Ingatlanjogi Tanácsadás

Sem eladni, sem használni nem tudom a megörökölt tulajdoni hányadomat. Mit tehetek?


Tisztelt Ügyvéd Úr, Édesapám 2011 januárjában meghalt. Tulajdonát csupán a 1.5 szobás lakás 1/3 része képviselte, melyet a hagyaték átadásakor megkaptam. Sajnos a lakásban jelenleg a nagyapám és apám testvére él. 3 éve várok rá hogy a megörökölt tulajdont használhassam, amit a Nagyapám nem enged. Sem eladni, sem használni nem tudom. Kifizetni nem tudnak állításuk szerint, melyet én ellenőrizni nem tudok. Külföldön dolgozom. Szeretném tudni, milyen lehetőségem van. Köszönettel: M. Krisztina


Tisztelt Krisztina!

Ha Ön ki tudná fizetni a 2/3 tulajdoni részt a tulajdonostársainak, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatna a bíróságon, megszerezné az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, ezzel egyidejűleg kérhetné a teljes ingatlan birtokba adását.

Tisztelettel,

A tulajdoni hányadoktól eltérően szeretné megosztani a volt férjem az ingatlan vételárát. Jogosult erre?


Tisztelt Ügyvéd úr! 1998. októberében 1/2-1/2 arányban vásároltunk egy családi házat, az akkor még élettársammal. 2001-ben házasságot kötöttünk, majd 2006-ban elváltunk. Az ingatlan értékesítése előtt vagyunk, a közös tulajdon megszüntetése miatt. Most azzal állt elő a volt férjem, hogy nem 1/2-1/2 arányban kívánja elosztani az ingatlan árát. A bíróságon a válóperben sem vitatta a tulajdoni hányadot. Kérdésem: Lehet ilyet csinálni?Meg lehet változtatni a tulajdoni hányadot, ha Ő mondvacsinált indokokat hoz fel? Köszönöm.


Tisztelt Gréta!

A kérdés megválaszolása a jelen fórum keretei között nem lehetséges teljes körűen. A bejegyzett tulajdoni hányad eltérhet a tényleges tulajdoni hányadtól pl. ráépítés vagy egyéb értéknövelő beruházás elvégzésével. Ebben az esetben pl. a ráépítő szerezhet nagyobb tulajdoni hányadot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzettől. Nem tudom, hogy a "mondvacsinált indokok" pontosan mit takarnak, de amennyiben nem a fenti vagy azokhoz hasonló, igazolhatóan elvégzett munkálatokat, akkor a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani a vételárat. Amennyiben egyéb kérdése van, kérem időpont egyeztetést követően keressen fel irodámban.

Tisztelettel,

Érvényesíthetjük-e kárigényünket a szomszéd által szabálytalanul épített épületrész miatt?


Végszomszédunk a szabálytalanul/hátsókert OTÉK szerinti kialakítás méret csökkentésével/ épített melléképületére2007-ben végleges fennmaradási és használatbavételi engedélyt kért és kapott 2008 nyarán/a 10 éves jogvesztő határidő leteltének 8. évében. A határozatot ill. engedélyt megfellebbeztük az akkori másodfokú hatóságnál.A város és a II. fok időhuzásával 2010-ben ismét megadta a város az engedélyeket melyeket ismét megfellebbeztünk a megalakult Kormányhivatal a határozatot megsemmisítette és új határozat meghozatalát írta elő.Az új határozatzban elutasították a kérelmet, de intézkedni nem tudtak a 10 éves jogvesztő hateltelte miatt.Kérdezni szeretném, hogy a bennünket ért kár /nappalink és konyha ablakunk elé építkeztek/ miatt mit tehetünk? Továbbá kérdezném, hogy a 10 éves jogvesztő határidő kezdete a 2001 az építkezés kezdete vagy a 2008-as évben elvégzett végleges kialakítás mely az első határozatban is le van írva? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Leslie


Tisztelt Leslie!

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt akkor adja meg, ha az építkezés az építésjogi, valamint az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek megfelel vagy e követelmények feltételei megteremthetők, továbbá az építtető az építési jogosultságát igazolta. A fennmaradási engedély lehet határozott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges jellegű. Az engedély tartalmazza az építésügyi bírság kiszabását (mivel engedély nélküli építkezést követően kerül sor a kérelem benyújtására), illetve szükség esetén az átalakítási kötelezettség előírását. Nem szabhat ki bírságot az építésügyi hatóság, ha az építmény lebontását vagy az engedélyeknek megfelelő átalakítását rendelte el, illetve ha az építési munka befejezésétől - vagy ha az nem állapítható meg, a használatbavételtől - számítva már 10 év eltelt, vagy a szabálytalan állapot már több mint egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. Egyebekben kárigényüket a fentiektől függetlenül, polgári peres eljárás keretében érvényesíthetik, amennyiben az építkezés miatti zavarás a szükséges mértéket meghaladja.

