bármikor követelheti a dolog kiadását. A puszta használat akkor sem vezethet elbirtokláshoz, ha ahhoz nem társul olyan megnyilvánulás, amely a sajátként való birtoklást objektív módon, külsőleg is kifejezi. Ilyen objektív megnyilvánulás lehet pl. a közterhek viselése is. Tehát kérdésére válaszolva, nem áll fenn annak veszélye, hogy az ingatlanait elbirtokolták volna a szomszédok, ugyanis véleményem szerint nem sajátjukként birtokoltak.

Tisztelettel,

<