Ingatlanjogi Tanácsadás

Érvényes építési engedély nélkül épült melléképület esetén a 10 éves jogvesztő és hatósági intézkedési határidő mikor veszi a kezdetét?


Érvényes építési engedély nélkül épűlt melléképület esetén a 10 éves jogvesztő és hatósági intézkedési /2 éves/ határidő mikor veszi a kezdetét? Az építmény befelyezésekor, a fennmaradási engedély kiadásakor a felépített építmény egy részének elbontásakor vagy a fentiektől eltérő más időpontban? Tisztelettel: HLA


Tisztelt HLA!

Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott.

Tisztelettel,

Van-e hátránya egy olyan lakás vásárlásának, amely egy helyrajzi számon szerepel a szomszéd lakással, de fizikailag teljesen két különálló, leválasztott részt jelent?


Tisztelt Ügyvéd úr! Szeretnénk tudni, hogy van-e hátránya egy olyan lakás vásárlásának, amely egy helyrajzi számon szerepel a szomszéd lakással, de fizikálisan teljesen két különálló, leválasztott rész. Mire kell odafigyelnünk, illetve későbbiekben nem jelent-e ez hátrányt az eladáskor? Válaszát előre is köszönjük! Olga


Tisztelt Olga!

Jogilag tehát a két lakáson közös tulajdon áll fenn (vagy keletkezik majd a megvásárlással). A másik tulajdonostársat a Ptk. szerint előbérleti-, elővásárlási jog illeti (majd) meg. Mindenképpen ajánlott legalább egy használati megállapodás megkötése, amelyben a tulajdonostársak rögzítik, a közös tulajdon használatának módját, mértékét, az esetleges közös költségek megosztásának módját. Ez utóbbi egy esetleges hitelfelvétel esetén is szükséges lehet. Véleményem szerint a fennálló jogi helyzet értékcsökkentő tényező is.

Tisztelettel,

Az átjárásra alapított szolgalmi jog alapján köteles vagyok gépkocsival is átengedni a szomszédot az ingatlanomon?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy mi nemrég vettünk egy kertes házat, és a hátsó szomszédunknak szorgalmi joga van átjárni, csak a mi kapunkon keresztül tud közlekedni. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyen esetben csak gyalogosan közlekedhet, vagy gépjárművel is be hajthat-e? Kötelezhet e arra hogy beengedjem autóval? Vagy nyugodtan lezárhatóm a nagykapunkat, hogy csak gyalogosan közlekedjen? Köszönettel


Tisztelt Kitti!

A telki szolgalom ingatlanokhoz kötött (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmi jogot az ingatlanok (szolgáló telek és uralkodó telek) tulajdonosai alapíthatnak. Az alapítás jellemzően szerződéskötéssel történik. Ha az alapítás szerződéssel történt, abban minden bizonnyal rögzítésre került a szolgalom mértéke is. Az átjárási szolgalom ugyanakkor maga a Ptk. létesíti, és a törvény alapján áll fenn, tehát nincs szükség a felek külön szerződéskötésére. Átjárási szolgalom akkor illeti meg az ingatlan birtokosát, ha a földje nincs összekötve közúttal, vagy nem megfelelő közúttal van összekötve (azon a jogosult ingatlanának megközelítése lehetetlen, vagy rendkívüli nehézséggel járna). Önök, mint a szolgáló telek tulajdonosai kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjükön átjárjon, álláspontom szerint akár gépkocsival is. Ha az átjárási jog gyakorlásának módjáról nem tudnak megállapodni, vagy vita van Önök között, bírósághoz fordulhatnak.

Tisztelettel,

Az eladó mennyi idő után köteles kijelentkezni az eladott ingatlanából?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném megkérdezni, hogy az eladó mennyi idő után köteles kijelentkezni az eladott ingatlanából. Köszönettel


Tisztelt sanyi!

A lakcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Eszerint a Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