Tisztelettel,

Mekkora értékbeli eltérés van egy lakóház és egy engedély nélkül lakhatóvá alakított gazdasági épület között?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Ajándékozással tulajdonomba került egy "külterületi ingatlan" fele. (Édesanyám ajándékozta nekem és a testvéremnek fele-fele részben.) Az ingatlan az állandó lakcímem,itt élek. Édesanyám halála után szeretném megváltani a testvérem részét. Az ingatlan papírjait átnézve feltűnt, hogy a földhivatali bejegyzésben csak gazdasági épület és udvar van bejegyezve, lakóház nincs. Ezt egy régi telek határrendezésnek köszönhetjük,1988ban a községi tanács kérésére a földhivatal szétválasztatott egy korábban összetartozó épületcsoportot, a lakóház a másik helyrajzi számra került, tanya fali számot kapott. A szüleim megvették a gazdasági épületet és udvart, az épületet lakhatóvá alakították, de nem történt meg a lakóházzá minősítés, nincs hivatalos irat, tervrajz stb. Bíróságon szeretném megszüntetni a közös tulajdont, az ingatlan forgalmi értékét hogyan fogják így felmérni, hiszen a földhivatal gazdasági épületként és udvarként tartja nyilván, de van házszáma, állandó lakcímként bejelentkezhettem. Most lakóház vagy csak gazdasági épület? Mekkora értékbeli eltérés van egy lakóház és egy mondjuk így, engedély nélkül lakhatóvá alakított gazdasági épület között, értékcsökkentő, hogy hivatalosan nem lakóház? Köszönöm a választ!


Tisztelt Isti!

A forgalmi értéket a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg figyelembe véve az ingatlan tényleges állapotát és annak ingatlan-nyilvántartási megjelölését is. Minden valószínűség szerint értékcsökkentő tényező, ha egy ténylegesen lakóház rendeltetésű ingatlan gazdasági épületként van nyilvántartva, azonban nem hiszem, ez jelentős értékbeli különbséget eredményezne; a jogi állapot az ingatlan átminősítésével ugyanis rendezhető. Sajnos nem vagyok ingatlanforgalmi értékbecslő, így ennél pontosabb választ nem adhatok.

Tisztelettel,

A volt férjem nem fizeti sem a hiteltörlesztést, sem a gyermektartásdíjat. Mit tehetek?


Jó napot kívánok! Röviden leírnék pár dolgot, amire később tenném fel kérdésemet: Volt férjem 2,5 éve nem fizet gyerektartást, pedig előzetesen végrehajtható bírósági ítéletem van már 5 hónapja. Van egy 26.000.000.-Ft értékű ingatlanom amin jelzálog van, most kb. 11 millió forint. Nem tudom fizetni már több, mint 7 hónapja és a bank meg fenyegetőzik, hogy elárverezi. A volt férjem viszont 25%-os részesedéssel bír az ingatlanban, és zálogkötelezett. Nem fizet sem hiteltörlesztést, sem gyerektartást. Viszont később jelentős vagyont fog örökölni az édesapja halála után, tehát jól fog járni. Ennek értéke több tízmillió forint! Mivel én eltartom a gyerekeimet gyerektartás fizetése nélkül is,de nem tudom fizetni a hitelt, így ha elviszi a bank a házat, akkor van-e arra lehetőségem, hogy az apuka ellen kártérítési igénnyel léphessek fel, mert bizonyíthatóan azért nem tudtam a saját fizetésemből fizetni a hitelt, mert a gyerekeimnek adtam inkább enni, apuka meg minden felelősséget rám hárított és nem fizetett gyerektartást sem, tehát ennek nagyon nagy szerepe van abban, hogy nincsen meg az ingatlanom. Mit lehet tenni, van-e lehetőségem kártérítésre? Köszönöm szépen ha válaszolnak nekem!


Tisztelt Era30!

A gyermektartásdíj megfizetése iránt indíthat végrehajtási eljárást. A kártérítés iránti per megnyerésére nem látok túl nagy esélyt, a perben ugyanis Önnek kellene bizonyítania, hogy az apuka jogellenesen járt el, és ezzel okozati összefüggésben Önt milyen kár ér érte, összegszerűen is megjelölve.

Tisztelettel,

<