Ingatlanjogi Tanácsadás

Romtanyára igényelhető-e „félszocpol”?


Azt hiszem, használt lakásra szeretnénk félszocpolt felvenni. Az egyéb feltételeknek megfelelünk: házastársak vagyunk, 3 gyermek, biztosítási jogviszony stb. Hitel nélkül szeretnénk felvenni, 1,9 MFT járna, de tanyát szeretnénk venni! Ez is 1,9-be kerül. Ez használt lakásnak minősül? Tulajdonképpen "romtanya". Erre jár a félszocpol? Kijön valaki megnézni mit veszek? Kell energetikai minősítés ennek a tanyaromnak? És milyen lesz az? E tárgykörbe kérek átfogó tájékoztatást (akár személyesen is felkeresem az ügyvéd segítőt). Köszönettel. (Írásos választ, ha lehet emailben is kérem.) üdvözlettel


Tisztelt nagyapa!

A vonatkozó kormányrendelet szerint használt lakás: a ténylegesen használatba vett, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás. A "romtanya" tehát nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Igen, a lakásépítési kedvezményt folyósító bank ellenőrizheti a vásárolt ingatlant. Használt ingatlan vásárlása esetén energetikai tanúsítvány készítése kötelező.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

A tervektől eltérően épült ingatlan esetében milyen szankciókkal kell számolnunk, amennyiben végleges használatba vételi engedélyt szeretnénk a lakásra kérni?


Tisztelt Ügyvéd úr! A következő problémákban szeretném tájékoztató segítségét kérni: Vettünk egy új építésű társasházi lakáshoz tartozó telekhányadot. A társasház építése megkezdődött a vételt követő évben, de a vállalkozó rövid időn belül csődbe ment, eljárás is indult ellene, az ügy kb. 1 évig húzódott. Több, mint 2,5 millió befizetett forintunk odalett. Ezt követően megbíztunk egy második céget, akik úgy-ahogy befejezték az építkezést, annak fejében vállalták a munkát, hogy a társasházhoz tartozó egyik helyiséget megkapják. Erről előszerződés született, azzal a kitétellel, hogy amint megszerzik a használatba vételi engedélyt a részünkre, rájuk száll a helyiség tulajdonjoga. Sajnos időközben kiderült, hogy az adott helyen 5-nél több egység nem lehet egy társasházban, így a szóban forgó helyiséget nem tudták átminősíttetni irodává (mert így már 6 egység lenne a házban, 5 lakás + az iroda). Ennek ellenére az építkezést, mint írtam, úgy-ahogy ők befejezték, de használatbavételi engedélyt nem biztosítottak, mert idő közben ők is csődbe mentek. Volt egy olyan tervük, hogy a közös helyiség feletti lakást és magát a helyiséget összenyitják - meghagyva ezzel az 5 egységet - és így értékesítik majd, erre engedélyes tervük is volt, de nem is tudtak megegyezni a lakás tulajdonosával, ill. időközben történt a csődjük. Ellenük is indult eljárás. A tervektől számos helyen eltértek - gondoljuk spórolásból - egyel kevesebb ablak lett beépítve a mi lakásunkban, nincs a szeméttárolón ablak, a közös helyiség lépcsőházból való átjárhatóságát megszüntették, és még ki tudja mit nem csináltak meg vagy csináltak másként. A kérdéseim a következők lennének: 1) amennyiben végleges használatba vételi engedélyt akarunk a lakásra kérni, milyen szankciókkal kell számolnunk a tervektől való eltérés miatt? És mindez kb. mibe kerülhet nekünk? 2) ideiglenes használatba vételi engedélyünk jelenleg van - módosíttatni lehet-e a ház terveit legális formában a tervezővel az alapján, ahogy végül megépült? 3) 2. céggel kötött előszerződés a közösségi tér tulajdonjogáról semmisnek tekinthető-e? A cég csődbe ment, a használatba vételi engedélyt sem biztosított részünkre. Kihez fordulhatunk? Inaktív gazdálkodónak vannak jelölve. 4) a lakásunk (tetőtér) kivitelezésébe is hiba csúszott, nem tudom, hogy a tető kialakítása miatt történt-e ez, de a hasznos terület nagyobb lett, mint ahogy a terveken szerepel. Hol lehet ezt módosíttatni? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá? 5) az eredeti tervek 2004-ben emelkedtek jogerőre. A későbbi, összenyitásról szóló tervek pedig 2009-ben. Akkor mindkettő semmissé vált? Ez esetben mi a teendő? Hálásan köszönöm szíves segítségét. Üdvözlettel: Bernadett


Tisztelt Bernadett!

1. Sajnos elképzelhető, hogy amíg nem a terveknek megfelelően építik meg az ingatlant, nem kapnak végleges használatbavételi engedélyt, illetve kapnak, de azzal a feltétellel, hogy bizonyos határidőn belül az eltéréseket küszöböljék ki. Nem tudom megmondani, hogy ez mennyibe kerül majd Önöknek. 2. Igen, ez is egy megoldás lehet. 3. Amennyiben a "csődbe ment" kifejezés alatt azt értjük, hogy jogutód nélkül megszűnt, akkor igen, ebben az esetben viszont nem is tudnak senki ellen igényt érvényesíteni. 4. Tervmódosítás szükséges, amennyiben lehetséges, ez függ a telek maximális beépíthetőségétől is. 5. A 2004-es tervet módosította a 2009-es terv, tehát ez utóbbi tekinthető hatályosnak, ami alapján az építkezést meg kellett volna valósítani.