Tisztelettel,

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben van-e annak jelentősége, hogy házasságban élek-e vagy sem?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Volt élettársammal 2003 júliusában vásároltunk OTP kölcsönre fele-fele tulajdoni arányban 3 szobás családi házat,mely kölcsönt én igényeltem ő adóstársként szerepel benne .A törlesztés 2028 júliusában jár le. A bank nem fogadta el jelzálog fedezetként a vásárolt házat így fedezetként édesanyámék Budapesti háza lett jelzálogosítva. A törlesztő részleteket az ő bankszámlájáról vonták egész ez év májusáig-június óta átkérettem a beszedést az én számlámra .A kapcsolatunk 2011 augusztusában az ő hibájából megromlott majd pár hónap alatt végérvényesen meg is szűnt . Van egy 13 éves közös fiunk és a volt élettársamnak előző házasságából egy 22 éves fia .A házzal kapcsolatos papírokat(adás-vételi szerződés,hitel szerződés,közjegyzői okirat) eldugta előlem többszöri kérésemre sem hajlandó előadni őket. 2012 januárjától van barátnőm akivel rövid időn belül össze is költöztünk ,az előző kapcsolatából született 2 gyermekét együtt neveljük a 2013 áprilisában megszületett közös kislányunkkal együtt. Jelen pillanatban is a jelenlegi élettársam édesanyjánál lakunk . 2012 augusztusától mentek az egyezkedések a volt élettársammal gyermektartásdíj és gyermekelhelyezés tárgyában melybe én szerettem volna belevinni a tulajdon közösség megszüntetésére irányuló egyezséget és a vagyon közösség megosztást is.A családi ház értéke itteni viszonylatban 6millió Ft. Felajánlottam az egyezség tervezetben ,hogy meg veszem Én a részét 2millió Ft.-ért vagy megveszi ő az Én részem 2millió Ft.-ért mellyel vállalja azt is,hogy a jelzálogot leveteti az édesanyámék házáról. 2012 decemberében döntés született a gyermektartás és elhelyezés ügyében (övé a felügyeleti jog és 20ezer Ft tartásdíjat fizetek meg havonta részére),de a vagyon és tulajdon közösség megszüntetésére indítványozott egyezség tervezet nem fogadta el. A házban Ő lakik a 2 gyerekkel ,nekem volt fent tartva egy szoba ,mert rendszeresen haza jártam a fiamat meglátogatni,mivel jelen helyzetben nem akarom a mostani párom szüleinek házába hordani a fiam láthatásra,hisz így is nagyon sokan vagyunk már arra a pici lakásra. Azóta is próbáltam ügyvédi felszólításon keresztül is és szóban is egyezséget kötni vele. Nem fogad el semmit,azt mondja neki így jó,és hogy milyen apa vagyok Én,hogy képes lennék kitenni a saját fiam az utcára,és hogy nyugodtan perelhetem,mert őt onnan a gyerekekkel nem fogja kitenni senki sem. Legutóbbi látogatásomnál azt tapasztaltam,hogy a számomra fent tartott szobába beköltözött az ott maradt ruháim-holmijaim eltűntek. Kértem,hogy állítsa vissza részemre a szobát,de ő azt felelte majd csak akkor ha vissza költözöm,ugyanis ügyvéd mondta neki azt,hogy nyugodtan belakhatja az egész házat és abban mindent használhat ami benne van. A jelenlegi élettársamat becsmérlő szavakkal illeti,és próbálja befeketíteni előttem azzal a szándékkal,hogy majd így vitát szít köztünk, pedig ő aztán ebben a történetben nem hibás,mit sem tehet róla. Saját házat akarunk vásárolni a mostani párommal,de nem tudunk,mert van már egy hitel a nevemen így oda jutottam,hogy már nincs értelme próbálkozni az egyezkedéssel ( kedvem sincs ,mert mindig vitába torkollik amit a közös gyermekünk végig hallgat,az ügyvédi felszólításokra meg nem reagál ) hanem per útján kell döntésre jutni,melyet nem támogat jó szívvel az ügyvédem ,de belátja azt is ,hogy nincs már más ki út. A bíróság felé tudjuk bizonyítani ,hogy többször is próbáltunk egyezségre lépni vele (írásos és hangrögzítéses bizonyítékunk is van) .A volt élettársam munkanélküli,megtakarított pénze tudomásom szerint nincs,állítása szerint hitelt nem kap,napszámból a nagyobb fia utáni árva ellátásból a családi pótlékból és az általam fizetett gy.tartásdíjból tartja el magukat.Én kitudom fizetni az exet ő viszont engem állítása szerint nem. Az ügyvédem célzást tett legutóbb ,hogy nem e összeházasodnák a jelenlegi élettársammal,mert jogilag akkor sok minden más lenne ,persze én nem hallgattam végig rögtön rá vágtam nem, így nem is folytatta a mondandóját .Van jelentősége a per kimenetelében ha házasságban élünk?A per során érdemes e kaphatok e


Tisztelt Zoltán!

Elöljáróban mindenképpen kiemelném, hogy a jogeset bonyolultsága miatt, az iratanyag ismerete nélkül a jelen fórum kereti között nem lehetséges megfelelő választ, tanácsot adni. A közös tulajdon megszüntetése tekintetében semmi jelentősége nincs annak, hogy házasságban él-e, vagy sem. Bizonyosan az ügyvédje is elmondta, hogy amennyiben a perben a másik fél vitatja az Ön által megjelölt forgalmi értéket, szakértő kirendelése lesz szükséges, melynek költségeit Önnek kell megelőlegeznie, kivéve, ha a bíróság költségmentességet engedélyezett Önnek. Függően a perben tett bizonyítási indítványok számától és a bíróság leterheltségétől a jogerős döntésig akár több év is eltelhet, de a legjobb esetben is legalább fél évre mindenképpen számítania kell.

Tisztelettel,

<