Tisztelettel,

Ingatlan tekintetében visszamenőleg követelhető-e használati díj?


Tisztelt Ügyvéd úr! 2010-ben meghaltak a szüleim és a bátyám is, 2011-ben volt a hagyatéki tárgyalás 1/2 rész az én tulajdonomba került 1/4 bátyám lányára 1/4 rész a fiára. 2012 augusztusában a barátnőm be szeretett volna jelentkezni ideglenesen, de nem járultak hozzá,annyi volt a hozászolásuk hogy lakjon tovább mint eddig akkor és megbeszéltük hogyha elkel a háza kivásárolja a részüket, idén március elején megkerestek telefonon, hogy mikor akarjuk kifizetni a részüket, és hogy én másfél éve ingen lakok a házban, annyit mondtak vegyek fel hitelt mivel dolgozom vagy költözzek el a barátnőmhöz akinek Szekszárd mellett van a lakása. Ügyvédi felszólítást kaptam, hogy vásároljam ki a részüket vagy adjuk el az ingatlant, ebben meg is egyeztünk az eladásban de visszamenőleg 2012 szeptemberétől többlet használat fizetést kérnek, erről se szóban, sem írásban nem tájékoztattak eddig nem is kértek tőlem, csak az ügyvédi felszólításban eset szó, kérdésem köteles vagyok visszamenőleg fizetni vagy csak az ügyvédi szerződés aláírásától. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel István


Tisztelt istván!

Visszamenőleg nem köteles fizetni, és még az ügyvédi felszólítást követően is csak abban az esetben, ha a tulajdonostársnak megtiltotta az ingatlan birtoklását. Ezen utóbbi eset tisztázásához azonban a jogeset alaposabb ismeretére lenne szükség.

Tisztelettel,

Lehetséges-e termőföldre kifüggesztés nélkül adásvételi szerződést kötni?


Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék, van egy 1,75ha-os termőföldem (bérlő nélkül), melyet anyósom vásárolna meg. Anyósom nem azon a településen él, ahol a föld megtalálható. Ezzel kapcsolatban a következő kérdésem lenne: milyen lehetséges menete van, hogy minél hamarabb az adásvétel létre jöjjön, a kifüggesztéstől függetlenül? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Róbert!

Figyelemmel arra, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése elfogadott ajánlat kifüggesztéséről rendelkezik, álláspontom szerint az adásvételi szerződés megkötésének nincs jogi akadálya, azzal hogy ebben az esetben a szerződést kell kifüggeszteni, és az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatáig függő jogi helyzet jön létre. Ennek megfelelően, ha valamelyik elővásárlásra jogosult élne elővásárlási jogával, a szerződés közte és Ön között jön létre.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

A két féltestvérem tarthat-e igényt a második házasságban keletkezett közös házastársi vagyonból?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szíves tájékoztatását szeretném kérni hagyatéki üggyel kapcsolatban. Édesapám 2003. áprilisában halt meg és halála után nem volt hagyatéki eljárás. A családi ház – ahol édesanyámmal együtt éltek – az édesanyám nevén van. Az ingatlant édesanyám egyedül kezdte építeni, kb. 30%-os készültségi foktól kezdve együtt fizették a korábbi kölcsönöket, együtt építették az ingatlant, együtt vettek fel rá újabb kölcsönöket és együtt is egyenlítették ki azokat (tulajdoni lap igazolja). 1977. elején kötöttek házasságot és azonos lakcím alatt éltek házasságban, 26 évig. Az édesapám halála után édesanyám nem vette figyelembe a 26 év alatt keletkezett közös házastársi vagyont, melynek 50%-a engem, –mint örököst – tulajdonjog formájában illetne. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy édesapám 1. házasságából van 2 féltestvérem. A házasság fennállása alatt előző feleségével egy 50-50%-os, közös tulajdonjogú lakásban éltek. A volt feleség az édesapám beleegyezésével átíratta az új párja nevére a két gyereket (örökbe fogadta őket az új párja), édesapám pedig a gyerekeknek hátrahagyta az 50%-os tulajdonrészét a közös lakásból. Azt tudom, hogy az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjog-igényemmel kapcsolatban bírósághoz kell fordulnom. Kérdésem az lenne, hogy a két féltestvérem tarthat-e igényt a 2. házasságban keletkezett közös házastársi vagyonból (tekintettel arra, hogy a részükre megmaradt a korábbi lakás 50%-a)? Mielőbbi válaszát várom és előre is köszönöm. T. Mónika


Tisztelt Mónika!

Nem tudom mit ért az alatt, hogy az édesapja "hátrahagyta" az 50%-os tulajdonrészét. Ajándékozta a másik gyermekeinek? A kérdés pontos megválaszolásához fontos lenne tudni a tulajdonjog átruházás jogcímét, és azt is, hogy ez mikor történt. Ennyi információ alapján azt tudom mondani, hogy igényt tarthatnak rá, mivel az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Az egyéb részletek megbeszélése érdekében javaslom, hogy keressen fel irodámban.

Tisztelettel,

<